A Nagyboldogasszonyról és Szent Mihályról nevezett váci székesegyház a harmadik főtemplom a Szent István korában alapított váci egyházmegyében. Az első, a Szent Péter-templom valószínűleg Szent László idejében készült el, és a mai ferences templom helyén állt. A tatárok pusztították el 1241-ben. IV. Béla idején gót stílusban építették újjá, később reneszánsz toldásokat kapott. Ezt a templomot a török hódoltság idején mecsetté alakították át, majd a török lerombolta.
Ezután átmenetileg a Szent Mihály-templom volt a püspöki széktemplom. Ez volt az egyetlen katolikus templom a török hódoltság idejében, konzervált alapjai ma is láthatók a Március 15. téren. A mai székesegyházat és püspöki palotát a 17. század végén kezdték építeni Eszterházy püspök megbízásából, Franz Anton Pilgram monumentális tervei alapján. Migazzi Kristóf bíboros elvetette a tervet, és Isidore Canevale mesterrel új székesegyházat terveztetett, amelyet Oswald Gáspár piarista szerzetes vezetésével építettek föl. A székesegyházat 1772. augusztus 15-én szentelték föl a Nagyboldogasszony és Szent Mihály titulusára.
A farizeusok egyszer megkérdezték Jézustól, mikor jön el az Isten országa. Ő ezt válaszolta: „Isten országa nem jön el szembetűnő módon. Nem lehet azt mondani: „Nézd itt van, vagy amott!” Isten országa köztetek...
Tájékoztatjuk, hogy a felhasználói élmény javítása, a böngészőprogramjának biztonságos használata, valamint a weboldal forgalmának elemzése érdekében sütiket alkalmazunk.
Kérjük, adja ehhez hozzájárulását az Elfogadom gombra kattintva!
Adatkezelési tájékoztató
A Váci Egyházmegye kizárólag statisztikai jellegű sütiket használ, a honlappal kapcsolatban személyes adat kezelése nem történik!