Paptestvérünk 1920. november 4-én született Kecskeméten. Pappá szentelték Esztergomban, 1949. június 19-én. Káplán Budaőrsön 1949-1950, Lábatlanban 1950-1951. Karkáplán Esztergomban 1951-1954, káplán Varsányban 1954-1956, Balassagyarmaton 1957-ben. Lábatlanban plébános 1957—1970, Kismaroson 1970-től-2009-ig, ahol majdnem 40 évig szolgálta az egyházközséget. Pápai prelátus 1997-től.

Sándor atya személye, élete, papi munkássága a Jóisten hatalmas ajándéka volt egyházunknak. Az egyházüldözés éveiben szilárd hittel és a közigazgatásban szerzett jegyzői tapasztalatával védte az Anyaszentegyház érdekeit és a hitoktatás ügyét. A hetvenes évek elejétől szervezőkén otthont adott az akkor bontakozó dunakanyari találkozóknak, befogadta és támogatta a gitáros szentmiséket, ujjászervezte a cserkészetet. Tiszta, világos szavakkal, hűséggel és szelídséggel, de főként szeretettel és hiteles papi élettel hirdette Isten igéjét. Szóval és tettel az Úristen felé vezette a rábízottakat. A szeretet, a megbocsátás, a nagylelkűség és a fegyelem példaképe volt.

Legyen örök otthona az atyai házban!

R.I.P.