Három eseményt ünneplünk Pünkösdkor: a Szentlélek - mint Krisztus megváltó tettének beteljesítője - eljövetelét, a Katolikus Egyház születését, és a világra kiterjedő missziós munka kezdetét.

Ezen az ünnepen a püspökök és megbízottjaik az egész világon kiszolgáltatják a bérmálás szentségét, amely által a Szentlélek eltölti a keresztény hívőket.

A bérmálás, a megerősítés szentsége, amely a jézusi élet követelményeit már tudatosan ismerő és vállaló embert a Szentlélek ajándékaival nagykorúsítja, apostolává emeli. A bérmálás a Szentlélek ajándékaival vezeti be a teljes keresztény életbe a bérmálkozót, aki most már egész életével tanúskodik Jézusról.

A Szentlélek a keresztény embert lényegénél fogva a következő ajándékokkal látja el:, a bölcsességgel, az értelemmel, a tanács, a tudomány megismerésével, az erősséggel, a jámborság megtapasztalásával, az istenfélelem erényeivel.

Püspök atya homíliájában többek között elmondta, hogy minden élethelyzetünkben megcsodálhatjuk, felismerhetjük a Szentlélek ajándékát, amikor életünk során egy kedves baráttal, családtaggal találkozhatunk és vele élhetünk békében.  Jézus Krisztus személyében felismerhetjük Isten megváltó szeretetét, aki velünk vállalta a sorsközösséget. A Szentlélek már megelőlegezte a bérmálkozók életében a szülők által vállalt felelősségtől fogva a keresztségben a hit ajándékát. A szülői és az iskolai neveltetésük eredményeként állhatnak most itt, és tehetnek felnőtt ember módjára hitvallást.

Majd Szt. Pált idézte szentbeszédében: a lélek ajándékait mindenki azért kapja, hogy bátran használja azokat élete során. Mert a gyertyát nem azért gyújtjuk meg, hogy elrejtsük, ha nem, hogy tartóra tegyük és messzire világítson. A keresztény felnőtt ember sem hallgathat, szavával és életével közvetítenie kell a hitét, hirdetni a jézusi életet, a szeretetet és a békét az egész világra szétsugározva azt. Minden kereszténynek éreznie kell, hogy küldetése van és ez a küldetés az, hogy segítsünk embertársainknak úgy gondolkodni és élni, hogy egyben láthassuk a világegyetemet, az élővilágot, a történelmünket, a társadalom helyzetét és ebben az egészben a személyes lehetőségünket, felelősségünket, a saját küldetésünket, a krisztusi példa követésére.

A főpásztor felemlítette, hogy június 4-e ebben az évben nem csak Pünkösd vasárnapja, de a magyar Nemzeti Összetartozás napja is. Szólt a Csíksomlyóra zarándokolókról és kérte a híveket, hogy mindnyájan együtt kérjük a Szentlelket, hogy ajándékozzon meg minket a megbocsátás képességével, hogy tudjunk megbocsájtani egymásnak baráti, családi, társadalmi kapcsolatainkban. Kérte a Szentlelket, hogy a most bérmálkozók is a béke követei lehessenek.  Mi mindnyájan tudjunk egyetérteni, bátorítsuk, segítsük egymást, lépjünk ki a „jogokat emlegetők” zsákutcájából, a szeretet nyelvén kapcsolódjunk egymáshoz. Így lehetünk felszabadultak és ez által segíthetünk másokon a leghatékonyabban. Így kezdhetjük el az új életünket és mostantól fogva, Pünkösd ünnepét ekkor  élhetjük meg valóban hitelesen. Ezek után a főpásztor hálát adott és közös imát kezdeményezett a hit megéléséért, a megbocsátásért és a szeretetért.

A fényképek a galériában érhetőek el.

Bölönyi Gabriella

Váci Egyházmegye