Az egyházi év utolsó vasárnapján Krisztus Király főünnepét üljük. Ez az ünnep nem földi hatalomról vagy politikai dicsőségről szól, hanem arról a szelíd uralkodóról, aki az értelmet az igazsággal, az akaratot a szolgálattal, a szívet pedig a szeretettel tölti be. Az adventi készület előtt az egyház arra hív minket, hogy életünk középpontjába helyezzük a Világmindenség Királyát.

Az ünnep gyökerei: Válasz a világ békétlenségére

A főünnepet XI. Piusz pápa vezette be 1925-ben, az akkori szentév lezárásaként. A Szentatya a háború utáni sebzett világban, a növekvő szekularizáció és a diktatúrák árnyékában egyértelmű útmutatást akart adni a hívőknek. Az ünnep akkori mottója ma is aktuális: „Krisztus békéje uralkodjék Krisztus országában!”

Bár kezdetben október utolsó vasárnapján ünnepeltük, a II. Vatikáni Zsinat liturgikus reformja (1969) óta az egyházi év legutolsó vasárnapjára került. Ez a helyváltoztatás mély teológiai jelentéssel bír: kifejezi, hogy földi utunk, történelemünk és az egész világ Krisztusban, a mindenség urában éri el végső célját.

A Király, aki a kereszt trónjáról uralkodik

A földi uralkodókkal ellentétben Jézus Krisztus soha nem kereste a világi hatalmat. Amikor a kenyérszaporítás után királlyá akarták tenni, visszavonult a hegyre imádkozni. Egyetlen alkalommal engedte meg a királyi hódolatot: virágvasárnap, amikor szelíden, szamárháton vonult be Jeruzsálembe.

Királyságát nyíltan és ünnepélyesen éppen a földi hatalom képviselője, Pilátus előtt vallotta meg, amikor már a halálos ítéletére várt: „Az én országom nem ebből a világból való.” Krisztus igazi trónusa a kereszt lett, koronája a tövis, jogara pedig az önfeláldozó szeretet. Királyi hatalma nem elnyom, hanem felszabadít; nem elvegyül a világi politikában, hanem átformálja az emberi szíveket.

Krisztus uralma a mi életünkben

XI. Piusz pápa emlékeztetett minket arra, hogy Krisztusnak hármas hatalma van: törvényhozó, ítélő és végrehajtó. Ahhoz azonban, hogy ez a békesség megvalósuljon a mindennapjainkban, nekünk magunknak kell felajánlanunk a szívünket:

• - Uralkodnia kell az értelmünkön, hogy elmélyüljünk a kinyilatkoztatott igazságokban.
• - Uralkodnia kell az akaratunkon, hogy hűségesen kövessük a parancsait.
• - Uralkodnia kell a szívünkön, hogy a szeretet legyen minden cselekedetünk forrása.

Forduljunk a Világmindenség Királyához az ünnep liturgikus imádságával, kérve, hogy egyházmegyénk minden közösségében, családjában és hívő testvérünk szívében az Ő békéje és szeretete uralkodjon!

Ünnepi könyörgés

Mindenható, örökkévaló Isten, te úgy határoztál, hogy szeretett Fiadban, a mindenség Királyában mindent megújítasz. Engedd jóságosan, hogy a szolgaságból megszabadított egész világmindenség felséges fölségednek szolgáljon, és téged vég nélkül magasztaljon! A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. Ámen.

*

Egyházmegyénk területén, a Pilisi Krisztus Király templom szentélyében a liturgikus teret egy nagy feszület uralja. Az 1934. október 28-án felszentelt templom belső terének fókuszpontjában álló kereszt és a rajta elhelyezett egyedi fafaragású korpusz a helyi és egyházmegyei mesterek áldozatos, közös munkáját dicséri. A letisztult szentélybelső így hűen hirdeti a főünnep teológiai lényegét: Krisztus a kereszt trónjáról, az önfeláldozó szeretet erejével uralkodik.

Püspöki szentmisére és a Cecília-hangversenyre hívjuk kedves híveinket, mely minden évben ehhez az ünnephez kapcsolodik.