CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
Templomok miserendje »
» HÍREINK »
„Isten tegye teljessé a jót, amit megkezdett benned.”
Kovács Zsoltot és Torma Zsolt Joelt átmeneti diakónussá, Lauer Tamást, Dénes Jánost és Molnár Andrást állandó diakónussá szentelte a megyéspüspök. A váci székesegyházban tartott ünnepi szentmisén részt vett az egyházmegye papsága, a papnövendékek, akolitusok és diakónusok, a családtagok és jelentős számban a hívők.
Énekelt a Váci Székesegyház Szent Cecília Kórusa, orgonált Almásy László Attila orgonaművész. Közreműködött Schuppauer József, Komlóssy Gábor trombita - és Fazekes László ütőhangszeres művész. Vezényelt Varga László a váci székesegyház karnagya.
Első ízben tolmácsolta Vácon a szentelésre érkezett hallássérült híveknek jeltolmács az elhangzottakat. Az eseményen való jelenlétük egyben a hallássérült pasztoráció kezdetét is jelenti. Lauer Tamás állandó diakónusjelölt felnőttként lett hallássérült. Célja, hogy segítse sorstársainak lelki gazdagodását.
A megyéspüspök minden szentelendőhöz személyesen is szólt, kifejezve örömét, hogy elfogadták a szolgálatot.
Ezután következett a diakónusok szentelése, melynek során, a szentséget kiszolgáltató püspök a felszentelő ima és kézrátétel által adta át a Krisztustól kapott küldetést. Az újonnan szenteltek a főpásztorral és a jelenlévő papsággal együtt mutatták be a szentmisét.
A szentelést követően Kovács Zsolt az újonnan felszenteltek képviseletében köszönetet mondott, kifejezve mindannyiuk eltökéltségét, hogy Krisztus szeretetének szolgálatában kívánnak járni.
A diakónus a görög diakonosz, „szolga, segítő, hírvivő” szóból alakult ki. Magyarul szerpap, aki a diakonátus szentségében részesült. Az Újszövetségben a diakónusok úgy szerepelnek, mint tisztségviselők a presbiterek és püspökök mellett (Fil 1,1; 1Tim 3,8.12). A diakonátus eredetét hagyományosan az ApCsel 6,1-6-hoz vezetik vissza, ahol arról van szó, hogy az apostolok 7 férfit kézrátétellel fölszenteltek az asztal szolgálatára, vagyis az Egyház karitatív ügyeinek intézésére, míg az apostolok fönntartották maguknak az Isten szavának szolgálatát. Az apostol atyák korából származó iratok arról tanúskodnak, hogy az Egyház lelki és szociális ügyeiben a papok és püspökök segítői voltak. Az istentiszteleten olvasták az evangéliumot, a hívőktől átvették az áldozati adományokat, szükség esetén áldoztattak vagy a távollevőknek elvitték az Eucharisztiát. Főleg a kehelyből való áldoztatást végezték Ugyancsak segédkeztek a keresztség kiszolgáltatásánál, s Szt. Ágoston szerint a hitújoncok tanításában is részt vettek. Lassanként a diakónusok lettek az Egyház anyagi javainak kezelői és szociális ügyeinek intézői. A 4-7. századtól kezdve az archidiákónus a püspök különleges megbízottja. Ez a szerepük azonban a középkortól háttérbe szorult, s inkább csak a liturgikus cselekményben vettek részt. A II. Vatikáni Zsinat újra teljes szerephez juttatta a diakonátust, a cölibátus kötelezettsége nélkül, s a helyi Egyház helyzetének megfelelően újra betölthetik liturgikus és szociális küldetésüket.
Bölönyi Gabriella
Váci Egyházmegye
„Alapkövek – A csillagösvény valósága” címmel tartotta meg akadémiai székfoglalóját Horváth Szilárd a Pesti Vigadóban rendezett ünnepi eseményen. A Búzaszem Iskola vezetője bemutatta az intézmény nevelési hátterét, amelyből mindenki megismerhette, hogy miként illeszthető be ma is a népművészet az oktatásba. A Szent Mihály Intézményfenntartó (SZEMI) oldaláról osztjuk tovább a hírt.
Egy évvel ezelőtt, 2025 húsvétján indult a Váci Egyházmegye Lélekjelenlét podcast csatornája. Az induló műsor első vendége Marton Zsolt megyéspüspök volt, akárcsak most, az első évforduló alkalmából. Mai műsorunk különlegessége, hogy Püspök atya azokra a kérdésekre válaszol, amelyeket a hívek küldtek meg számunkra a facebook posztban szereplő felhívásunkra. A kérdések között a személyes kérdések mellett vannak papi, püspöki hivatásához kapcsolódóak, érkeztek a szentségek kiszolgáltatásával kapcsolatos konkrét kérdések, valamint az Egyházról általában és az aktuális kihívásokról.
A Naphimnusz Egyesület Hamvazószerdától kezdve a nagyböjt vasárnapjaira egy-egy rövid elmélkedést készített 2026-ban. Ezekben pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemlélik a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követnek majd ezek az elmélkedések: a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Az elmélkedések végén olvasható néhány tipp a leírt gondolatok megélésének segítésére.
Marton Zsolt megyéspüspök a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban mutatta be a nagyszombati húsvéti vigília szertartását, amelyen a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították az asszisztenciát. A főpásztor szentbeszédében a Római levél gondolatait emelte ki a keresztségben új életre támadt emberről hangsúlyossá téve ezúttal a húsvéti szertartásban megújított keresztségi fogadalmakat.2026. április 15. szerda
Anasztázia és Tas
Abban az időben így tanított Jézus: „Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki benne hisz, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Isten nem azért küldte Fiát a világba, hogy elítélje a...
Összes program »