CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
» HÍREINK »
„Isten tegye teljessé a jót, amit megkezdett benned.”
Kovács Zsoltot és Torma Zsolt Joelt átmeneti diakónussá, Lauer Tamást, Dénes Jánost és Molnár Andrást állandó diakónussá szentelte a megyéspüspök. A váci székesegyházban tartott ünnepi szentmisén részt vett az egyházmegye papsága, a papnövendékek, akolitusok és diakónusok, a családtagok és jelentős számban a hívők.
Énekelt a Váci Székesegyház Szent Cecília Kórusa, orgonált Almásy László Attila orgonaművész. Közreműködött Schuppauer József, Komlóssy Gábor trombita - és Fazekes László ütőhangszeres művész. Vezényelt Varga László a váci székesegyház karnagya.
Első ízben tolmácsolta Vácon a szentelésre érkezett hallássérült híveknek jeltolmács az elhangzottakat. Az eseményen való jelenlétük egyben a hallássérült pasztoráció kezdetét is jelenti. Lauer Tamás állandó diakónusjelölt felnőttként lett hallássérült. Célja, hogy segítse sorstársainak lelki gazdagodását.
A megyéspüspök minden szentelendőhöz személyesen is szólt, kifejezve örömét, hogy elfogadták a szolgálatot.
Ezután következett a diakónusok szentelése, melynek során, a szentséget kiszolgáltató püspök a felszentelő ima és kézrátétel által adta át a Krisztustól kapott küldetést. Az újonnan szenteltek a főpásztorral és a jelenlévő papsággal együtt mutatták be a szentmisét.
A szentelést követően Kovács Zsolt az újonnan felszenteltek képviseletében köszönetet mondott, kifejezve mindannyiuk eltökéltségét, hogy Krisztus szeretetének szolgálatában kívánnak járni.
A diakónus a görög diakonosz, „szolga, segítő, hírvivő” szóból alakult ki. Magyarul szerpap, aki a diakonátus szentségében részesült. Az Újszövetségben a diakónusok úgy szerepelnek, mint tisztségviselők a presbiterek és püspökök mellett (Fil 1,1; 1Tim 3,8.12). A diakonátus eredetét hagyományosan az ApCsel 6,1-6-hoz vezetik vissza, ahol arról van szó, hogy az apostolok 7 férfit kézrátétellel fölszenteltek az asztal szolgálatára, vagyis az Egyház karitatív ügyeinek intézésére, míg az apostolok fönntartották maguknak az Isten szavának szolgálatát. Az apostol atyák korából származó iratok arról tanúskodnak, hogy az Egyház lelki és szociális ügyeiben a papok és püspökök segítői voltak. Az istentiszteleten olvasták az evangéliumot, a hívőktől átvették az áldozati adományokat, szükség esetén áldoztattak vagy a távollevőknek elvitték az Eucharisztiát. Főleg a kehelyből való áldoztatást végezték Ugyancsak segédkeztek a keresztség kiszolgáltatásánál, s Szt. Ágoston szerint a hitújoncok tanításában is részt vettek. Lassanként a diakónusok lettek az Egyház anyagi javainak kezelői és szociális ügyeinek intézői. A 4-7. századtól kezdve az archidiákónus a püspök különleges megbízottja. Ez a szerepük azonban a középkortól háttérbe szorult, s inkább csak a liturgikus cselekményben vettek részt. A II. Vatikáni Zsinat újra teljes szerephez juttatta a diakonátust, a cölibátus kötelezettsége nélkül, s a helyi Egyház helyzetének megfelelően újra betölthetik liturgikus és szociális küldetésüket.
Bölönyi Gabriella
Váci Egyházmegye
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 2026. évi, Szent Erzsébet ünnepére kiadott körlevelét adjuk közre.
A Biblia nyelvének nyomában – Káldi György fordítása a nyelvtörténet tükrében
Lédeczi Dénes a szolnoki Jézus szíve templom plébánosa. Négy egyházközsége van, hat templom tartozik hozzá, rendszeresen misézik a szolnoki kórházban, havonta egyszer pedig egy idősotthonban is. Amíg külföldön szolgáló paptársai szabadságon vannak, helyettesíti őket akár az ausztrál, akár a svájci diaszpórában. Fontosnak tartja a családok pasztorációját, mert ha nincsenek stabil családjaink, nem lesznek stabil egyházközségeink sem.
2026. november 15.
Az első magyar nyelvű teljes, katolikus Szentírás fordítás kiadásának 400. évfordulója alkalmából a Váci Egyházmegyei Könyvtár és az Apor Vilmos Katolikus Főiskola „A Szentírás magyar hangon – fordítás hagyomány, lehetőség” címmel konferenciát szervezett 2026. november 4-én Vácon, a PüspökVác Rendezvényközpontban. A konferencia előadásai egyház- és kultúrtörténeti, teológiai és szentírástudományi nézőpontból közelítették meg a fordító Káldi György munkásságát és a Káldi-Biblia jelentőségét. Emellett szó esett a fennmaradt Káldi-Bibliák történetéről, a bibliai tartalmak kora újkori színpadi megjelenítéséről, valamint a Szentírás oktatásban és hitoktatásban betöltött szerepéről is.2026. november 12. csütörtök
Jónás és Renátó
A farizeusok egyszer megkérdezték Jézustól, mikor jön el az Isten országa. Ő ezt válaszolta: „Isten országa nem jön el szembetűnő módon. Nem lehet azt mondani: „Nézd itt van, vagy amott!” Isten országa köztetek...
Összes program »