CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
» HÍREINK »
2016. július 11-én Dr. Takács Nándor Jusztin OCD, nyugalmazott székesfehérvári megyés püspök életének 89., papságának 65., püspökségének 29. évében hosszú betegség után, szentségekkel ellátva elhunyt. A püspök földi maradványait 2016. július 27-én, (szerdán) a 11 órakor kezdődő, engesztelő gyászmisét követően, a Székesegyház kriptájába helyezzük örök nyugalomra.Rábacsanakon született 1927. január 15-én. Középfokú tanulmányait a karmelita rend kisszemináriumában végezte. 1942-ben lépett a rend közösségébe, 1948-ban tett örökfogadalmát. A szerzetesrend keszthelyi főiskoláján tanult tovább, 1950-ben - amikor rendjének működési engedélyét megvonta az állam - a Központi Szemináriumba került. A győri egyházmegye papjává 1951. október 28-án szentelték. Teológiai doktorátus szerzett, és a budapesti Központi Szeminárium énektanára és prefektusa volt 1954-től 1959 februárjáig, amikor állami nyomásra a kispapok döntő többségével együtt tanáraikat is elüldözték az intézményből. Az ÁEH ekkor a papi működéstől is eltiltotta: 1959-1973 között kántorként szolgált Gyöngyösön, Dömsödön, Csornán és Albertfalván. 1973-ban kapott újra papi beosztást: magyaróvári káplán lett, 1978-tól Tatabánya-Alsógalla plébánosa. 1986-tól a győri szeminárium tanára és spirituálisa. 1988. december 30-án nevezte ki II. János Pál pápa carcabiai címzetes püspöknek és székesfehérvári segédpüspöknek. Püspökké szentelése Esztergomban, 1989. február 11-én történt. 1990 márciusában koadjutor püspökké nevezték ki. Szakos Gyula nyugállományba vonulásakor, 1991 őszén vette át az egyházmegye kormányzását.
Gondja volt a katolikus óvodákra és iskolákra. Az ingatlanrendezés során az egyházmegyei tulajdonba visszakerült a nagy múltú székesfehérvári Szent István Művelődési Ház. Prohászka Ottokár és Shvoy Lajos után harmadiknak Takács Nándor püspök egyházmegyei zsinatot tartott. Irányítása alatt a rendszerváltás adta lehetőséggel élve nagyszabású templomrekonstrukciók indultak meg, új templomok épültek a hajdani, ún. szocialista városokban. Kezdeményezésére szervezték újjá és nyitották meg az Egyházmegyei Múzeum kiállításait az egyházi műtárgyak bemutatásával.
2000-ben Fejér Megye, 2001-ben Székesfehérvár Városa tüntette ki díszpolgári címmel. 2003 áprilisában fogadta el a Szentszék nyugdíjkérelmét.
Az elhunyt püspök földi maradványait 2016. július 27-én, (szerdán) a 11 órakor kezdődő, engesztelő gyászmisét követően, a Székesegyház kriptájába helyezzük örök nyugalomra.
Spányi Antal
székesfehérvári püspök
Egy évvel ezelőtt, 2025 húsvétján indult a Váci Egyházmegye Lélekjelenlét podcast csatornája. Az induló műsor első vendége Marton Zsolt megyéspüspök volt, akárcsak most, az első évforduló alkalmából. Mai műsorunk különlegessége, hogy Püspök atya azokra a kérdésekre válaszol, amelyeket a hívek küldtek meg számunkra a facebook posztban szereplő felhívásunkra. A kérdések között a személyes kérdések mellett vannak papi, püspöki hivatásához kapcsolódóak, érkeztek a szentségek kiszolgáltatásával kapcsolatos konkrét kérdések, valamint az Egyházról általában és az aktuális kihívásokról.
A Naphimnusz Egyesület Hamvazószerdától kezdve a nagyböjt vasárnapjaira egy-egy rövid elmélkedést készített 2026-ban. Ezekben pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemlélik a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követnek majd ezek az elmélkedések: a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Az elmélkedések végén olvasható néhány tipp a leírt gondolatok megélésének segítésére.
Marton Zsolt megyéspüspök a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban mutatta be a nagyszombati húsvéti vigília szertartását, amelyen a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították az asszisztenciát. A főpásztor szentbeszédében a Római levél gondolatait emelte ki a keresztségben új életre támadt emberről hangsúlyossá téve ezúttal a húsvéti szertartásban megújított keresztségi fogadalmakat.
Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja: Jézus elítélésének, keresztútjának, halálának és temetésének napja. Az Egyház – ősrégi hagyomány alapján – ezen és a következő napon egyáltalán nem mutat be szentmiseáldozatot. Arra a napra emlékezünk, amikor maga az örök Főpap mutatta be áldozatát a kereszt oltárán. A Jézust jelképző oltár teljesen dísztelen: nincsen rajta sem kereszt, sem terítő, sem gyertya. A nagypénteki szertartást Marton Zsolt megyéspüspök vezette a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban. Az asszisztenciát a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították.2026. április 14. kedd
Tibor
Volt a farizeusok között egy Nikodémus nevű férfi, aki a zsidók egyik főembere volt. Éjnek idején fölkereste Jézust, és ezt mondta neki: „Mester, tudjuk, hogy te Istentől jött tanító vagy. Senki sem tud ugyanis ilyen...
Összes program »