Nagyboldogasszony vagy Mária mennybevétele (latinul: Assumptio Beatae Mariae Virginis) a legnagyobb Mária-ünnepünk, ez a nap egyúttal Magyarország védőszentjének a napja. 431-ben az epheszoszi zsinat elfogadta Alexandriai Szent Cirill érvelését, és kihirdették, hogy Szűz Máriát megilleti az Istenszülő cím. Mária földi életének befejezése után testével-lelkével együtt fölvételt nyert a mennybe, föltámadt Fia dicsőségébe. A testével-lelkével együtt kifejezés a teljes üdvösséget hangsúlyozza. Krisztus testi valóságban támadt föl, és az örök életbe mindenki csak személyisége szerint juthat. Az ember test és lélek egysége, így a túlvilági üdvösséget nem hordozhatja csupán a „lélek”. A Nagyboldogasszony elnevezés magyar sajátosság: Szűz Mária Boldogasszony elnevezéséből ered, Horpácsi Illés nyelvész szerint „Nagyboldogasszony ünnepének titkában teljesedett ki az Istenanya nagysága: az ég és föld mennybe fölvett királynője lett.”

Dr. Beer Miklós megyéspüspök homíliájában a Szűzanya öröméről beszélt, amelyet minden anya érez, amikor gyermeket vár. Az oly sokszor énekelt Magnifikátban, a Szűzanya hálaénekében is érződik ez. Ilyen örömteli a várakozás Isten látására a hívő ember számára. Elképzelhetjük azt, hogy ezt az örömöt érezte Mária, amikor mennybevétele alkalmával, Fiával, Jézussal újra találkozott. Ezt az újratalálkozást ünnepeljük Nagyboldogasszony napján.

Püspök atya hangsúlyozta: az örök életre való készülődés során jót tesz és segíti az üdvözülés útját, ha van elképzelésünk a Mennyországról, hiszen az Úristen naponta ajándékoz meg minden embert apró csodákkal és a bennünket körülölelő felfoghatatlanul csodálatos teremtett világgal.

A főpásztor arra buzdított mindenkit, hogy nézzen, fel az égre, nézzen fel Szűz Mária oltárképére, Személyére illetve Gyermekére és vegye észre a világ csodáiban a Mennyország elővételezését.

Szentbeszéde végén a püspök arra kérte a jelenlévő híveket: „Imádkozzatok a Szentlélek Úristenhez, hogy mindenki észre tudja venni a Jót, meg tudja nyitni a szívét, be tudja fogadni a Mennyei Hazát és merje magát rábízni az Úristenre”.

Szöveg és kép: Bölönyi Gabriella / Váci Egyházmegye