CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
Templomok miserendje »
» HÍREINK »
Szentlélek Fesztivált rendeztek Veresegyházon, május 23-án. A beszédes név már elsőre is utal a másnapi Pünkösdre, de a közelgő gyermeknapra is. Amiért azonban sokáig emlékezhetünk majd erre a napra, az, hogy a fesztiválon került sor – bizton mondhatjuk – a veresegyházi plébániának és a város egész közösségének ebben az időben legfontosabb és legnagyobb eseményére: a Szentlélek Templom alapkövének letételére a plébánia szomszédságában, nem messze a Szent Erzsébet templomtól.Az alapkőletételen a veresegyházi plébánia kórusa adott zenei szolgálatot, Reményik Sándor Kövek zsoltára című versét Nagy Borka szavalta el; a hívek könyörgéseiből összeállított imát pedig Ferencz Dóra olvasta föl. Nagy Imre, az MTVA szerkesztője, a Protestáns Újságírók szövetsége elnökségi tagja helybéliként vállalta el a rendezvény műsorvezetését. A vendégek között a környék katolikus papsága mellett szép számmal voltak helybéli és távolabbról érkezett protestáns lelkészek is; akik közül Fukk Lóránt helyi református lelkész saját költeményével köszöntötte a testvéregyházat. Az eső ellenére nagy tömeg kísérte figyelemmel az alapkőletételt, illetve maradt ott a Szentlélek Fesztiválon.
„Christus Iesus, caput anguli: Krisztus Jézus a szegletkő” – olvasta föl az alapkő feliratát az egybegyűlteknek Molnár Zsolt plébános atya. – Igen, a mi szegletkövünk Jézus, és jó már az alapkövet is úgy letenni, hogy ezt tudjuk. Az alapkő olyan, mint a templom magja: elvetjük, és ápoljuk, hogy kinőjön belőle a templom. Ehhez, úgy látszik, öntözés is kell: erről most a Jó Isten gondoskodik – utalt a plébános az egyre hulló csendes esőre.
– Köszönöm mindenkinek, aki tettel vagy imával hozzájárult ehhez a mai naphoz – mondotta rövid beszédében a templomot építtető város polgármestere, Pásztor Béla –, de köszönjük meg mindenekelőtt Istennek azt, hogy szinte kényszerített minket ennek a templomnak a megépítésére. Mert hiszen, ha a Szent Erzsébet templom felújítása során nem találjuk meg régi idők emlékeit, akkor nem lett volna muszáj megépíteni az új templomot, elvégezni a közösségépítésnek ezt a nagy és szép feladatát – tette hozzá a polgármester.
Nagy László építész, a templom tervezője mindenekelőtt a hely kiválasztásának fontosságáról beszélt: – A főút melletti nyüzsgő városközpont és a Sződrákosi patak, a Víz között –, ahol már évszázadok óta emberek élnek – itt épül meg a Szentlélek templom. Engem, az egyházközség tagját, a tervezés közben elsősorban az a szándék vezetett, hogy ebben a templomban mi is épüljünk sok-sok hívő közösségből Isten veresegyházi egyházává. A templom két fő térből áll majd: az egyik a szentségi kápolna, ahol reményeim szerint mind többen, naponta találkozhatunk az Oltáriszentségben köztünk élő Krisztussal, a másik a közösségi tér, ahol egybegyűlhetünk, imádhatjuk Istent – ahol az apostolok körben álló, életnagyságú szobrai emlékeztetnek majd bennünket arra, hogy Krisztus mai apostolaivá kell lennünk.
A kivitelező konzorcium nevében Peresztegi Imre, a ZÁÉV vezérigazgatója szólalt föl. – Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy mi építhetjük föl ezt a több mint 1600 négyzetméter alapterületű templomot – benne a kápolnával, urnateremmel, sekrestyével és a templomtérrel. A befejezés határideje 2016. május 11.
