A vidéki fiatalok újra megtanulják a mezei munkát, a szalma kezelését, a téglavetést, a habarcs készítését, a bálák elhelyezését a létravázba, a vályogtapasztást, a szigetelést. Az elsajátított tudás nem csak új házak építésére használható, hanem a meglévők tatarozása, szigetelése is munkalehetőséget jelent, az elszigetelődő, kilátástalanságba belefásult fiatalok számára. A szalmabála építészet, újra felfedezett ősi technológia, melyben komoly megoldás rejlik a mélyszegénységben élők lakásproblémáinak felszámolására, különös tekintettel a felzárkóztatásra szoruló cigányságra.

Mi is az a szalmabála építészet?

A szalmabálából való építkezés nem új találmány. Idestova 150 éve építették meg európai telepesek az első szalmabála-házakat, akkor még ideiglenes jelleggel, az Egyesült Államokban Nebraska Homok  - hegyei közt. Az ideiglenes épületek olyan jól „vizsgáztak”, hogy később vályogtapasztással véglegesítették őket. Az 1980-as évek végén karolták fel újra a szalmaépítészetet és tették mára már világhírűvé. Az elmúlt húsz év alatt az információáramlás felgyorsulásával elterjedt szinte az egész világon. Magyarországon jelenleg több mint harminc szalmabála-ház épült engedéllyel, az engedély nélküliekről sajnos nincs pontos információ, de jóval nagyobb számban épültek, mint az engedélyesek. Ettől is többen vannak azok, akik jelenleg tervezik szalmabála-ház építését.

Ma persze szigorú előírásoknak kell megfelelni, ha az ember építeni akar. Hát lássuk mi is a szalmabála - ház,  és hogy viselkedik a szalmabála:

Az első szalmabála-házak még teherhordó falszerkezettel készültek. Ugyan ma is készítenek ilyet, de csak elvétve. A teherhordó szalmafal nagy hátránya a roskadás. Ez sajnos igen nagymértékű is lehet, egy 3 magas fal akár 30-40 cm-rel is összeroskad, ha megkapja a tető terhét. Talán ez az egyik fő oka, hogy ma főként vázas szerkezetű szalmafalakat építenek. Itt a főként fa vázszerkezet hordozza a terheket, a szalma pedig csak kitöltő falként funkcionál (fachwerk). A váz-szerkezetes építés másik előnye, hogy előbb épülhet tartóváz és a tető, majd a tető védelme alatt deponálható, majd építhető a rossz időjárásra nagyon érzékeny szalma és vályogszerkezetű falazat is. Szalmából legfeljebb kétszintes épületet lehet, illetve célszerű építeni, mivel ettől magasabb épületnél már nem lehetne biztosítani a jogszabályok alkotta követelményeket. A funkció igazából nem kötött. Amerikában az egyik legrégebbi ma is használatban lévő (közel 100 éves) szalmaépület templomként funkcionál. Családi házak, kisebb társasházak, sorházak építésére tökéletesen alkalmas, megfelelő hőérzetet biztosít, és a vályogházakhoz hasonlóan a páratartalmat is szabályozza. Nyáron a belső tér hűvös, télen a beltér kevés fűtéssel alkalmas az állandó emberi tartózkodásra. A szerkezettel nagyon jó hőszigetelő értéket el lehet érni, mely a kialakítástól függően k/U=0,12-0,17 között változik. Megfelelő csomóponti kialakítással, akár passzívházat, vagy azt nagyon megközelítő hőszigetelő értékű épületet lehet építeni.

A magyar szabvány kisbála mérete 30x40x80cm - 35x45x90 között van, tömege kb. 15-20 kg. A kb. 30 cm bálavastagság két oldalon legalább 5-5 cm tapasztást kap, így a teljes falszerkezet 40 cm, ami nem vastagabb egy ma használatos – műszaki előírásoknak megfelelő-  hőszigetelésű égetett-agyag téglafalnál. Természetesen lehet vastagabb bálaszerkezetet is létrehozni, ez csak fokozza a szerkezet hasznos tulajdonságait.

Váci Egyházmegye Vidékfejlesztési Iroda