CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
Templomok miserendje »
» HÍREINK »
Augusztus 15-én, este hat órakor ünnepelték a jelentős számban megjelent hívek püspökükkel együtt Nagyboldogasszony Ünnepnapját a Váci Székesegyházban. A Székesegyházat Szűz Mária és Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelték fel, 1772-ben.
Nagyboldogasszony vagy Mária mennybevétele (latinul: Assumptio Beatae Mariae Virginis) a legnagyobb Mária-ünnepünk, ez a nap egyúttal Magyarország védőszentjének a napja. 431-ben az epheszoszi zsinat elfogadta Alexandriai Szent Cirill érvelését, és kihirdették, hogy Szűz Máriát megilleti az Istenszülő cím. Mária földi életének befejezése után testével-lelkével együtt fölvételt nyert a mennybe, föltámadt Fia dicsőségébe. A testével-lelkével együtt kifejezés a teljes üdvösséget hangsúlyozza. Krisztus testi valóságban támadt föl, és az örök életbe mindenki csak személyisége szerint juthat. Az ember test és lélek egysége, így a túlvilági üdvösséget nem hordozhatja csupán a „lélek”. A Nagyboldogasszony elnevezés magyar sajátosság: Szűz Mária Boldogasszony elnevezéséből ered, Horpácsi Illés nyelvész szerint „Nagyboldogasszony ünnepének titkában teljesedett ki az Istenanya nagysága: az ég és föld mennybe fölvett királynője lett.”
Dr. Beer Miklós megyéspüspök homíliájában a Szűzanya öröméről beszélt, amelyet minden anya érez, amikor gyermeket vár. Az oly sokszor énekelt Magnifikátban, a Szűzanya hálaénekében is érződik ez. Ilyen örömteli a várakozás Isten látására a hívő ember számára. Elképzelhetjük azt, hogy ezt az örömöt érezte Mária, amikor mennybevétele alkalmával, Fiával, Jézussal újra találkozott. Ezt az újratalálkozást ünnepeljük Nagyboldogasszony napján.
Püspök atya hangsúlyozta: az örök életre való készülődés során jót tesz és segíti az üdvözülés útját, ha van elképzelésünk a Mennyországról, hiszen az Úristen naponta ajándékoz meg minden embert apró csodákkal és a bennünket körülölelő felfoghatatlanul csodálatos teremtett világgal.
A főpásztor arra buzdított mindenkit, hogy nézzen, fel az égre, nézzen fel Szűz Mária oltárképére, Személyére illetve Gyermekére és vegye észre a világ csodáiban a Mennyország elővételezését.
Szentbeszéde végén a püspök arra kérte a jelenlévő híveket: „Imádkozzatok a Szentlélek Úristenhez, hogy mindenki észre tudja venni a Jót, meg tudja nyitni a szívét, be tudja fogadni a Mennyei Hazát és merje magát rábízni az Úristenre”.
Szöveg és kép: Bölönyi Gabriella / Váci Egyházmegye
Tóth András görögkatolikus pap, lelkigondozó, családrendszer terapeuta, önismeretidráma vezető, a Váci Egyházmegye spirituálisa. 2019 óta dolgozik a papok lelki jóllétért a Váci Egyházmegyében lelki segítőként. Személyes beszélgetésekkel, látogatásokkal segíti, kíséri paptestvéreit a krízisek megelőzésében, feloldásában. A látogatásokon túl papi és diakónusi csoportot vezet. Munkájáról, a papok nehézségeiről, a segítés módjáról Takács Bence kérdezte a Lélekjelenlét podcast adásban.
Boldog Sándor István szalézi szerzetes testvérre és vértanúra, a XX. századi egyházüldözés tanújára emlékezünk.
A salgótarjáni ferencesek által épített Acélgyári úti templom búcsúján a jelenlévők hálaadó imádsággal emlékeztek meg az 1936-os felszentelés óta eltelt kilenc évtized kegyelmeiről és a közösség építő múltjáról. A jubileumi ünnepi szentmisén szép számmal megjelent hívek harangszóra és közös énekkel köszöntötték a bevonuló papságot. A Nógrád Vármegyei Hírportál (nool.hu) tudósítását olvashatják.
Dunántúli szakrális helyeket látogatott meg a Váci Egyházmegye hitoktatóinak egy csoportja, közel hatvanan keltek útra. Különlegesség volt ezúttal, hogy a hitoktatókkal házastársaik is velük tartottak erre a zarándoklatra. A zarándoklat lelki vezetője Balogh László atya, a Váci Egyházmegye hitoktatási referense volt.2026. június 7. vasárnap
Róbert
Abban az időben így beszélt Jézus a zsidó tömeghez: „Én vagyok a mennyből alászállott, élő kenyér. Aki ebből a kenyérből eszik, örökké fog élni. Az a kenyér, amelyet én adok, az én testem a világ...
Összes program »