– Pünkösd előtt vagyunk, alapkövet teszünk le, és bennem ez a kettő összekapcsolódik – kezdte beszédét Dr. Beer Miklós megyéspüspök –, mert mindkettő a jövőről szól: szent kezdet. Kezdete annak a jövőnek, amelyet Isten jól ismer, mi azonban még nem, és a mi Istenünk mégis ránk bízza. Ezekben a percekben százezrek vannak együtt Csíksomlyón – hozzájuk csatlakozunk mi is itt, új templomunk alapkövénél. Igyekszünk megérteni, hogy nekünk, magyaroknak milyen fontos szerepet szán az Isten a mai, menekültektől ellepett, új útját kereső Európában. Nekünk, magyaroknak kell megmutatni, hogy igenis lehetséges békében, szeretetben, egymást segítve élni a mai világban – fejtette ki beszédében a főpásztor, majd az Úr imájának elmondására kérte az egybegyűlteket.
Ezután került sor az alapító okirat aláírására és az időkapszulában való elhelyezésére. Az okmányt Lukács Péter diakónus olvasta föl, majd a megyéspüspök, az építtető város polgármestere, a plébános és a tervező írta alá. Dr. Beer Miklós megáldotta az alapkövet és a kapszulát, s végül a munkások a helyére vitték, ahol a püspök és Pásztor Béla polgármester „helyezte el”.
Pünkösd vasárnapján Róma második legnagyobb templomában, a Falakon Kívüli Szent Pál Bazilikában a veresegyházi templomépítés ügyéért ajánlották föl a szentmisét. Fr. Samuel Pusateri OSB, a templom plébánosa többek között ezt írta levelében: „Egy álom beteljesedése gyakran nagyon izgalmas, így biztos vagyok benne, hogy a plébániátok egész közössége izgatottan várja templomotok felépülését. Imádkozni fogunk, hogy a Szentlélek tüze és szeretete töltsön be minden teret templomotokban, a hívek szíve pedig új kegyelemtől vezérelve erősítse a közösségeteket.”
Magyar Bertalan
2026. február 4–6-án Pécsett rendezték meg a XIV. Tájtörténeti Tudományos Konferenciát. A „Tájat Teremtő Történelem” alcímet viselő rendezvényen elsősorban a tájtörténeti kutatások szakértői mutatták be és vitatták meg legújabb eredményeiket. A konferenciára meghívást kapott Nagy Géza Balázs is, a Váci Püspöki és Káptalani Levéltár munkatársa.
A Naphimnusz Egyesület Hamvazószerdától kezdve a nagyböjt vasárnapjaira egy-egy rövid elmélkedést készített 2026-ban. Ezekben pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemlélik a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követnek majd ezek az elmélkedések: a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Az elmélkedések végén olvasható néhány tipp a leírt gondolatok megélésének segítésére.
Nagyböjt kezdetén ismét elindult a 40 Nap Az Életért imaszolgálat a Váci Jávorszky Ödön Kórház bejáratánál. Hétfőnként és szerdánként rózsafüzért imádkoznak az önkéntesek, hogy a kismamák a nem tervezett babákat is vállalják. Az önkénteseket meg lehet szólítani, lehet velük beszélgetni, mert akár válsághelyzetben, akár az abortuszból történő gyógyulásban is tudnak segíteni.
Felmenői között református presbiter is volt, ezért családja jobban örült volna, ha protestáns lelkésznek jelentkezik a szeminárium helyett. Szent Ferenc által azonban meghívta az Úr már kisfiú korában. A naponkénti szentségimádás szerinte nem luxus, mindennapjainak része. Megtapasztalta a trappista szerzetesek betonkemény kolostori életét és az egyiptomi kopt keresztények feltétel nélküli istenszeretetét. Balázs András atyával papi hivatásáról, ikonfestészetről, betegápolásról, imádságról beszélgetett Takács Bence a Lélekjelenlét podcastben.
Harmadik éve dolgozik együtt a Váci Egyházművészeti Gyűjtemény és a Váci Piarista Gimnázium, melynek eredménye a rajz és vizuális művészetek fakultációjára járó diákok LÉLEK-TÉR-KÉP címet viselő kiállítása. Idén Győrffy-Kovács Adrienn tanárnőnek a múzeumnak otthont adó, egykori Nagypréposti palota későbarokk épületére esett a választása.2026. március 2. hétfő
Lujza
A hegyi beszédben Jézus így szólt tanítványaihoz: „Legyetek irgalmasok, amint mennyei Atyátok is irgalmas. Ne mondjatok ítéletet senki fölött, s akkor fölöttetek sem ítélkeznek. Ne ítéljetek el senkit, s akkor titeket sem...
Összes program »