CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
» HÍREINK »
A Szentszék március 3-án tette közzé az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció erről szóló dekrétumát, amelyet Robert Sarah bíboros, a kongregáció prefektusa, valamint titkára, Arthur Roch érsek írt alá 2018. február 11-én, a Lourdes-i Szűzanya első megjelenésének 160. évfordulóján. Ferenc pápa döntésének megfelelően a kongregáció elrendelte a Boldogságos Szűz Mária, az egyház anyja emléknapjának beiktatását a Római Általános Kalendáriumba.Ez a tisztelet járuljon hozzá az egyház anyai érzékének növekedéséhez
A dekrétum rámutat Mária spirituális anyaságának jelentőségére, amely kezdetektől fogva jelen volt az egyház életében. Az Anya, aki a kereszt mellett állt (vö. Jn 19,25), elfogadta a Fiú szeretet-végrendeletét és a szeretett tanítvány személyén keresztül minden embert, mint olyan gyermeket fogadott be, akiket újjá kell teremteni az isteni életre. Mária ekkor szeretettel teljes dajkája lett az egyháznak, amelyet Krisztus, kiadva Lelkét, a kereszten hozott létre. Krisztus ugyanakkor a szeretett tanítványban minden tanítványt kiválasztott, hogy Anyját gyermeki szeretettel fogadják be.
Mária tisztelete már jelen van az egyházban az első Pünkösd óta
A születő egyház gondos vezetőjeként, Mária már a Cenákulumban megkezdte anyai küldetését. Együtt imádkozott az apostolokkal, várakozva a Szentlélek eljövetelére (vö. ApCsel 1,14). A Dekrétum hangsúlyozza, hogy Mária „egyidejűleg Anyja Krisztusnak, Isten Fiának és misztikus testének, vagyis az egyháznak”. Ez a cím már jelen volt az „egyházi érzékben” Szent Ágostontól kezdve. Az évszázadok során a keresztény ájtatosság Máriát olyan egyenértékű címekkel tisztelte, mint a tanítványok, a hívek, a hívők Anyja, mindazok Anyja, akik újjászületnek Krisztusban, valamint „az egyház Anyja”, mint ahogy ez a spirituális szerzők szövegeiben, továbbá XIV. Benedek és XIII. Leó pápák magisztériumában is megjelenik.
VI. Pál pápa nyilvánította ki, hogy Mária „az egyház Anyja”
Mindebből világosan következik, hogy Boldog VI. Pál pápa, 1964. november 21-én, a II. Vatikáni Zsinat harmadik ülésszakának bezárásakor milyen alapokra helyezve nyilvánította ki a Boldogságos Szűz Máriát „az egyház, vagyis az egész keresztény nép, mind a világi hívek, mind a Lelkipásztorok Anyjának”. Egyben elrendelte, hogy „az egész keresztény nép egyre nagyobb tisztelettel adózzon Isten Anyjának ezzel a végtelenül gyöngéd névvel”.
„Mária, az egyház Anyja” ünnepe egyetemes és kötelező a római szertartású egyházban
Az Apostoli Szentszék 1975-ben, a kiengesztelődés szentéve alkalmából javasolta a „Mária, az egyház Anyja” tiszteletére bemutatott votív szentmisét, amelyet később beiktattak a Római Misekönyvbe. Az évek során jóváhagyták az „Egyház Anyja” ünnep beiktatását egyes országok, mint Lengyelország és Argentína liturgikus naptárába. Szent II. János Pál akaratából 1980 óta a Lorétói Litániában a Szűzanyát, mint az egyház Anyját tiszteljük. Most „Mária, az egyház Anyja” ünnepe egyetemes és kötelező lesz az egész római szertartású egyházban.
