
» HÍREINK »
A szentmisét követően az Eőszi Lőrinc téren lévő Eőszi Lőrinc első plébános atya tiszteltére állított szobor 25 éves jubileumi áldására és a templomtetőn lévő új keresztet megáldására került sor, majd a plébános felújított szobránál emlékműsor volt, Rétvári Bence államtitkár és Dr. Varga Lajos segédpüspök beszéde után.
Kosd község Árpád-kori Római Katolikus templomának műemléki feltárása és helyreállítása Dr. Visnyei Lajos ( 1929 – 2015) plébános Úr idejében, 1975 – 1985 között történt. A templom történetének kutatása közben a Historia Domus- ban, illetve a váci püspöki levéltárban bukkant rá a plébános Kosd – török megszállás utáni – első plébánosának, Eőszi Lőrinc atya történetére, melyet a hívekkel is megismertetett, és emlékére a templomban márványtáblát helyeztetett el.
A történet – Dr. Visnyei Lajos eredeti írása szerint - a következő:
Eőszi Lőrinc plébános Esztergomban született. Nagyszombat városában (ma Szlovákiához tartozik) szentelték pappá 1739 – ben. Még ugyanebben az évben gróf Althann Mihály váci püspök Rádra helyezte plébánosnak. Kosd ekkor még csak leányegyháza, ( latinul : fíliája ) volt a rádi Plébániának, mivel a török idők gazdátlansága során ezen időszakra már Kosd községben a lakosság többsége a református hitre tért. Az 1738-ban kitört országos pestisjárvány 1742-ben érte el Kosd faluját. Eőszi Lőrinc önfeláldozó módon járt át Rádról ápolni és lelki vigaszban részesíteni a kosdi betegeket : gyermekeket, ifjakat és véneket, református hiten lévőket és saját híveit egyaránt, nem téve köztük különbséget. Az idő tájt Kosd község királyi birtok volt, s Nógrád várának volt ellátására kötelezve, Rádon pedig akkori földesura Vay Ádám parancsolt, aki a halálos kór behurcolásának következményeitől féltette családját, ezért megtiltotta a Plébánosnak hogy Kosdra átjárjon.
Eőszi Lőrinc így választás elé került: Vagy engedelmeskedik a földesúr akarata szerint és biztonságban átvészelheti a veszélyes időszakot, Rádon megvárva míg a ragályos kór kidühöngi magát, s így cserbenhagyja a kosdiakat. Vagy pedig – vállalva a halálos betegség kockázatát – a bibliai irgalmas szamaritánushoz hasonlóan nem hagyja a veszedelemben cserben, pásztor nélkül elveszni a kosdi nyájat, a kosdi felebarátit. A fiatal, alig harmincéves pap a lelkiismerete szerint cselekedett, nem tagadta meg a kosdiakat, s ezért a földesúr kilakoltatta Rádról, azaz valamennyi holmiját a kosdi határkőhöz kihordatta, és hajdúkkal az utat lezáratta.
Ezt megtudván a váci püspök, azonnal kosdi plébánosnak nevezte ki Eőszi Lőrinc atyát, aki a kosdi templom oldalában, a temetőben ( az akkori temető a templom körül volt ) kalyibát készített magának s a fertőzött embereket ,reformátusokat és katolikusokat egyaránt, Ő maga ápolta és temette el, hogy így védje az élőket a fertőzéstől, hogy a betegség másra át ne terjedjen.
Abban az időben nem volt ritka, hogy egy-egy falu vagy város lakossága mind egy szálig a pestisjárvány áldozata lett, és a helység teljesen kipusztult. Kosdon nem így történt, mert Eőszi Lőrinc Atya hősies helytállásával megakadályozta a falu kipusztulását, és így vált annak megmentőjévé, miközben 1742 szeptemberében Ő is megkapva a betegséget, annak áldozatává vált.
Haló porait ismeretlenül a kosdi templomkert földje takarja.
Eőszi Lőrinc egykori kosdi Plébános a felebaráti szeretet hőse, ( mai szóval az ökumenikus mozgalom hősének is nevezhetnénk) Krisztus tanítása szerint , mint jó pásztor életét adta a rábízottakért.
Váci Egyházmegye/bg
![]() | Eőszi Lőrinc plébános atya megemlékezési programja az emlékműnél.pdf |
A PDF dokumentumok megjelenítéséhez töltse le az ingyenes Adobe Readert az Adobe honlapjáról!
2025. május 14. szerda
Bonifác
Abban az időben Jézus hangos szóval hirdette: Aki bennem hisz, nem énbennem hisz, hanem abban, aki küldött engem. Aki engem lát, azt látja, aki küldött engem. Én világosságul jöttem e világra, hogy aki bennem hisz, ne maradjon...