CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
Templomok miserendje »
» HÍREINK »
Új, budapesti campusszal bővült a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskola. Az épületegyüttest Beer Miklós megyéspüspök áldotta meg december 15-én.Libor Józsefné, a váci székhelyű főiskola rektora közölte: egy régi, sok éven át nem használt épületet újítottak fel Pesterzsébeten; a korszerűen felszerelt épület új képzések, konferenciák helyszíne lesz majd. A rektor kitért arra is, keresik és megbecsülik a náluk végzett hallgatókat, az óvodapedagógusok között az itt végzettek keresete a legmagasabb egy felsőoktatási felmérés szerint.
A megújult épületben kápolna is található, amely Boldog Apor Vilmos nevét vette fel.
Beer Miklós váci megyéspüspök, aki megáldotta az új intézményt, kiemelte: az a nevelő-oktató küldetés, amelyet a főiskola teljesít, határokon átnyúlik és az egész magyar pedagógustársadalomnak lehetőséget kínál a felkészülésre. A főpásztor elmondta, bízik abban, hogy láthatják majd, hogy „megtelt az épület, és megtalálta a feladatát”.
Az épület átadóján Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára úgy fogalmazott: akik az Apor Vilmos Katolikus Főiskolát választják, nemcsak pályát, hanem értéket is választanak.
Az intézmény karakteresen jeleníti meg a katolikus és keresztény értékeket. Erre az elkövetkező évtizedekben egyre nagyobb szükség lesz Európában, így Magyarországon is – hangsúlyozta az államtitkár, aki szerint a béremeléseknek és a Klebelsberg-ösztöndíjnak is köszönhetően az elmúlt években egyre népszerűbbé vált a pedagóguspálya.
A jelentkezők és felvettek aránya egyaránt 30-40 százalékkal nőtt, azaz minden szeptemberben három-négyezerrel több hallgató kezdi meg tanulmányait a felsőoktatási intézményekben. Az oktatási rendszer is jobban koncentrálhat a gyermekekre, míg 6-8 éve 11,6, most 10,3 gyermek jut egy pedagógusra – mutatott rá Rétvári Bence.
Szabados Ákos, Pesterzsébet polgármestere felidézte: az épületet 1933-ban kezdték építeni, majd 24 éve, a bezárása óta gazdátlanul állt. Az önkormányzat a rendelkezésre álló eszközeivel igyekezett támogatni a fejlesztés megvalósítását, s szeretnének az intézménnyel a jövőben is szoros kapcsolatot fenntartani.
Forrás és fotó: MTI/Magyar Kurír
Váci Egyházmegye
Istentől kapott erőt ahhoz, hogy le tudjon mondani gyerekkori álmáról. Varga András atya válogatott focista szeretett volna lenni, középiskolás évei alatt leigazolta a Soproni Sport Egyesület. Mégis a Műszaki Egyetemen szerzett diplomát, de ekkor már a papi szemináriumba készült. A Salgótarjánban 20 éve szolgáló esperes-plébánost Pro Urbe díjjal tüntette ki az önkormányzat. A NOOL.HU interjúját közöljük.
Hamvazószerdán, a Szent Negyvennap, vagyis a nagyböjt kezdetén szentmisét mutatott be Marton Zsolt püspök a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban. Ezen a napon az elmúlás jeleként a hívek homlokát hamujellel jelölik meg. A nagyböjt felkészülés az Egyház legnagyobb ünnepére, Húsvétra, amikor Krisztus feltámadására emlékezünk.
A Naphimnusz Egyesület Hamvazószerdától kezdve a nagyböjt vasárnapjaira egy-egy rövid elmélkedést készített 2026-ban. Ezekben pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemlélik a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követnek majd ezek az elmélkedések: a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Az elmélkedések végén olvasható néhány tipp a leírt gondolatok megélésének segítésére.
Meghallani és böjtölni - A nagyböjt mint a megtérés ideje2026. február 22. vasárnap
Gerzson
Abban az időben: A Lélek a pusztába vitte Jézust, hogy a sátán megkísértse. Negyven nap és negyven éjjel böjtölt, végül megéhezett. Odalépett hozzá a kísértő és így szólt: „Ha Isten Fia vagy, mondd, hogy...
Összes program »