Az ünnep segítse elő keresztény életünk növekedését
Sarah bíboros, az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció prefektusa annak a reményének adott hangot a dekrétumban, hogy ez az ünnep, amely kiterjed az egész egyházra, emlékezteti majd Krisztus minden tanítványát arra, hogy ha növekedni akarunk Isten szeretetében, akkor életünket hozzá kell kapcsolnunk a három misztériumhoz: a Kereszthez, a Szentostyához (Oltáriszentséghez) és Szűz Máriához, a Megváltó és a megváltottak Anyjához. Ezt a három misztériumot Isten adta a világnak, hogy megtermékenyítse és megszentelje lelki életünket és elvezessen bennünket Jézus Krisztushoz.
Idén május 21-én tartjuk „Mária, az egyház Anyja” ünnepét
Ferenc pápa, figyelmesen megfontolva, hogy ennek a tiszteletnek az előmozdítása növeli az egyház anyai érzékét, valamint a hiteles Mária ájtatosságot a lelkipásztorokban, a szerzetesekben és a világi hívekben, elrendelte, hogy a Boldogságos Szűz Mária emléknapját iktassák be a Római Kalendáriumba, és minden évben Pünkösd utáni hétfőn ünnepeljék.
Az emléknapot beiktatják minden naptárba és liturgikus könyvbe. A latin szövegeket már hozzácsatolták a dokumentumhoz, a fordításokat az egyes nemzeti püspöki konferenciák végzik el. A liturgikus emléknap, amely a római szertartás számára érvényes és kötelező, 2018-ban május 21-én lesz esedékes.
Forrás: hu.radiovaticana.va/(vm)
Fotó: Vatican Media
60. születésnapja alkalmából hálaadó szentmisét mutattak be Marton Zsolt váci megyéspüspök életéért, hivatásáért, szolgálatáért, melyen koncelebrált Dr. Beer Miklós nyugalmazott váci püspök és Dr. Varga Lajos nyugalmazott váci segédpüspök, valamint az MKPK számos tagja, köztük Ternyák Csaba egri érsek, az egyházmegye papsága és diakónusai. Jelen voltak az egyházmegyében szolgáló szerzetesek, a társegyházak helyi képviselői és hívek. Az ünneplő püspököt az MKPK nevében Dr. Udvardy György veszprémi érsek, az MKPK elnökhelyettese köszöntötte.
„Alapkövek – A csillagösvény valósága” címmel tartotta meg akadémiai székfoglalóját Horváth Szilárd a Pesti Vigadóban rendezett ünnepi eseményen. A Búzaszem Iskola vezetője bemutatta az intézmény nevelési hátterét, amelyből mindenki megismerhette, hogy miként illeszthető be ma is a népművészet az oktatásba. A Szent Mihály Intézményfenntartó (SZEMI) oldaláról osztjuk tovább a hírt.
Egy évvel ezelőtt, 2025 húsvétján indult a Váci Egyházmegye Lélekjelenlét podcast csatornája. Az induló műsor első vendége Marton Zsolt megyéspüspök volt, akárcsak most, az első évforduló alkalmából. Mai műsorunk különlegessége, hogy Püspök atya azokra a kérdésekre válaszol, amelyeket a hívek küldtek meg számunkra a facebook posztban szereplő felhívásunkra. A kérdések között a személyes kérdések mellett vannak papi, püspöki hivatásához kapcsolódóak, érkeztek a szentségek kiszolgáltatásával kapcsolatos konkrét kérdések, valamint az Egyházról általában és az aktuális kihívásokról.
A Naphimnusz Egyesület Hamvazószerdától kezdve a nagyböjt vasárnapjaira egy-egy rövid elmélkedést készített 2026-ban. Ezekben pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemlélik a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követnek majd ezek az elmélkedések: a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Az elmélkedések végén olvasható néhány tipp a leírt gondolatok megélésének segítésére.2026. április 18. szombat
Andrea és Ilma
IC "-//W3C//DTD HTML 4.01//EN" "http://www.w3.org/TR/html4/strict.dtd"> Index of /rss Index of /rss NameLast modifiedSizeDescription Parent Directory - 2/2026-04-15 15:51 - android.php2026-04-15 15:50 6.3K evmail.gif2021-04-02 12:36 3.6K ...
Összes program »