CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
» HÍREINK »
Lénár Andor: A Váci egyházmegye Hanauer Árpád István püspöksége idején 1919-1942. Seria Historiae Dioecesis Quinqueecclesiensis XVI. Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola, Pécsi Egyháztörténeti Intézet. Pécs. 2017.
A Tanácsköztársaság kikiáltása 1919. március 21-én igen nehéz helyzetben találta a Váci egyházmegyét. Csáky Károly püspök egy hónapja halott volt. A papság fegyelme a forradalmi időkben megbomlott, a papi szeminárium kiürült, a hívek elbizonytalanodtak. A főkegyúri jog körüli bizonytalanságot, valamint a proletárdiktatúra érdektelenségét kihasználva, XV. Benedek pápa a lelkipásztor beállítottságú veszprémi kanonokot, Hanauer Árpád Istvánt nevezte ki váci püspöknek. Az új főpásztornak kellett orvosolnia a korabeli Magyarország legnagyobb és legnépesebb egyházmegyéjében a vesztes háború és a nehéz belpolitikai helyzet következtében fellépő hitéleti válságot, valamint a pap- és templomhiányból fakadó lelkipásztori problémákat. Hanauer püspök bátran élt a korabeli pasztoráció új lehetőségeivel is. Bár nem minden kezdeményezése tudott kibontakozni, főpásztori működése (1919‒1942) alatt mégis a Váci egyházmegye megújítójának bizonyult. A kötetben ennek a megújulási folyamatnak bő két évtizedes történetét, nehézségeit és sikereit mutatja be Lénár Andor történész.
Megrendelhető a szerző nevére rákeresve: https://www.prosperod.hu
***
Lénár Andor: A Váci egyházmegye zsinatai és papi tanácskozásai a 19. és 20. században. Magyar Történelmi Emlékek – Okmánytárak – Egyháztörténeti Források. 14. MTA BTK Történettudományi Intézet. Budapest, 2017.
A Váci egyházmegye területén 1675 után majd két és fél évszázadon át nem rendeztek egyházmegyei zsinatot. A 19. században széküresedés idején tartott papi tanácskozások ugyanis kánonjogi értelemben nem tekinthetők szinódusnak. A két világháború közötti Magyarországon Hanauer Árpád István váci püspök vállalkozott elsőként arra, hogy az 1917-es Codex Iuris Canonici alapján egyházmegyei zsinatot hívjon össze, ami az 1920-as években mintául szolgált más egyházmegyék számára is. Szándékát a nehéz történelmi szituációval, a lelkipásztorkodás problémáival, valamint a papság fegyelmének helyreállításával indokolta. A főpásztor 1921-ben, 1930-ban és 1940-ben hívta össze papjait, azonban betegsége a harmadik szinódus megrendezését már nem tette lehetővé. A szocializmus évtizedeit követően újabb egyházmegyei zsinatra csak 1995-ben kerülhetett sor. A dokumentumokat Lénár Andor történész dolgozta fel "A magyar katolikus egyház zsinatai és nagygyűlései 1790-2010" című OTKA-program keretében.
Megrendelhető: https://www.libri.hu/szerzok/lenar_andor.html
Váci Egyházmegye
Egy évvel ezelőtt, 2025 húsvétján indult a Váci Egyházmegye Lélekjelenlét podcast csatornája. Az induló műsor első vendége Marton Zsolt megyéspüspök volt, akárcsak most, az első évforduló alkalmából. Mai műsorunk különlegessége, hogy Püspök atya azokra a kérdésekre válaszol, amelyeket a hívek küldtek meg számunkra a facebook posztban szereplő felhívásunkra. A kérdések között a személyes kérdések mellett vannak papi, püspöki hivatásához kapcsolódóak, érkeztek a szentségek kiszolgáltatásával kapcsolatos konkrét kérdések, valamint az Egyházról általában és az aktuális kihívásokról.
A Naphimnusz Egyesület Hamvazószerdától kezdve a nagyböjt vasárnapjaira egy-egy rövid elmélkedést készített 2026-ban. Ezekben pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemlélik a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követnek majd ezek az elmélkedések: a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Az elmélkedések végén olvasható néhány tipp a leírt gondolatok megélésének segítésére.
Marton Zsolt megyéspüspök a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban mutatta be a nagyszombati húsvéti vigília szertartását, amelyen a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították az asszisztenciát. A főpásztor szentbeszédében a Római levél gondolatait emelte ki a keresztségben új életre támadt emberről hangsúlyossá téve ezúttal a húsvéti szertartásban megújított keresztségi fogadalmakat.
Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja: Jézus elítélésének, keresztútjának, halálának és temetésének napja. Az Egyház – ősrégi hagyomány alapján – ezen és a következő napon egyáltalán nem mutat be szentmiseáldozatot. Arra a napra emlékezünk, amikor maga az örök Főpap mutatta be áldozatát a kereszt oltárán. A Jézust jelképző oltár teljesen dísztelen: nincsen rajta sem kereszt, sem terítő, sem gyertya. A nagypénteki szertartást Marton Zsolt megyéspüspök vezette a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban. Az asszisztenciát a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították.2026. április 10. péntek
Zsolt
Feltámadása után Jézus egy alkalommal így jelent meg tanítványainak a Tibériás-tó partján: Együtt voltak Simon Péter és Tamás, melléknevén Didimusz (vagyis Iker), továbbá a galileai Kánából való...
Összes program »