„A zarándoklatot 2010 óta rendezzük meg, és 2012, a hit éve óta nevezzük Peregrinatio Fideinek – tájékoztatott Kiss Bertalan, a Foederatio Internationalis Juventutem elnöke. – A névválasztással azt kívánjuk kifejezni, hogy szeretnénk folytatni és fenntartani a hit évének üzenetét. A zarándoklat célja kettős: egyrészt ez a régi rítushoz kötődő magyarországi hívek éves máriás zarándoklata, másrészt minden esetben püspöki mise van, ezzel is jelezve, hogy egy az akol és egy a nyáj.” A kezdetektől fogva Varga Lajos püspök mutatja be a zarándoklat szentmiséjét.

Az október 14-i zarándoklat a mátraverebély-szentkúti kegyhely 2017-es búcsúrendjének utolsó jelentősebb alkalma volt. Ünnepélyességét külön emelte a kedvező időjárás, ami nemcsak Szentkút egyedülálló természeti környezetében való testi és lelki feltöltődést segítette, hanem lehetővé tette, hogy az arra vállalkozók gyalogosan közelítsék meg a kegyhelyet. Az egybegyűlteket Orosz Lóránt ferences szerzetes, kegyhelyigazgató köszöntötte és áldotta meg.

 A zarándokok a Kárpát-medence különböző pontjairól érkeztek, köztük a sümegcsehi plébánia tizenöt bérmálkozó hittanosa Östör Dániel plébániai kormányzó vezetésével. A szentmisén szolgálattevőként közreműködött Kovács Ervin Gellért premontrei szerzetes, a Juventutem közösség lelkivezetője; Aradi László bakonyszombathelyi plébános és Takács Dénes jánoki plébániai kormányzó. 

 Homíliájában Varga Lajos Szűz Mária megnevezéséről elmélkedett: a napi evangéliumból kiindulva arra a kérdésre kereste a választ, mit értünk azalatt, amikor Szűz Máriát Sion leányának nevezzük. Jézus a születése előtt a mindenható Isten mellett foglalt helyet, végleges helyén, ami nem a földön van, hanem a mennyei dicsőségben. Az Ószövetségben viszont azt olvashatjuk, Isten a Sion hegyén lakóhelyet vesz magának: az itt épített jeruzsálemi templom Isten „különleges lakhelyévé” vált az itt őrzött Frigyláda miatt. Isten nem köthető helyhez, nem zárható térbe. Ezért is nevezik Szűz Máriát Sion leányának, mert ő volt a templom, ahol a mindenható Isten lakást készített Jézus számára. Az ember nem létrahozója az életnek, hanem továbbadója. Szűz Mária az élet szerzőjét fogadta magába. Sion leánya tehát azt jelenti, hogy Szűz Mária az élet hordozója, amelyet maga a teremtő Isten készített a Szentlélek által. Szűz Máriában maga a teremtő Isten vett lakást.

 Szűz Máriának azonban komolyan kellett vennie, hogy az ő gyermeke az Isten fia, akinek „Atyja házában kell lennie”: erre világít rá a tizenkét éves Jézus története. Szűz Máriának tehát Jézus istensége felé kellett fordulnia, tudomásul véve, hogy ez felülírja a közöttük lévő vérségi kapcsolatot. „Ha Szűz Máriáról szólunk, mindig Jézussal párhuzamosan szólunk róla – hangsúlyozta Varga Lajos –, hiszen Szűz Mária Jézus segítségével nyerte el a hivatását, hogy anyja legyen mindannyiunknak a megváltás rendjében.”

A zarándoklat vecsernyével és szentségimádással zárult, melyet szintén a rendkívüli forma szerint végeztek. A szertartás végén Kovács Ervin Gellért adott szentségi áldást a jelenlévőkre.

Fotó: Szentesi Csaba; Benke Zsuzsa

Benke Zsuzsa/Magyar Kurír

Váci Egyházmegye