CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
Templomok miserendje »
» HÍREINK »
A Váci Egyházmegye és a HIFA – Hungária, Segítség Mindenkinek Egyesület megállapodást kötöttek 2017 augusztusában, melynek keretében Dr. Beer Miklós megyéspüspök anyagi támogatást nyújt.
A vidéki fiatalok újra megtanulják a mezei munkát, a szalma kezelését, a téglavetést, a habarcs készítését, a bálák elhelyezését a létravázba, a vályogtapasztást, a szigetelést. Az elsajátított tudás nem csak új házak építésére használható, hanem a meglévők tatarozása, szigetelése is munkalehetőséget jelent, az elszigetelődő, kilátástalanságba belefásult fiatalok számára. A szalmabála építészet, újra felfedezett ősi technológia, melyben komoly megoldás rejlik a mélyszegénységben élők lakásproblémáinak felszámolására, különös tekintettel a felzárkóztatásra szoruló cigányságra.
Mi is az a szalmabála építészet?
A szalmabálából való építkezés nem új találmány. Idestova 150 éve építették meg európai telepesek az első szalmabála-házakat, akkor még ideiglenes jelleggel, az Egyesült Államokban Nebraska Homok - hegyei közt. Az ideiglenes épületek olyan jól „vizsgáztak”, hogy később vályogtapasztással véglegesítették őket. Az 1980-as évek végén karolták fel újra a szalmaépítészetet és tették mára már világhírűvé. Az elmúlt húsz év alatt az információáramlás felgyorsulásával elterjedt szinte az egész világon. Magyarországon jelenleg több mint harminc szalmabála-ház épült engedéllyel, az engedély nélküliekről sajnos nincs pontos információ, de jóval nagyobb számban épültek, mint az engedélyesek. Ettől is többen vannak azok, akik jelenleg tervezik szalmabála-ház építését.
Ma persze szigorú előírásoknak kell megfelelni, ha az ember építeni akar. Hát lássuk mi is a szalmabála - ház, és hogy viselkedik a szalmabála:
Az első szalmabála-házak még teherhordó falszerkezettel készültek. Ugyan ma is készítenek ilyet, de csak elvétve. A teherhordó szalmafal nagy hátránya a roskadás. Ez sajnos igen nagymértékű is lehet, egy 3 magas fal akár 30-40 cm-rel is összeroskad, ha megkapja a tető terhét. Talán ez az egyik fő oka, hogy ma főként vázas szerkezetű szalmafalakat építenek. Itt a főként fa vázszerkezet hordozza a terheket, a szalma pedig csak kitöltő falként funkcionál (fachwerk). A váz-szerkezetes építés másik előnye, hogy előbb épülhet tartóváz és a tető, majd a tető védelme alatt deponálható, majd építhető a rossz időjárásra nagyon érzékeny szalma és vályogszerkezetű falazat is. Szalmából legfeljebb kétszintes épületet lehet, illetve célszerű építeni, mivel ettől magasabb épületnél már nem lehetne biztosítani a jogszabályok alkotta követelményeket. A funkció igazából nem kötött. Amerikában az egyik legrégebbi ma is használatban lévő (közel 100 éves) szalmaépület templomként funkcionál. Családi házak, kisebb társasházak, sorházak építésére tökéletesen alkalmas, megfelelő hőérzetet biztosít, és a vályogházakhoz hasonlóan a páratartalmat is szabályozza. Nyáron a belső tér hűvös, télen a beltér kevés fűtéssel alkalmas az állandó emberi tartózkodásra. A szerkezettel nagyon jó hőszigetelő értéket el lehet érni, mely a kialakítástól függően k/U=0,12-0,17 között változik. Megfelelő csomóponti kialakítással, akár passzívházat, vagy azt nagyon megközelítő hőszigetelő értékű épületet lehet építeni.
A magyar szabvány kisbála mérete 30x40x80cm - 35x45x90 között van, tömege kb. 15-20 kg. A kb. 30 cm bálavastagság két oldalon legalább 5-5 cm tapasztást kap, így a teljes falszerkezet 40 cm, ami nem vastagabb egy ma használatos – műszaki előírásoknak megfelelő- hőszigetelésű égetett-agyag téglafalnál. Természetesen lehet vastagabb bálaszerkezetet is létrehozni, ez csak fokozza a szerkezet hasznos tulajdonságait.
Váci Egyházmegye Vidékfejlesztési Iroda
Felmenői között református presbiter is volt, ezért családja jobban örült volna, ha protestáns lelkésznek jelentkezik a szeminárium helyett. Szent Ferenc által azonban meghívta az Úr már kisfiú korában. A naponkénti szentségimádás szerinte nem luxus, mindennapjainak része. Megtapasztalta a trappista szerzetesek betonkemény kolostori életét és az egyiptomi kopt keresztények feltétel nélküli istenszeretetét. Balázs András atyával papi hivatásáról, ikonfestészetről, betegápolásról, imádságról beszélgetett Takács Bence a Lélekjelenlét podcastben.
Harmadik éve dolgozik együtt a Váci Egyházművészeti Gyűjtemény és a Váci Piarista Gimnázium, melynek eredménye a rajz és vizuális művészetek fakultációjára járó diákok LÉLEK-TÉR-KÉP címet viselő kiállítása. Idén Győrffy-Kovács Adrienn tanárnőnek a múzeumnak otthont adó, egykori Nagypréposti palota későbarokk épületére esett a választása.
Teológiai konferenciát szervezett a váci Apor Vilmos Katolikus főiskola a II. Vatikáni Zsinat lezárásának 60. évfordulója alkalmából. Az előadások a zsinat ma is aktuális kérdéseit tárgyalták, többek között szó esett a keleti politikáról, a kortárs filozófusok eszmerendszeréről, a hívek liturgikus képzéséről, a laikusok szerepéről az Egyházban.
Véget ért a Házasság hete kosdi programsorozata: az elmúlt napokban a közösség együtt kereste és ünnepelte a házasság "ajándékait". Különös hangsúlyt kapott az idei mottó – „A hűség szabadsága” –, amely végigkísérte az alkalmakat, és irányt mutatott a közös gondolkodásnak, találkozásoknak és ünneplésnek. Revóczi Katalin összefoglalóját olvashatják.2026. február 25. szerda
Géza
Egyszer Jézus köré sereglett a csodaváró tömeg, de ő így szólt hozzájuk: „Ez a nemzedék gonosz nemzedék. Csodajelet követel, de nem kap más jelet, mint Jónás próféta jelét. Ahogy Jónás jel volt a niniveieknek,...
Összes program »