A kiváló hangulatot együtt énekléssel alapoztuk meg, mindenki megtalálta a lelkének legkedvesebb dalt. Az atya kötetlen és közvetlen előadásmódja sokszor váltott ki hangos nevetést, ami csak közelebb hozta a mondanivalóját mindenkihez. Egyszer a feltett kérdésére, hogy mikor nevettek egy jót utoljára, a harsány válasz az volt, hogy MOST.

Nem csak lelki táplálék jutott mindenkinek; nagy keletje volt a zsíros kenyerünknek is. A Vác- Deákvári Szent Erzsébet karitászcsoportjának önkéntesei segítettek az ellátás zökkenőmentes lebonyolításában, köszönet nekik ezért.

Remélhetőleg lélekben mindenki épült és szépült ezen a lelki napon.

Gy. J.