CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
» HÍREINK »
A Váci Egyházmegye és a HIFA – Hungária, Segítség Mindenkinek Egyesület megállapodást kötöttek 2017 augusztusában, melynek keretében Dr. Beer Miklós megyéspüspök anyagi támogatást nyújt.
A vidéki fiatalok újra megtanulják a mezei munkát, a szalma kezelését, a téglavetést, a habarcs készítését, a bálák elhelyezését a létravázba, a vályogtapasztást, a szigetelést. Az elsajátított tudás nem csak új házak építésére használható, hanem a meglévők tatarozása, szigetelése is munkalehetőséget jelent, az elszigetelődő, kilátástalanságba belefásult fiatalok számára. A szalmabála építészet, újra felfedezett ősi technológia, melyben komoly megoldás rejlik a mélyszegénységben élők lakásproblémáinak felszámolására, különös tekintettel a felzárkóztatásra szoruló cigányságra.
Mi is az a szalmabála építészet?
A szalmabálából való építkezés nem új találmány. Idestova 150 éve építették meg európai telepesek az első szalmabála-házakat, akkor még ideiglenes jelleggel, az Egyesült Államokban Nebraska Homok - hegyei közt. Az ideiglenes épületek olyan jól „vizsgáztak”, hogy később vályogtapasztással véglegesítették őket. Az 1980-as évek végén karolták fel újra a szalmaépítészetet és tették mára már világhírűvé. Az elmúlt húsz év alatt az információáramlás felgyorsulásával elterjedt szinte az egész világon. Magyarországon jelenleg több mint harminc szalmabála-ház épült engedéllyel, az engedély nélküliekről sajnos nincs pontos információ, de jóval nagyobb számban épültek, mint az engedélyesek. Ettől is többen vannak azok, akik jelenleg tervezik szalmabála-ház építését.
Ma persze szigorú előírásoknak kell megfelelni, ha az ember építeni akar. Hát lássuk mi is a szalmabála - ház, és hogy viselkedik a szalmabála:
Az első szalmabála-házak még teherhordó falszerkezettel készültek. Ugyan ma is készítenek ilyet, de csak elvétve. A teherhordó szalmafal nagy hátránya a roskadás. Ez sajnos igen nagymértékű is lehet, egy 3 magas fal akár 30-40 cm-rel is összeroskad, ha megkapja a tető terhét. Talán ez az egyik fő oka, hogy ma főként vázas szerkezetű szalmafalakat építenek. Itt a főként fa vázszerkezet hordozza a terheket, a szalma pedig csak kitöltő falként funkcionál (fachwerk). A váz-szerkezetes építés másik előnye, hogy előbb épülhet tartóváz és a tető, majd a tető védelme alatt deponálható, majd építhető a rossz időjárásra nagyon érzékeny szalma és vályogszerkezetű falazat is. Szalmából legfeljebb kétszintes épületet lehet, illetve célszerű építeni, mivel ettől magasabb épületnél már nem lehetne biztosítani a jogszabályok alkotta követelményeket. A funkció igazából nem kötött. Amerikában az egyik legrégebbi ma is használatban lévő (közel 100 éves) szalmaépület templomként funkcionál. Családi házak, kisebb társasházak, sorházak építésére tökéletesen alkalmas, megfelelő hőérzetet biztosít, és a vályogházakhoz hasonlóan a páratartalmat is szabályozza. Nyáron a belső tér hűvös, télen a beltér kevés fűtéssel alkalmas az állandó emberi tartózkodásra. A szerkezettel nagyon jó hőszigetelő értéket el lehet érni, mely a kialakítástól függően k/U=0,12-0,17 között változik. Megfelelő csomóponti kialakítással, akár passzívházat, vagy azt nagyon megközelítő hőszigetelő értékű épületet lehet építeni.
A magyar szabvány kisbála mérete 30x40x80cm - 35x45x90 között van, tömege kb. 15-20 kg. A kb. 30 cm bálavastagság két oldalon legalább 5-5 cm tapasztást kap, így a teljes falszerkezet 40 cm, ami nem vastagabb egy ma használatos – műszaki előírásoknak megfelelő- hőszigetelésű égetett-agyag téglafalnál. Természetesen lehet vastagabb bálaszerkezetet is létrehozni, ez csak fokozza a szerkezet hasznos tulajdonságait.
Váci Egyházmegye Vidékfejlesztési Iroda
Negyedik alkalommal szervezett alkotótábort a Váci Egyházművészeti Gyűjtemény, amelynek ezúttal is Marosi Eszter építész volt a szakmai vezetője. Az ötnapos tábor, amelyen huszonöt gyerek vett részt Vácról és környékről, valamint Budapestről, július 3-án pénteken minikiállítással zárult, ahol a szülők is megcsodálhatták a gyerekek alkotásait.
A nyári szünidő kezdetén idén is szervezett gyerektábort a Váci Egyházmegyei Karitász. A helyi karitász csoportok ajánlásával Vácról, Karancsságból, Nagyorosziból, Veresegyházról érkezett a huszonöt, nyolc és tizenhat év közötti gyerek. A váci táboron kívül további 15 plébánia szervezett karitász tábort az egyházmegye területén.
Minden évben Sarlós Boldogasszony ünnepén tartják Mátraverebély-Szentkúton az együttjárók, jegyesek, fiatal házasok és gyermekre vágyók zarándoklatát. A búcsúi ünnepi szentmisét ebben az évben Marton Zsolt váci megyéspüspök mutatta be, a szertartás végén megáldotta a jelenlévő párokat és családokat.
A téma, melyet XIV. Leó pápa a nagyszülők és idősek hatodik világnapjára választott – „Én sosem feledkezem meg rólad” (vö. Iz 49,15) –, arra hív bennünket, hogy Isten hűséges szeretetében ismerjük fel a legmélyebb választ arra a magányra és elfeledettségre, amely nagyon sok idős ember életében jelen van. Ez a vigasztaló és reményt adó üzenet így hangzik: az Úr ismeri minden ember arcát, senkiről sem feledkezik meg, és szeretete sosem fogyatkozik meg, az öregkor elesettségében sem.2026. július 13. hétfő
Jenő
Abban az időben Jézus így szólt apostolaihoz: Ne gondoljátok, hogy azért jöttem a földre, hogy békét hozzak! Nem azért jöttem, hogy békét hozzak, hanem hogy kardot. Azért jöttem, hogy szembeállítsam a fiút apjával, a...
Összes program »