Az alábbi linken nézheti meg a filmet:

http://www.mediaklikk.hu/video/tanusagtevok-2017-05-07-i-adas-templomokat-a-lelkeknek/

Tereske Nógrád megye legrégibb apátsági temploma. A Hóman – Szegfű nagy történelmi műve alapján már a 11. században állott.

A história szerint a Lengyelországból már ismételten hazatért királyi hercegeket Gézát és Lászlót, Salamon király egy a Kárpát-medencébe dél felől betört úz, besenyő (kun) csapatok ellen segítségét kérte. Az 1068-as évi kelezsi csatában a fiatal László herceg felfigyelt egy lovas kunra, aki egy magyar lányt nyergébe felkapva azt elrabolta. A herceg utána eredt és megszabadította.

László Gyula régész professzor szerint a szájhagyomány után, amit később lejegyzett írások számtalan hősi küzdelmét és legendáját őrizték meg Szent László hősiességének és nemes emberségének, ezek közül azonban csak az az egy lett templomokban ábrázolva, minden jelenetében László feje körül gloriolával, tehát már szentként. A professzor életét kitöltő gyűjtő munkájában 30 ilyen templomi ábrázolás található, részben székelyföldi, részben szepességi határőrző falvak templomaiban. Kivéve egyet, ami a trianoni határon belül Tereskén bukkant elő 1969-ben a templom műemléki restaurálásakor. Feltehetően a 16. században, amikor a templom egy tűzvésznek esett áldozatul a templomot egy hosszanti dongaboltozattal befedve tették használhatóvá. A középkori oldalfalakat nem tarthatták elég erősnek a donga oldalnyomása felfogására, ezért hosszanti irányban mindkét oldalon kb. fél méter vastagságban bélésfalat emeltek, amivel elfedték az északi falra festett Szent László legendát, valamint a szentély gótikus mennyezetének és a két déli fal hatalmas gótikus ablakainak osztóköveit 15. században osztásait másodlagosan az oldalfalba beépítették. A bélésfal beépítésénél a reneszánsz pasztofórium nem lett befalazva, ez így ismert maradt. A műemléki helyreállítás során a bélésfalak kibontására csak 1968 után került sor, másodlagosan beépített 15. századi kövekből szinte teljes mértékben helyreállíthatóvá lett a szentély 15. századbeli csillagboltozata valamint a déli ablakok mérművei. Ugyanekkor tárult elénk a Szent László legenda kétharmadában még a 13. században festett utolsó négy jelenete, valamint a 14. században Nagy Lajos korában ezt kiegészítő két kezdő jelenet. A festett legenda napvilágra kerülése a művészettörténészek világában jelentős csodálatot keltett. A pártállam világában éltünk, a freskó restaurálása, műemléki támogatást nyert, de a 15. századi gótika már nem, mint ahogy a teljes addigi feltárás és helyreállítás is önerőből történt. A trianonban megcsonkult országunkban a kis nógrádi faluban előkerült Szent László 13. századi művészettörténeti értéke mindmáig egyedülálló.

Szinte természetes, hogy Szent Lászlónak ebben a jubileumi esztendejében a Váci egyházmegye Tereskén emlékezik meg királyságáról a Szent István-i örökséget véglegesen megerősítő tevékenységéről és a Lovagkirály ma is nagyon időszerű élete példájáról. Jó alkalomként kínálkozik a Szentkirály halálának napja, július 29-e, ami az idei évben szombatra esik. Az ünnepség programja alant.

A filmen szereplő második templom az egyházasdengelegi. Szent László nemcsak megszilárdította az első Szentkirályunk által alapított magyar kereszténységet, hanem azt is elérte, hogy ennek előképei oltárra emelve szentté nyilváníttassanak. 1083-ban VII. Gergely pápa hozzájárulásával szentté avatásban részesült István, első királyunk, Gellért püspök és Imre herceg. Feltehetően Szent Imre herceg tiszteletére épült első templom az egyházasdengelegi. Az égetett téglából emelt kis épület a magyar romanika szép arányú, nagyszerű példája mennyezetboltozata és hozzá épített jelenlegi hajója feltehetően 13. századi kőanyagú gótika, a sekrestyével együtt.

A harmadik a váci hétkápolnai erdőségtől induló Gödöllőre vivő út volt Géza és László hercegek felvonulási hadi útja a mogyoródi csatához (1074. március 14.). Ez a hadi út néhány kilométer után a csörögi szőlőhegy lankáját vágja ketté. Az itt kiépült településen a 20. század végén Naszály kőből épült templom. A kőanyag szilárdsága példázza az itt élőknek az immár évezrede a kinyilatkoztatásból nyert kősziklánál is keményebb hitigazságok iránti hűséget. Ezért a templom főbúcsúja a bibliafordító Szent Jeromos napja.

A helyben munkált kenyérkeresetet alig találó, mindig úton lévő csörögiek számára Szent Kristóf példázza, az egymást segítő szolidaritást, a pártoskodás helyett testvérként összefogó egymásmellé állást pedig, a harmadik kép kívánja ábrázolni. A hagyomány szerint Vác remete a Salamon ellen hadba induló két herceget figyelmeztette, hogy bár unokatestvérük gyenge jellemű hitvány ember, mégis bánjanak vele keresztényi módon. A hercegek ezt megértették, megfogadták, meg is tartották. A mogyoródi győzelem után bántatlanul elengedték Salamont, ő azonban azonnal német segítséget gyűjtött ellenük. Ekkor egy időre börtönbe vetették.

A magyarság Gézát kívánta királyául, Székesfehérváron meg is koronázták. Ő pedig azonnal fogadalma teljesítéséhez, a váci székesegyház építéséhez fogott. Áldásos uralma rövid ideig tartott, 1077-ig. Helyébe László lépett, az építkezést befejezte, közben elhunyt bátyját ott eltemette. Szent István örökségét, a magyar kereszténységet megerősítette. A Váci és a többi egyházmegye kormányzatát megszervezte. A váradi és a zágrábi püspökséget megalapította. Példás keresztény életével, bölcs és erőskezű uralkodóként Európa népei között a magyarság tekintélyét növelte, az ország határait megvédte, sőt Horvátország felé növelte. 1192-ben szentté avatták.

Pálos Frigyes