A templomhajó zsúfolásig megtelt a kórusok tagjaival, és a mester tisztelőivel. A szentmisén a Kodály Zoltán Magyar kórusiskola és a Schola Gregoriana Budapestinensis önállóan is megszólalt.

A liturgia kezdetén az Andor Ilona Gyermekkar Tamási Kinga Johanna vezetésével a 150. Genfi zsoltárt énekelte. Kodály végakaratának megfelelően a gregorián requiem változó részei az elhangzás sorrendjében Kovács Mária, Tóth Márton és Tamási Kinga Johanna intésére hangzottak el, a dies irae sequentiát, melyet kórus és nép egymással dialogizálva énekelt Sapszon Ferenc és Varga László zenei szakaszonként felváltva vezényelték. A mise ordináriuma Kodály Magyar Miséje volt Tardy László, Tóth József és Varga László vezényletével.

A főpásztor szentbeszédében Kodályt idézve többek között ezt mondta:

„A zene lelki táplálék, és semmi mással nem pótolható. Aki nem él vele, az lelki vérszegénységben él és hal. Teljes lelki élet zene nélkül nincs. Vannak a léleknek régiói, melyekbe csak a zene világít be.”

Snell György hangsúlyozta, hogy Kodály Zoltán a 20. század egyik nagy alakja volt, a közéletben is fontos szerepet töltött be, azonban soha nem volt megalkuvó. Mindig megmaradt hívő, hitvalló katolikus embernek, minden körülmény között. A püspök külön méltatta Kodály egyházzenei munkásságát, „amelytől emelkedik a lelkünk”.

A misét követő Kodály művekből álló ünnepi hangversenyt a Váci Székesegyházi Kórusiskola nyitotta meg négy kompozíció megszólaltatásával Verbay Zsuzsanna vezényletével. Orgonált Verbay Zsolt igazgatóhelyettes. A csillogó szemű boldog tekintetű énekesek méltó módon öregbítették ezzel váci Karolina Katolikus Általános Iskola hírnevét. A gyermekek énekét elismerő vastaps a nagy létszámban résztvevő szülők, az iskola igazgatója, a hangszeres tanárok, a hangképző pedagógus, az osztályfőnökök és a napközis tanárok lelkületét és pedagógiai munkáját is dicsérte, akiket személyes jelenlétükkel Pálffy Zsuzsanna, Gyarmati Pálné, Csizmár Enikő és Tumbász Mártonné, Boldizsárné Surányi Erika valamint a kórusiskola művészeti vezetője Varga László zeneigazgató képviseltek.

Ezután a Pannonia Sacra Iskola Kamarakórusa Finta Gergely orgonaművész közreműködésével, Blazsek Andrea vezetésével az Öt Tantum ergot énekelte, melynek tételei között Sapszon Ferenc vezényletével szintén Kodály kórusművek csendültek fel, majd pedig Hock Bertalan orgonaművész Kodály Ite missa est-jét szólaltatta meg.

A megemlékezés során megszólaló gyermekkórusok mindazokat az intézményeket és gyermek énekeseket képviselték, akik az országban Kodály nevelési célkitűzését megvalósítják, aki életének nagy részét az ifjúság lelki és zenei nevelésére szánta.

Egyik interjújában a következők hangzottak el:

- „Tanár úrról mindenki tudja, hogy életének nagy részét az ifjúság zenei nevelésére szánta.

Mi indította erre?

- Hát csak az, hogy teljes embereket akarunk nevelni. Azt pedig a nélkül nem lehet.

Ezt szerettem volna előmozdítani.

- Tanár úr szerint mikor kell elkezdeni az iskolai zenei nevelést?

- Hát bizony még az iskola előtt kellene. Az ovodában.

- Na de az iskolában, - hát hiszen ott van zenei tanítás!

- Vanni van az osztályokban, heti egy óra. Na de mire lehet menni ennyi idő alatt, még ha jó is a tanító, ami nem midig található.

- Úgy tudom azonban, hogy van iskolánk amelyikben mégis nagyobb óraszámban folyik az énektanítás.

- Most igen. Kísérletképpen az oktatásügyi miniszter engedélyezte tíz iskolában, hogy heti hat óra legyen az énekből. Még nem sok tapasztalat van erről, de máris meglepő eredmény mutatkozik.

Ezekben az iskolákban minden tantárgyból jobban haladnak. Jobban beszélnek, jobban írnak, jobban olvasnak, hamarabb tanulnak meg folyamatosan olvasni. Mindez a zenére megy vissza, mert az írásban például a kottaírás az olyan pontosságra kényszerít, hogy ha kicsit feljebb, vagy lejjebb van egy pont, az már más hangot jelent.

Ha ezt megtanulják, átviszik azt a rendes írásra is és a számolás is sokkal jobban megy nekik. Mért? – mert már Eiler megmondta, hogy a zene az hangzó matematika. Folytonos számolás a zene, tehát ez a rendes számtanban is hasznukra válik.

De mindenek fölött értékes a zene nevelő és fegyelmező hatása. Van amikor általános a panasz, hogy milyen nehéz a gyerekeket fegyelmezni az iskolában. Általános tapasztalat, hogy a zenei iskolákban sokkal könnyebben és barátságosabban megy mindez és az együttes éneklés fegyelemre és felelősségérzetre szoktatja őket. Tehát ennyiben jellemképző ereje is van. „

Magyar Bertalan

A videóinterjú megtekinthető itt:

https://www.youtube.com/watch?v=Cz_-AmIW5I0