CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
Templomok miserendje »
» HÍREINK »
Lénár Andor: A Váci egyházmegye Hanauer Árpád István püspöksége idején 1919-1942. Seria Historiae Dioecesis Quinqueecclesiensis XVI. Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola, Pécsi Egyháztörténeti Intézet. Pécs. 2017.
A Tanácsköztársaság kikiáltása 1919. március 21-én igen nehéz helyzetben találta a Váci egyházmegyét. Csáky Károly püspök egy hónapja halott volt. A papság fegyelme a forradalmi időkben megbomlott, a papi szeminárium kiürült, a hívek elbizonytalanodtak. A főkegyúri jog körüli bizonytalanságot, valamint a proletárdiktatúra érdektelenségét kihasználva, XV. Benedek pápa a lelkipásztor beállítottságú veszprémi kanonokot, Hanauer Árpád Istvánt nevezte ki váci püspöknek. Az új főpásztornak kellett orvosolnia a korabeli Magyarország legnagyobb és legnépesebb egyházmegyéjében a vesztes háború és a nehéz belpolitikai helyzet következtében fellépő hitéleti válságot, valamint a pap- és templomhiányból fakadó lelkipásztori problémákat. Hanauer püspök bátran élt a korabeli pasztoráció új lehetőségeivel is. Bár nem minden kezdeményezése tudott kibontakozni, főpásztori működése (1919‒1942) alatt mégis a Váci egyházmegye megújítójának bizonyult. A kötetben ennek a megújulási folyamatnak bő két évtizedes történetét, nehézségeit és sikereit mutatja be Lénár Andor történész.
Megrendelhető a szerző nevére rákeresve: https://www.prosperod.hu
***
Lénár Andor: A Váci egyházmegye zsinatai és papi tanácskozásai a 19. és 20. században. Magyar Történelmi Emlékek – Okmánytárak – Egyháztörténeti Források. 14. MTA BTK Történettudományi Intézet. Budapest, 2017.
A Váci egyházmegye területén 1675 után majd két és fél évszázadon át nem rendeztek egyházmegyei zsinatot. A 19. században széküresedés idején tartott papi tanácskozások ugyanis kánonjogi értelemben nem tekinthetők szinódusnak. A két világháború közötti Magyarországon Hanauer Árpád István váci püspök vállalkozott elsőként arra, hogy az 1917-es Codex Iuris Canonici alapján egyházmegyei zsinatot hívjon össze, ami az 1920-as években mintául szolgált más egyházmegyék számára is. Szándékát a nehéz történelmi szituációval, a lelkipásztorkodás problémáival, valamint a papság fegyelmének helyreállításával indokolta. A főpásztor 1921-ben, 1930-ban és 1940-ben hívta össze papjait, azonban betegsége a harmadik szinódus megrendezését már nem tette lehetővé. A szocializmus évtizedeit követően újabb egyházmegyei zsinatra csak 1995-ben kerülhetett sor. A dokumentumokat Lénár Andor történész dolgozta fel "A magyar katolikus egyház zsinatai és nagygyűlései 1790-2010" című OTKA-program keretében.
Megrendelhető: https://www.libri.hu/szerzok/lenar_andor.html
Váci Egyházmegye
Október elején négy Svájcban szolgáló pap látogatott Balassagyarmatra Balogh László plébános meghívására, akinek egykori évfolyamtársa, a nagyváradi származású Popa Péter három afrikai paptestvérével együtt érkezett Magyarországra. A vendégek a helyi hívekkel is találkoztak, és megosztották velük tapasztalataikat a lelkipásztori hivatásról, a hitről és az Egyház helyzetéről. A Magyar Kurír oldalán megjelent írást olvashatják.
Október 24-én, a Szűz Mária, Palesztina Királynője lovagrendi főünnepét megelőző szombaton a Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend Magyarországi Helytartósága nagykáptalant tartott Budapesten, a Központi Papnevelő Intézetben, majd egyházilovag-avatásra került sor az Egyetemi (Kisboldogasszony-) templomban. Szabó Gábor, a Központi Papnevelő Intézet prefektusa, aki a Váci Egyházmegye papja a Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend tagjává vált. A tudósítást a Magyar Kurír katolikus hírportál oldaláról vettük át.
A ságújfalui templomot 1939-ben Boldog Meszlényi Zoltán Magyarok Nagyasszonya főünnepén szentelte fel. A templombúcsún, október 4-én Máthé György aranymisés érsekvadkerti plébános és Kapás Attila atya celebrált szentmisét. A zenei szolgálatot a 150 éves Siófoki Férfi Dalkör látta el. Fenes Attiláné írását olvashatják.
Egyre korábban jutnának el a gyerekek a szerhasználatig és a függőségig. A droghasználat még keresztény családokban is probléma lehet. A rendelkezésünkre álló lehető legjobb drogprevenció a családi viszonyrendszer, ahol a gyerekek figyelmet kapnak, felelősségük van, és identitásformáló lehetőségeket kínálunk számukra. Ha egy gyereknek van feladata, felelőssége, értékesnek érzi magát a saját közösségén belül, az védőhálót jelent számára. Tóth Mátéval, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat szerhasználat visszaszorításáért felelős szakterületi vezetőjével, aki szociális munkás és családterápiás szakember is, Király Eszter beszélget a Lélekjelenlét legújabb adásában.2026. október 29. csütörtök
Nárcisz
Abban az időben néhány farizeus jött Jézushoz, és figyelmeztették: „Sietve távozzál innen! Heródes meg akar ölni.” De ő ezt válaszolta: „Menjetek, mondjátok meg annak a rókának: Íme, ördögöket űzök,...
Összes program »