CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
Templomok miserendje »
» HÍREINK »
November 27-én a váci püspöki palota dísztermében Pétery József váci püspök (1942–1967) pappá szentelésének 105. püspökké szentelésének 75. és halálának 50. évfordulója alkalmából Misericordias Domini in aeternum cantabo címmel tudományos konferenciára került sor.A konferencia szervezője a Váci Egyházmegyei Történeti Bizottság és az MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport volt. A konferenciát Dr. Varga Lajos váci segédpüspök a Bizottság elnöke nyitotta meg, mely után a Petró (Pétery) család egyik tagjától hallhattak egy cselló darabot a konferenciára szép számmal összegyűlt vendégek. A szimpózium két ülésszakra volt osztva, mely keretében hat előadó szólalt fel.
Az első szekciót Dr. Tusor Péter, a Kutatócsoport vezetője moderálta. Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a vatikáni kutatások mellett az egyházmegyék történetének feldolgozása is fontos feladat, melynek professzionális műveléséhez elengedhetetlen a római adatok felhasználása.
Az első előadó, a Kutatócsoport gyakornoka, Sági György a püspökről a korabeli sajtótermékek és a különböző személyektől származó feljegyzések, visszaemlékezések alapján kirajzolódó képet vetette össze. Megállapította, hogy ezekből empatikus, határozott, elveihez ragaszkodó személyiség képe bontakozik ki.
A második előadó, Dr. Varga Lajos segédpüspök Bíró Bertalan, a Kistarcsán, Budapesten és Vácott is raboskodó, későbbi váci egyházmegyei könyvtáros és levéltáros Péteryről és a váci egyházmegye korabeli viszonyairól alkotott, a realitásokat híven tükröző képét elemezte állambiztonsági források alapján.
Végül a Fraknói Kutatócsoport doktorjelöltje, Rétfalvi Balázs előadásában a főpap püspökkari konferenciákon tett felszólalásairól beszélt. Megállapította, hogy Pétery mindig aktív szerepet játszott ezeken és határozott véleményét kifejezésre juttatta. Több, főként liturgikus kérdésben Serédi Jusztinián hercegprímástól eltérően gondolkodott.
A második ülésszak levezető elnöke Dr. Varga Lajos segédpüspök volt. Az első előadó, Lénár Andor Pétery püspök életútját mutatta be 1942-es váci megyéspüspöki kinevezésétől hejcei internálásáig, mely előadás nagyon tömören és lényegre törően foglalta össze püspöki tevékenységének váci eseményeit. Megemlítette, hogy hatszori házkutatás, hosszabb-rövidebb ideig tartó házi őrizet után Pétery püspököt 1953 áprilisában a több száz kilométerre lévő hejcei Szociális Otthonba internálták.
Ez követően Földváry Gergely, a konferencia egyik főszervezője arról beszélt, hogy hogyan élte meg az 1956-os forradalmat a püspök, hogyan menekítették haza Hejcéről és bemutatta a váciak szerető fogadtatását is.
A harmadik előadó, Hornyák Máté János pedig diavetítéssel és anekdotákkal kísért előadásában Pétery Hejcén töltött éveit idézte fel. Az előadásokból egy meg nem alkuvó, katolikus hitéért bátran, a megaláztatásokat, üldöztetést is vállaló főpap képe rajzolódott ki. Pétery József vállalta az őt érő megpróbáltatásokat, erőfeszítéseket és áldozatával, alázatával, szeretetével a magyar egyháztörténelem egyik méltatlanul elfeledett vértelen vértanúja lett.
A konferencia végén lehetőség nyílott az észrevételek, hozzászólások megtételére. Ennek során emelkedett szólásra a közel 94 éves Pálos Frigyes hatvani prépost, akit még Pétery püspök szentelt pappá 1947-ben, és aki több fontos, személyes emlék közlése kíséretében a vér nélküli vértanú püspök boldoggá avatását kezdeményezte. Vác főpásztorának tanúságtételét – a hatvani származású – Meszlényi Zoltán esztergomi segédpüspökéével állította párhuzamba. A rendezvény végén a rendezők gazdag fogadáson látták vendégül a résztvevőket.
Forrás:
MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport
Váci Egyházmegye
Fotó: Bölönyi Gabriella
Istentől kapott erőt ahhoz, hogy le tudjon mondani gyerekkori álmáról. Varga András atya válogatott focista szeretett volna lenni, középiskolás évei alatt leigazolta a Soproni Sport Egyesület. Mégis a Műszaki Egyetemen szerzett diplomát, de ekkor már a papi szemináriumba készült. A Salgótarjánban 20 éve szolgáló esperes-plébánost Pro Urbe díjjal tüntette ki az önkormányzat. A NOOL.HU interjúját közöljük.
Hamvazószerdán, a Szent Negyvennap, vagyis a nagyböjt kezdetén szentmisét mutatott be Marton Zsolt püspök a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban. Ezen a napon az elmúlás jeleként a hívek homlokát hamujellel jelölik meg. A nagyböjt felkészülés az Egyház legnagyobb ünnepére, Húsvétra, amikor Krisztus feltámadására emlékezünk.
A Naphimnusz Egyesület Hamvazószerdától kezdve a nagyböjt vasárnapjaira egy-egy rövid elmélkedést készített 2026-ban. Ezekben pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemlélik a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követnek majd ezek az elmélkedések: a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Az elmélkedések végén olvasható néhány tipp a leírt gondolatok megélésének segítésére.
Meghallani és böjtölni - A nagyböjt mint a megtérés ideje2026. február 22. vasárnap
Gerzson
Abban az időben: A Lélek a pusztába vitte Jézust, hogy a sátán megkísértse. Negyven nap és negyven éjjel böjtölt, végül megéhezett. Odalépett hozzá a kísértő és így szólt: „Ha Isten Fia vagy, mondd, hogy...
Összes program »