A bazilika plébánosa szentbeszédében fényes ünnepként említette a napot, amikor hálát adnak a templomot alapító és építtető Grassalkovich családért, és megáldják síremléküket. Grassalkovich I. Antal (1694–1771) építtette a kegytemplomot, alapította a kolostort, gazdagította Gödöllőt kastélyával. „Ő úgy építette Isten országát, hogy közben építette a földi hazát is. Korának egyik legnevesebb és leggazdagabb embere volt. Okosan, gyakorlatiasan, két lábbal a földön járt, de keresztényként kereste az Istent, és én hiszem, hogy megtalálta” – hangsúlyozta Stella Leontin.

Grassalkovich Antal több mint harminc templomot építtetett, adakozott a szegényeknek. Szellemi és anyagi gazdagságra egyaránt törekedett. Mária Terézia a bizalmával tüntette ki őt – emlékeztetett a gödöllő-máriabesnyői Nagyboldogasszony-bazilika plébánosa.

Stella Leontin felidézte a Grassalkovich Antal nevéhez fűződő, a máriabesnyőiek előtt jól ismert történeteket. Elsőként azt, hogy amikor a gróf harmadik felesége, Klobusiczky Terézia súlyosan megbetegedett, fogadalmat tettek, hogy ha felgyógyul, templomot építenek a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére. Az asszony meggyógyult, de a templom helyét még nem jelölték ki. Egy alkalommal a hatvani birtokukról hazafelé tartva megbokrosodott lovaik a besnyői kanyarban magukkal ragadták hintójukat. Az életveszélyben Istenhez fohászkodtak, és ekkor megálltak a lovak. Grassalkovich Antal elhatározta, hogy ezen a helyen – ahol egy korábbi templom romjai álltak – építi fel az új templomot.

Az építkezésen dolgozó Fidler János gödöllői kőművessegéd álmot látott, miszerint ha a régi templom romjai között ásni kezd, szép tárgyat talál. Másnap, 1759. április 19-én ebédszünetben az isaszegi Tóth Márton napszámossal a mondott helyen kutatni kezdtek. Két ásónyom mélyen egy nagy kőlapot találtak. A kőlapot fölfeszítve a kezébe akadt valami Fidler Jánosnak, amit átadott társának. Lepucolva róla a földet, egy szép kis Szűz Mária-szobor került elő.

Mivel két kapucinus barát a gróf kérésére meghozta a loretói Mária-szobor másolatát is, e kegyhelynek két kegyszobra lett. A csontszobrocska a Kárpát-medencei magyarság legkisebb kegyszobra.

A plébános megemlékezett arról, hogy Grassalkovich Antal hívta Besnyőre a kapucinus barátokat, akiket a jövőben visszavárnak az idén tíz éve basilica minor rangra emelt főtemplomba. Bejelentette, hogy május első vasárnapján, 6-án a délelőtti misén erre fognak emlékezni.

Grassalkovich I. Antal végrendeletében hagyta meg, hogy a máriabesnyői templomban helyezzék testét örök nyugalomra. Magyarország egyik legszebb barokk síremlékét állíttatta itt barátja, Migazzi Kristóf Antal bíboros a gróf és harmadik felesége, Klobusiczky Terézia számára 1772-ben. A vörös és fekete márványból faragott, családi címerekkel ékes műalkotás Johann Georg Dorfmeister munkája. Az alsó templomból nyíló családi kriptában, a síremléktől balra található Grassalkovich II. Antal és felesége, Esterházy Mária Anna rézkoporsója, a jobb oldali sírokban Grassalkovich III. Antal és felesége, Esterházy Mária Leopoldina nyugszanak.

A felújított sírbolt egy kis kiállítással is gyarapodott: megtekinthetők az ott nyugvók arcképei, továbbá többek között Klobusiczky Terézia medalionja, csat- és kereszttöredékei, valamint a Grassalkovich I. Antal és Klobusiczky Terézia szarkofágjából való korpusz és a Grassalkovich II. Antal koporsójából származó rózsafüzér.

A kriptában található kiállítást Varga Kálmán történész és Tóth László tervezőgrafikus állította össze.

Forrás és fotó: Balázs Gusztáv/máriabesnyői Nagyboldogasszony-bazilika

Magyar Kurír

Váci Egyházmegye