Mindhárom kereszt és az INRI-tábla is előkerült, amelyet Pilátus az Úr keresztjére tűzetett. Nem lehetett azonban megállapítani, hogy a három kereszt közül melyik volt Krisztusé, ezért Makárius jeruzsálemi püspök mindhármat hozzáérintette egy halálos beteg asszonyhoz, aki az egyiktől meggyógyult. Így azonosították, melyik Krisztus keresztfája.
335. szeptember 13-án ünnepélyesen felszentelték Jeruzsálemben a Szent Sír-bazilikát. Másnap mutatták fel először a népnek a megtalált keresztereklyét – felmagasztalták a világ előtt gyalázatot, de a keresztények számára a megváltást jelentő keresztet. Az ünnepet előbb Konstantinápolyban, majd a 7. századtól már a nyugati egyházban is megünnepelték.
614-ben a perzsák elrabolták az ereklyét. 628-ban Hérakleiosz császár szerezte vissza, és ünnepélyesen, mezítláb, viseltes ruhában vitte vissza Konstantinápolyba az Aranykapun át.
Istenünk, te azt akartad, hogy egyszülött Fiad a kereszten váltsa meg az emberiséget. Add, hogy mi, akik megismertük szeretetének titkát itt a földön, elnyerjük az üdvösséget a mennyben. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.
Forrás: Magyar Kurír
*
A ceglédi Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt klasszicista templomról közlünk pár érdekes tudnivalót:
A templom helyén a XIV-XV. században kápolna állott Szent Anna tiszteletére. Erzsébet királyné Cegléd városát 1368-ban az óbudai Clarissa apácáknak adományozta.
A mai templomot az 1821-ben lebontott gótikus templom helyére emelték. Tervezője Homályossy (Tunkel) Ferenc, szolnoki építőmester.
A Szent Kereszt Felmagasztalása templomot 1827. augusztus 31-én szentelték fel.
A főoltárt Dunaiszky Lőrinc faragta 1830-ban. Ugyanebben az évben Schöfft József pesti akadémikus festő festette meg a főoltár képét, amely a kálvária jelenetet ábrázolja.
Fotó: A ceglédi Szent Kereszt templom főoltára
Forrás: cegledinfo.hu