CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
» HÍREINK »
Lénár Andor: A Váci egyházmegye Hanauer Árpád István püspöksége idején 1919-1942. Seria Historiae Dioecesis Quinqueecclesiensis XVI. Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola, Pécsi Egyháztörténeti Intézet. Pécs. 2017.
A Tanácsköztársaság kikiáltása 1919. március 21-én igen nehéz helyzetben találta a Váci egyházmegyét. Csáky Károly püspök egy hónapja halott volt. A papság fegyelme a forradalmi időkben megbomlott, a papi szeminárium kiürült, a hívek elbizonytalanodtak. A főkegyúri jog körüli bizonytalanságot, valamint a proletárdiktatúra érdektelenségét kihasználva, XV. Benedek pápa a lelkipásztor beállítottságú veszprémi kanonokot, Hanauer Árpád Istvánt nevezte ki váci püspöknek. Az új főpásztornak kellett orvosolnia a korabeli Magyarország legnagyobb és legnépesebb egyházmegyéjében a vesztes háború és a nehéz belpolitikai helyzet következtében fellépő hitéleti válságot, valamint a pap- és templomhiányból fakadó lelkipásztori problémákat. Hanauer püspök bátran élt a korabeli pasztoráció új lehetőségeivel is. Bár nem minden kezdeményezése tudott kibontakozni, főpásztori működése (1919‒1942) alatt mégis a Váci egyházmegye megújítójának bizonyult. A kötetben ennek a megújulási folyamatnak bő két évtizedes történetét, nehézségeit és sikereit mutatja be Lénár Andor történész.
Megrendelhető a szerző nevére rákeresve: https://www.prosperod.hu
***
Lénár Andor: A Váci egyházmegye zsinatai és papi tanácskozásai a 19. és 20. században. Magyar Történelmi Emlékek – Okmánytárak – Egyháztörténeti Források. 14. MTA BTK Történettudományi Intézet. Budapest, 2017.
A Váci egyházmegye területén 1675 után majd két és fél évszázadon át nem rendeztek egyházmegyei zsinatot. A 19. században széküresedés idején tartott papi tanácskozások ugyanis kánonjogi értelemben nem tekinthetők szinódusnak. A két világháború közötti Magyarországon Hanauer Árpád István váci püspök vállalkozott elsőként arra, hogy az 1917-es Codex Iuris Canonici alapján egyházmegyei zsinatot hívjon össze, ami az 1920-as években mintául szolgált más egyházmegyék számára is. Szándékát a nehéz történelmi szituációval, a lelkipásztorkodás problémáival, valamint a papság fegyelmének helyreállításával indokolta. A főpásztor 1921-ben, 1930-ban és 1940-ben hívta össze papjait, azonban betegsége a harmadik szinódus megrendezését már nem tette lehetővé. A szocializmus évtizedeit követően újabb egyházmegyei zsinatra csak 1995-ben kerülhetett sor. A dokumentumokat Lénár Andor történész dolgozta fel "A magyar katolikus egyház zsinatai és nagygyűlései 1790-2010" című OTKA-program keretében.
Megrendelhető: https://www.libri.hu/szerzok/lenar_andor.html
Váci Egyházmegye
November közepén rendkívül jó hangulatú és személyes találkozásokban gazdag nyílt napot tartott a Zagyvaszántói Római Katolikus Általános Iskola. A rendezvényen számos érdeklődő szülő vett részt, akik betekintést nyerhettek az intézmény mindennapi életébe, pedagógiai szemléletébe és a náluk zajló, értékekben gazdag innovációkba.A SZEMI hírét osztjuk meg.
Hálával gondolunk ebben az évben elhunyt paptestvéreinkre: Katona István püspökre, Tóth András plébános-kanonokra, Varjú Imre kanonokra, aki az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye papjaként hunyt el, viszont korábban a Váci Egyházmegyében szolgált és Szakállas Lajos állandó diakónusra.
A Váci Egyházmegye 2026-ban ünnepli ezeréves fennállását, amelyre Marton Zsolt megyéspüspök hároméves lelki felkészülést kezdeményezett az egyházmegye közösségei számára. Az egyházmegye rendszeres találkozókkal, módszertani anyagokkal támogatja az "Élő kövek" címmel megvalósuló alkalmak helyi előkészítését, megszervezését.
"A kápolna legyen az iskola szívében, miként Jézust is a szívünkben kell hordoznunk!" A 2024-2025-ös tanév nevelőtestületi záróértekezletén hangzott el ez a felhívás Vass Bálint atyától. A közel egy évtizedes vágy 2025. december 8-án, a Boldogságos Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatásának ünnepén beteljesülhetett: Marton Zsolt megyéspüspök megáldotta a Váci Piarista Gimnázium kápolnáját.
A 2025. év mint jubileumi szentév rendkívüli esztendőnek bizonyult az életünkben. Ferenc pápa felhívására a remény zarándokaiként éltük át ezt az időszakot. A szentévet követően sem szűnünk meg a remény fáklyáját égve tartani – ahogy a Szentatya fogalmazott. Utóda, XIV. Leó pápa egy rendkívül fontos szempontot emelt ki beköszönő beszédében, mintegy a remény egyik vágyott gyümölcsét, a békét: „Béke veletek! Ez a feltámadt Krisztus békéje, fegyvertelen és lefegyverző béke, alázatos és állhatatos béke. Istentől származik, attól az Istentől, aki mindnyájunkat feltétel nélkül szeret.” (Róma, Szent Péter bazilika, 2025. május 8.)2025. december 12. péntek
Gabriella
Egy alkalommal így szólt Jézus a néphez: „Kihez hasonlítsam ezt a nemzedéket? Hasonlít a piacon tanyázó gyermekekhez, akik odakiáltják pajtásaiknak: „Furulyáztunk, de nem táncoltatok. Siránkoztunk, de nem zokogtatok.”...
Összes program »