A megyéspüspök felidézte: az egyházmegyei családbizottság, a szinódushoz készített kérdőív kitöltése után egy záradékot is írt a kérdőívhez: hiányolták belőle azt a kérdést, miszerint a házastársak tudatában vannak-e, hogy az ő életük is megszentelt élet? Ugyanígy a pedagógusok, ekiknek elő kell készíteniük a diákok lelkét a Szentlélekre, a pünkösdi csodára. 
A megszentelt élet: Krisztusban forrásozó élet – utalt a találkozó mottójára Csillag Péter diakónus, az egyházmegye Szent Lőrinc Diakónuskörének vezetője, aki a találkozó fő előadását tartotta. Bevezetésként felidézte Izajás 58. fejezetének 14. versét: „Gyönyörködni fogtok az Úrban.” Csakhogy a mi Istenünk a meglepetések Istene, ahogy Ferenc pápa mondta. Hiszen Simeon sem egy pici csecsemőnek képzelhette el a Megváltót – mégis tévedhetetlenül fölismerte őt és boldogan ölelhette magához. És ezt mi is megtehetjük, hiszen az Úr maga mondta: „Azok az én anyám és testvéreim, akik megteszik az én Atyám akaratát.” Tehát, ha megtesszük az Atya akaratát: testvére és anyja lehetünk az Istennek. Örülhetünk az Úrban, ahogy Szent Pál örült az Úrnak, a bilincseiben is – fejtegette Csillag Péter diakónus.
Az előadás után sorra bemutatkoztak az egyházmegyében működő szerzetesrendek képviselői. Elsőként a házigazda premontreiek nemrégen megválasztott új perjele, Balogh Piusz atya beszélt arról, hogy a hitbéli megújulás a középkorban a szerzetesrendeknek volt köszönhető. A premontreiek 1121-ben tettek először fogadalmat. Szt. Norbert tudós ember volt, aki a karizmáit az Egyházban bontakoztatta ki. A rendben a lelkipásztorkodás és a szerzetesi fegyelem egyszerre van jelen, a kezdetektől plébániákat vezettek. Jelenleg Gödöllőn és Zsámbékon vannak jelen.
A Máriabesnyőről nemrégen elköltözött kapucinusok képviseletében Szpisják Péter Pál Ofm Cap. és Andrea Malchiori Ofm Cap. Jött el Budáról. Elmondták: 1528-ban ismerték el a rendet, a ferences rend „reformágaként”. Karizmájuk a szemlélődés: Isten szeretetét akarják sugározni. Ferenc pápa Az evangélium öröme kezdetű enciklikája kapcsán felmerült a kérdés, hogyan segíthetnek a Szentatyának terjeszteni az örömhírt, „kihúzni” az emberekből az örömet. A remény magjait akarják elvetni; a konkoly ellen pedig a rózsafüzérrel „permeteznek”.
A váci piaristákat Labancz Zsolt SchP. Tartományfőnök képviselte. Mint mondta: a szerzetesek alapvetően nem különböznek más keresztényektől, de őket Isten erre a sajátos életformára hívta meg. A piarista rend a tanításra jött létre, hogy az „iskola világában lévő Istennel találkozzanak”. A XVII. században Kazalanci Szt. József sok szegény gyermeket látott Rómában, az iskoláikat a szegény gyerekeknek alapították. A piaristák 300 éve vannak Magyarországon, nyolc helyen.
Az itteni szalvatoriánusok Lengyelországből jöttek. Robert Dłubała SDS atya felidézte az alapító, német Jordan Ferenc (1848-1918) nevét, majd beszámolt arról, hogy rendjük szerte a világon jelen van, Afrikában és Indiában is. A Váci Egyházmegyében Galgahévízen, Sződön, Sződligeten, a nővérek Máriabesnyőn éltek. Plébániát vezetnek, lelkinapokat, zarándoklatokat szerveznek, és programokat a fiataloknak. A kismarosi ciszterci nővéreketr Dr. Horváth Olga O.Cist. apátnő mutatta be. Mint mondta: a XI. sz-ban az első ciszterciek csak jó bencések akartak lenni, de végül kicsit más regulájuk lett, mint a bencéseknek. Monasztikus rend, küldetésük az imádság - hajnaltól estig dicsőítés és imádkozás az emberekért -, és az apostoli tevékenység, melybe beletartozik a vendégfogadás, egy orvosi rendelő mozgásszervi betegeknek, a méhészet, a lekvár- és szörpkészítés, Kismarosi kolostoruk területén áll a Kafarnaum Ház, amelyben a váci egyházmegyében papnövendéknek jelentkezett fiatalemberek töltik el a nulladik szemináriumi évfolyamot; imaközösségben a nővérekkel, egyébként viszont teljesen önállóan.
Dr. Beer Miklós a találkozóra el nem jött rendeket is felsorolta. Egyházmegyénkben jelen vannak Mátraverebélyen a ferencesek, Szécsényben a klarisszák és a szegénygondozó nővérek; Mogyoródon a szalézi nővérek; Szobon a lazaristák, Szolnokon a tanítónővérek, Márianosztrán pedig a pálos rend. Láthatjuk, hogy a Jóisten mennyire elkényeztet minket a szerzetesekkel – mutatott rá a püspök.
A találkozó délutánján a jelenlévők négy munkacsoportban osztották meg egymással tapasztalataikat. A katolikus iskolaigazgatók Dr. Csáki Tibor EKIF-főigazgató atya, a hitoktatók pedig Bokros Levente újhatvani plébános, hitoktatási referens és Tornay Gábor vezetésével beszélték meg az oktatás helyzetét. A szolgálattevőket – akolitusok, lektorok és felolvasók – Turai János atya, az akolitusképzés felelőse gyűjtötte össze megbeszélésre; míg az egyháztanácstagok Görbe József csömöri és Marton Zsolt gödi plébános vezetésével tanácskoztak lelkipásztori tervezésről, közösségépítésről.
A találkozó félórás dicsőítő szentségimádással ért véget, amelyen a tápiósülyi karizmatikus zenészek adtak zenei szolgálatot.