Szeretett hely a pálosok számára Márianosztra: ez az 1352-ben, Nagy Lajos által alapított templom és kolostor a rend ma is működő állomáshelyei közül a legrégebbi kegyhely, ahol már a szocializmus évei alatt is összegyűltek az illegalitásban fogadalmat tett testvérek és atyák. A rend 1989-ben visszakapta a templomot, majd 2005-ben a plébániaépületet, és elkezdődött a pálos konvent márianosztrai életének harmadik korszaka.

Már évek óta itt mutat be szentmisét a közösség kiemelkedő ünnepükön, Esztergomi Boldog Özséb halálának évfordulóján, amit minden évben a január 20-ához legközelebb eső szerdán ülnek meg.

A rendalapító 1270. január 20-án halt meg a pilisi Klastrompusztán. A pálos rend számos tagja, a konfráterek, valamint a rend barátai, köztük a MotorkerékPálosok évről évre összegyűlnek Márianosztrán Boldog Özséb emléknapján.

A zarándokokat Vízi András, a márianosztrai pálos közösség elöljárója köszöntötte. A szentmise főcelebránsa és szónoka Beer Miklós püspök, pálos konfráter volt; koncelebrált számos pálos atya és paptestvér, akik Magyarország különböző területeiről, Erdélyből és a Felvidékről érkeztek.

Beer Miklós személyes vallomással kezdte szentbeszédét: „Mindig megilletődve jövök Márianosztrára. Ez az a hely, ahol Isten nekem – ahogy sokunknak – megmutatta személyes küldetésem útját. Számolom az éveket. Fiatal plébánosként itt kezdtem lelkipásztori életemet, és most, amikor püspöki szolgálatom végéhez közeledek, különös meghatottságot jelent itt hálát adni hivatásomért.”

Mit vár tőlem Isten, mit akar általam megvalósítani csodálatos tervéből? Ezeket a kérdéseket mindannyiunknak fel kell tennünk magunknak – hangsúlyozta a főpásztor. – Mindnyájan azért vagyunk ma itt, hogy engedjük munkálkodni a Szentlelket, magunkban, mely segít megérteni a jeleket, melyek egyértelművé teszik, mi a hivatásunk.

Beer Miklós az olvasmányhoz kapcsolódva Illés példáját idézte: a csendben figyelő, az irányítást elengedő, az önmagát átadó ember tudja meghallani Isten útmutatást adó szavát, és az Úrhoz forduló ember érti meg, Isten számít rá. Akkor válik felnőtté hitünk, ha megértjük és elfogadjuk, hogy Istennek terve van velünk. A főpásztor arra buzdított, keressük ezt a csendet, hogy meg tudjuk élni a legszemélyesebb találkozást Teremtőnkkel és Megváltónkkal. Ebben a találkozásban azt is megtapasztaljuk, nem okosságunk, ügyességünk, erőnk függvénye küldetésünk teljesítése, hiszen ezen az úton mellettünk van kegyelmével az Úr.

Egész történelmünk mutatja, hogy Ő mellettünk áll – mutatott rá a főpásztor arra, hogy népünk életének embert próbáló időszakaiban mindig is voltak meghívottak, akik Boldog Özsébhez hasonlóan vállalták az országépítés feladatát. „Ez a templom is tanúskodik arról, hogy az egymást követő nemzedékek felelni tudtak a kor kihívásaira. Engesztelő szolgálat, odaadott élet volt az eszközük” – emlékeztetett a püspök.

Ahogy történelmünkbe tekintünk, látjuk, Isten küldetése mindig új és új helyekre visz, s mint minden ismeretlennel kapcsolatban, félelem is él emiatt az emberben. Mostani helyzetünk is aggodalommal tölti el szívünket. Nem tudjuk, mi lesz öt-tíz év múlva – a váci megyéspüspök itt Ferenc pápát idézte: fontos, hogy merjük bevallani gyengeségünket, és tudnunk kell, nem vagyunk csak saját erőnkre utalva. „Megismertük Jézus feltámadásának erejét, ez ad bátorítást, hogy vállaljuk, amit tennünk kell a visegrádi négyek közösségében, Európában és a világban. Az irány világos, Jézust követve, rá tekintve kell haladnunk, sorsközösséget vállalva azokkal, akikkel élünk, köztük is a leginkább rászorulókkal. Értsük meg Isten szándékát, higgyük el, hogy bízik bennünk, és merjük ma is vállalni a küldetést, hogy reményt adjunk népünknek, Európának, az emberiség nagy családjának.”

A szentmise után az oltár köré állva a konfráterek, a pálos rend tiszteletbeli tagjai megújították fogadalmukat. „Jézusom, Szűzanyám, mindent átadok nektek, hogy ti rendelkezzetek velem. Égi édesanyám és királynőm, te ajánld fel imáimat, áldozataimat a Szentháromságnak. Testemet, lelkemet, minden külső és belső javamat, a múlt, a jelen és a jövőbeli jó cselekedeteim minden értékét neked adom” – imádkozták.

Az ünnep végén Csóka János, a Magyar Pálos Rend tartományfőnöke köszönetét tolmácsolva arról beszélt, milyen öröm és megerősítés a rend számára megélni, hogy együtt ünnepelhetnek barátaikkal. A tartományfőnök azt is bejelentette, hogy megújult a mindennapi lelki útravalót tartalmazó pálos mobil applikáció.

***

A pálos rend – hivatalos nevén Szent Pál első remete  szerzeteseinek rendje (OFSPPE) – az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend. A rendet Boldog Özséb esztergomi kanonok alapította a 13. században. II. József 1786-ban elrendelte a szerzetesközösség eltörlését. A pálosok 1934-ben térhettek vissza Magyarországra.

A rend központja a lengyelországi Częstochowában, a Jasna Góra-i kolostorban van; a magyar tartomány székhelye Pécs. Hazánkban Budapesten, Márianosztrán és Petőfiszálláson működik pálos közösség. 2014 óta Erdélyben, Hargitafürdőn is jelen vannak.

Márianosztrán 1352-ben I. (Nagy) Lajos király építtetett a pálosok részére kolostort s mellé a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére templomot. 1535-ben a „szépségéről, gazdagságáról és mélységes hiteléről híres” nosztrai kolostor a török dúlás áldozatává vált. 1729-től a kolostor ismét működött, míg II. József fel nem oszlatta a fehér barátok rendjét is. Csak több mint kétszáz év múlva, 1934-ben tudták újrakezdeni életüket a pálos atyák Márianosztrán. Az ötvenes évek egyházüldözése ismét felszámolta közösségüket a kegyhelyen, ahol 1989. szeptember 1-jétől működhetnek újra. (Forrás: Magyar katolikus lexikon)

Fotó: Lambert Attila

Trauttwein Éva/Magyar Kurír

Váci Egyházmegye