CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
Templomok miserendje »
» HÍREINK »
November 27-én a váci püspöki palota dísztermében Pétery József váci püspök (1942–1967) pappá szentelésének 105. püspökké szentelésének 75. és halálának 50. évfordulója alkalmából Misericordias Domini in aeternum cantabo címmel tudományos konferenciára került sor.A konferencia szervezője a Váci Egyházmegyei Történeti Bizottság és az MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport volt. A konferenciát Dr. Varga Lajos váci segédpüspök a Bizottság elnöke nyitotta meg, mely után a Petró (Pétery) család egyik tagjától hallhattak egy cselló darabot a konferenciára szép számmal összegyűlt vendégek. A szimpózium két ülésszakra volt osztva, mely keretében hat előadó szólalt fel.
Az első szekciót Dr. Tusor Péter, a Kutatócsoport vezetője moderálta. Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a vatikáni kutatások mellett az egyházmegyék történetének feldolgozása is fontos feladat, melynek professzionális műveléséhez elengedhetetlen a római adatok felhasználása.
Az első előadó, a Kutatócsoport gyakornoka, Sági György a püspökről a korabeli sajtótermékek és a különböző személyektől származó feljegyzések, visszaemlékezések alapján kirajzolódó képet vetette össze. Megállapította, hogy ezekből empatikus, határozott, elveihez ragaszkodó személyiség képe bontakozik ki.
A második előadó, Dr. Varga Lajos segédpüspök Bíró Bertalan, a Kistarcsán, Budapesten és Vácott is raboskodó, későbbi váci egyházmegyei könyvtáros és levéltáros Péteryről és a váci egyházmegye korabeli viszonyairól alkotott, a realitásokat híven tükröző képét elemezte állambiztonsági források alapján.
Végül a Fraknói Kutatócsoport doktorjelöltje, Rétfalvi Balázs előadásában a főpap püspökkari konferenciákon tett felszólalásairól beszélt. Megállapította, hogy Pétery mindig aktív szerepet játszott ezeken és határozott véleményét kifejezésre juttatta. Több, főként liturgikus kérdésben Serédi Jusztinián hercegprímástól eltérően gondolkodott.
A második ülésszak levezető elnöke Dr. Varga Lajos segédpüspök volt. Az első előadó, Lénár Andor Pétery püspök életútját mutatta be 1942-es váci megyéspüspöki kinevezésétől hejcei internálásáig, mely előadás nagyon tömören és lényegre törően foglalta össze püspöki tevékenységének váci eseményeit. Megemlítette, hogy hatszori házkutatás, hosszabb-rövidebb ideig tartó házi őrizet után Pétery püspököt 1953 áprilisában a több száz kilométerre lévő hejcei Szociális Otthonba internálták.
Ez követően Földváry Gergely, a konferencia egyik főszervezője arról beszélt, hogy hogyan élte meg az 1956-os forradalmat a püspök, hogyan menekítették haza Hejcéről és bemutatta a váciak szerető fogadtatását is.
A harmadik előadó, Hornyák Máté János pedig diavetítéssel és anekdotákkal kísért előadásában Pétery Hejcén töltött éveit idézte fel. Az előadásokból egy meg nem alkuvó, katolikus hitéért bátran, a megaláztatásokat, üldöztetést is vállaló főpap képe rajzolódott ki. Pétery József vállalta az őt érő megpróbáltatásokat, erőfeszítéseket és áldozatával, alázatával, szeretetével a magyar egyháztörténelem egyik méltatlanul elfeledett vértelen vértanúja lett.
A konferencia végén lehetőség nyílott az észrevételek, hozzászólások megtételére. Ennek során emelkedett szólásra a közel 94 éves Pálos Frigyes hatvani prépost, akit még Pétery püspök szentelt pappá 1947-ben, és aki több fontos, személyes emlék közlése kíséretében a vér nélküli vértanú püspök boldoggá avatását kezdeményezte. Vác főpásztorának tanúságtételét – a hatvani származású – Meszlényi Zoltán esztergomi segédpüspökéével állította párhuzamba. A rendezvény végén a rendezők gazdag fogadáson látták vendégül a résztvevőket.
Forrás:
MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport
Váci Egyházmegye
Fotó: Bölönyi Gabriella
Időről időre mindannyian összetörünk, megszenvedünk visszafordíthatatlan veszteségeket, elveszítünk valakit, valamit. Ebben a beszélgetésben ahhoz igyekszünk segítséget nyújtani, hogy a gyászhoz kapcsolódó tévhitek ne mélyítsék tovább a fájdalmat, megleljük a gyógyulás útját és egyben képesek legyünk támogatóan jelen lenni a gyászban egymás számára is. Graf Orsolyával, a Gyászfeldolgozás Magyarország Központ munkatársával, gyászfeldolgozás módszer specialistával Király Eszter beszélgetett a Lélekjelenlét podcast 15. adásában.
Szent Imre ereklyéje érkezett a szalmatercsi templomba 2025. szeptember 7-én, a szentmise alkalmából pedig megtelt a templom, a gyergyóditrói testvérek a csíksomlyói Szűz Mária áldását hordozó lobogóval érkeztek és énekelve vonultak be. Kapás Attila plébános a búcsúmise elején megszentelte a Szent Imre szobrot ábrázoló templomi zászlót, emlékeztetve a hit és a közösség erejére. Alább Tőzsérné Dudás Erika írását olvashatják.
Október 21–22-én ünnepelte a Gödöllői Premontrei Apátság közössége a Szent Ágoston prépostsági templom felszentelésének első évfordulóját. A kétnapos eseménysorozat keretében tartották a templom alapítására örökségét felajánló Sopronyi Kálmánka (1924–1937) egykori premontrei diák és szüleinek újratemetését is. A Magyar Kuríron megjelent írást adjuk közre.
Idén október 12-én ünnepelték a ságújfalui Szent László-templom búcsúünnepét. A templom belső tere új színeket kapott, az egyházközösség pedig a harangok zúgásával és közös imával adott hangot a megújulásnak. A több évtizedes hagyományt idéző templom 1939. októberi felszentelése óta most az új festés adta meg a hátteret az ünnepi szentmisének, amelyet Kapás Attila plébános vezetett. Szónokként Kovács Gábor diakónus, a Váci Egyházmegye Karitász igazgatója érkezett. A nap üzenete nem csupán a falak színéről szólt, hanem a hit megújulásáról, a közösségépítésről és arról a bizalomról, amely a helyi híveket összeköti. Dénes Katalin írását közöljük.2025. november 6. csütörtök
Lénárd
Abban az időben vámosok és bűnösök jöttek Jézushoz, hogy hallgassák őt. A farizeusok és az írástudók zúgolódtak emiatt, és azt mondták: „Ez szóba áll a bűnösökkel és együtt étkezik velük.”...
Összes program »