CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
» HÍREINK »
A Szentszék március 3-án tette közzé az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció erről szóló dekrétumát, amelyet Robert Sarah bíboros, a kongregáció prefektusa, valamint titkára, Arthur Roch érsek írt alá 2018. február 11-én, a Lourdes-i Szűzanya első megjelenésének 160. évfordulóján. Ferenc pápa döntésének megfelelően a kongregáció elrendelte a Boldogságos Szűz Mária, az egyház anyja emléknapjának beiktatását a Római Általános Kalendáriumba.Ez a tisztelet járuljon hozzá az egyház anyai érzékének növekedéséhez
A dekrétum rámutat Mária spirituális anyaságának jelentőségére, amely kezdetektől fogva jelen volt az egyház életében. Az Anya, aki a kereszt mellett állt (vö. Jn 19,25), elfogadta a Fiú szeretet-végrendeletét és a szeretett tanítvány személyén keresztül minden embert, mint olyan gyermeket fogadott be, akiket újjá kell teremteni az isteni életre. Mária ekkor szeretettel teljes dajkája lett az egyháznak, amelyet Krisztus, kiadva Lelkét, a kereszten hozott létre. Krisztus ugyanakkor a szeretett tanítványban minden tanítványt kiválasztott, hogy Anyját gyermeki szeretettel fogadják be.
Mária tisztelete már jelen van az egyházban az első Pünkösd óta
A születő egyház gondos vezetőjeként, Mária már a Cenákulumban megkezdte anyai küldetését. Együtt imádkozott az apostolokkal, várakozva a Szentlélek eljövetelére (vö. ApCsel 1,14). A Dekrétum hangsúlyozza, hogy Mária „egyidejűleg Anyja Krisztusnak, Isten Fiának és misztikus testének, vagyis az egyháznak”. Ez a cím már jelen volt az „egyházi érzékben” Szent Ágostontól kezdve. Az évszázadok során a keresztény ájtatosság Máriát olyan egyenértékű címekkel tisztelte, mint a tanítványok, a hívek, a hívők Anyja, mindazok Anyja, akik újjászületnek Krisztusban, valamint „az egyház Anyja”, mint ahogy ez a spirituális szerzők szövegeiben, továbbá XIV. Benedek és XIII. Leó pápák magisztériumában is megjelenik.
VI. Pál pápa nyilvánította ki, hogy Mária „az egyház Anyja”
Mindebből világosan következik, hogy Boldog VI. Pál pápa, 1964. november 21-én, a II. Vatikáni Zsinat harmadik ülésszakának bezárásakor milyen alapokra helyezve nyilvánította ki a Boldogságos Szűz Máriát „az egyház, vagyis az egész keresztény nép, mind a világi hívek, mind a Lelkipásztorok Anyjának”. Egyben elrendelte, hogy „az egész keresztény nép egyre nagyobb tisztelettel adózzon Isten Anyjának ezzel a végtelenül gyöngéd névvel”.
„Mária, az egyház Anyja” ünnepe egyetemes és kötelező a római szertartású egyházban
Az Apostoli Szentszék 1975-ben, a kiengesztelődés szentéve alkalmából javasolta a „Mária, az egyház Anyja” tiszteletére bemutatott votív szentmisét, amelyet később beiktattak a Római Misekönyvbe. Az évek során jóváhagyták az „Egyház Anyja” ünnep beiktatását egyes országok, mint Lengyelország és Argentína liturgikus naptárába. Szent II. János Pál akaratából 1980 óta a Lorétói Litániában a Szűzanyát, mint az egyház Anyját tiszteljük. Most „Mária, az egyház Anyja” ünnepe egyetemes és kötelező lesz az egész római szertartású egyházban.
Az ünnep segítse elő keresztény életünk növekedését
Sarah bíboros, az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció prefektusa annak a reményének adott hangot a dekrétumban, hogy ez az ünnep, amely kiterjed az egész egyházra, emlékezteti majd Krisztus minden tanítványát arra, hogy ha növekedni akarunk Isten szeretetében, akkor életünket hozzá kell kapcsolnunk a három misztériumhoz: a Kereszthez, a Szentostyához (Oltáriszentséghez) és Szűz Máriához, a Megváltó és a megváltottak Anyjához. Ezt a három misztériumot Isten adta a világnak, hogy megtermékenyítse és megszentelje lelki életünket és elvezessen bennünket Jézus Krisztushoz.
Idén május 21-én tartjuk „Mária, az egyház Anyja” ünnepét
Ferenc pápa, figyelmesen megfontolva, hogy ennek a tiszteletnek az előmozdítása növeli az egyház anyai érzékét, valamint a hiteles Mária ájtatosságot a lelkipásztorokban, a szerzetesekben és a világi hívekben, elrendelte, hogy a Boldogságos Szűz Mária emléknapját iktassák be a Római Kalendáriumba, és minden évben Pünkösd utáni hétfőn ünnepeljék.
Az emléknapot beiktatják minden naptárba és liturgikus könyvbe. A latin szövegeket már hozzácsatolták a dokumentumhoz, a fordításokat az egyes nemzeti püspöki konferenciák végzik el. A liturgikus emléknap, amely a római szertartás számára érvényes és kötelező, 2018-ban május 21-én lesz esedékes.
Forrás: hu.radiovaticana.va/(vm)
Fotó: Vatican Media
2026. november 15.
Az első magyar nyelvű teljes, katolikus Szentírás fordítás kiadásának 400. évfordulója alkalmából a Váci Egyházmegyei Könyvtár és az Apor Vilmos Katolikus Főiskola „A Szentírás magyar hangon – fordítás hagyomány, lehetőség” címmel konferenciát szervezett 2026. november 4-én Vácon, a PüspökVác Rendezvényközpontban. A konferencia előadásai egyház- és kultúrtörténeti, teológiai és szentírástudományi nézőpontból közelítették meg a fordító Káldi György munkásságát és a Káldi-Biblia jelentőségét. Emellett szó esett a fennmaradt Káldi-Bibliák történetéről, a bibliai tartalmak kora újkori színpadi megjelenítéséről, valamint a Szentírás oktatásban és hitoktatásban betöltött szerepéről is.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia harminc évvel az 1996-os Igazságosabb és testvériesebb világot! című körlevél megjelenése után ismét társadalmi kérdésekkel foglalkozó körlevelet adott ki. Az új, nyolc nagy témát feldolgozó körlevélben hangsúlyos szerepet kap a digitális világ, a demográfiai problémák, a környezeti válság és az egyházi közösségek gyengülése is.2026. november 10. kedd
Réka
Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz: Melyiktek mondja béresének vagy bojtárjának, amikor a mezőről hazajön: „Gyere ide tüstént, és ülj asztalhoz.” Nem ezt mondja-e inkább: „Készíts nekem...
Összes program »