A mai gyerekek már egész más környezetben szocializálódnak. Mozaikszerű érettséggel, sokszor teljes járatlansággal érkeznek meg a hittancsoportokba. A hitoktatóknak nagy kihívás, hogy egyszerre kell lekötni a hívő családban felnőtt és a teljesen „laikus” tanulókat. A fiatalok ébren töltött idejük jelentős részét valamilyen képernyő előtt töltik. A számítógép, vagy az okos telefon világa jelenti nekik a szociális teret. Itt barátkoznak, itt építenek közösséget, innen szerzik az információikat, itt kommunikálnak a külvilággal itt közlik magukat. Míg az őket nevelő generációknak eszköz az információs technológia, nekik már élettér. Két lehetősége van a hitoktatónak; vagy sikerül lelassítania a gyereket arra a szintre, ahol már eléri a szívét, vagy neki kell „felgyorsulni” arra a szintre, ahol a gyerekek vannak. A hagyományos ún. frontális – poroszos- oktatási stílus ma már nem működik. Mérések szerint kb. 7 percig lehet lekötni a tanulók figyelmét egyféle módszerrel. Ez azt jelenti, hogy egy tanítási órán legalább 6-7 féle módon kell az ismereteket átadni. Szerepeljenek benne, játékok, páros, vagy kiscsoportos feladatok, vetélkedők, kép- és hangbejátszások, rejtvények, stb.

Ahhoz, hogy a hitoktatók pedagógiai módszertanának kincsestára növekedjen, rendszeresen képezniük kell magukat. Tavasszal és ősszel 2-2 szervezett képzésen vesznek részt. A szakmai napokon az Egyházmegye valamennyi hitoktatójának részt kell vennie, a területi képzéseken kistérségek szerint 15-25 hitoktató jelenik meg alkalmanként. Évközben és a nyári szünetben 1-3 napos továbbképzéseket szervezünk.

Ezen a nyáron 5 féle továbbképzést szerveztünk összesen 8 csoportnak. A „Számítástechnikai megoldások a hittanórán” egy napos képzésen megtanulhatták az érdeklődők, hogyan lehet letölteni hangokat és filmeket az internetről, hogyan lehet kivágni és használni a kívánt részeket, hogyan működik a Prezi nevű korszerű prezentációs program és miként lehet a Kahoot nevű alkalmazás segítségével a legelevenebb gyerekeket is bevonni a munkába. A hitoktatók technikai jártassága segít abban, hogy a tanulókat újszerű módon is elérjék a katekéták. Egy Facebook-on feladott házi feladatot szívesebben oldanak meg a gyerekek, mint ha füzetbe kellene elkészíteni valamilyen munkát.  Az egyik legnagyobb sikerű képzésünk a „Padlóképek a hittanórán” elnevezésű drámapedagógiai elemekkel dolgozó, két napos képzés volt. Két csoportban több mint 30 hitoktató vett részt ezen. A német Franz Kett „egységes értelemorientált pedagógia” módszertanának hittanos adaptációját is megtanulták.

A harmadik módszertani képzés a Szalézi pedagógia rejtelmeibe avatta be az érdeklődő katekétákat. Talán a módszertani kérdéseknél is sokkal fontosabb a lelki felkészültség, az élő hit. „A sivatagi atyák bölcsessége” elnevezésű önismereti képzésen a nagy misztikus szentek bizonyságaival foglalkoztunk. Avilai Nagy Szent Teréz, Szent Ágoston, Aquinoi Tamás, Johannes Tauler és a nagy kortársak Thomas Merton, Richard Rohr és Henri Boulad írásai alapján merültünk el istenkapcsolatunk mélységeiben.  Ötödikként az Antropos Mentálhygiénés Egyesület; „Hivatás-szerep fejlesztő tréning a bibliodráma módszerével” elnevezésű három napos, szintén nagy sikerű képzésen vehettek részt hitoktatóink közül tizennégyen.

Az iskolai hitoktatás szükségességéről és jelenlegi gyakorlatáról még ma is megoszlanak a vélemények. Természetes, hogy a szentségi hittan helye a plébánia, ám nehéz vitatkozni azon, hogy a kötelezően választható hittan keretében olyan tanulókat és rajtuk keresztül a szüleiket tudunk megszólítani, akiket egyébként nem tudnánk elérni. Rohanó világunkban, a „versenyképes tudásra” koncentráló iskolarendszerben ez az egyetlen tantárgy, amely valamennyi gyermeknek életre szóló meghívást közvetíthet szerető Mennyei Atyánkhoz, a keresztény élet gazdagságának megmutatásával.

Tornay Gábor

Hitoktatási referens

Váci Egyházmegye