CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
» HÍREINK »
Méltó emléket állítottak Szolnokon az évtizedeken át a város hitéletéért tevékenykedő lelkipásztornak. Himfy Ferenc atya emlékezetét ma is élénken őrzik a város lakói. Szombattól pedig Pogány Gábor Benő szobrászművész alkotása fogadja az Eötvös téren elhaladó járókelőket.Himfy Ferenc római katolikus plébános 1914. szeptember 17-én született Budapesten. Vácott szentelték pappá 1940-ben. 1970-ben vette át Szolnokon a Jézus Szíve Plébániát, ahonnan 1995-ben vonult nyugállományba… – kezdte a jászkunsági megyeszékhelyen máig rendkívüli tiszteletnek örvendő pap méltatását Barabás Botond. A Szigligeti Színház színésze megnyitó szavaiban hozzátette, Himfy atya lelkipásztori tevékenységét nyugdíjazása után sem hagyta abba. Mi több, továbbra is áldozatosan segítette a fiatalok hitbéli nevelését.
Az atyára a szobor felállítását támogató Vertán György így emlékezett: – Ha tömören kellene összefoglalnom, hogy ki volt Feri bácsi, azt mondanám, egy magyar tornászbajnok, aki elment katolikus papnak. Mint ismert, az ötvenes évek nagy részét börtönben töltötte, mert egyetlenegy „bűne” volt csupán: felvállalta a hitoktatást és a tiltás ellenére is hittant tanított a fiataloknak – taglalta. Arra is kitért, Himfy atya munkásságát jól jellemzi, hogy már idős papként, püspöki engedéllyel fogadott be fiatalokat a plébánia falai közé.
Szolnokon ma is sokakban él a kommunista rendszer szigorával mit sem törődő pásztor alakja. – Sokan még ma is emlékezhetnek arra, hogy volt egy segédmotor-kerékpárja. Hetven felett is ezzel járt, mert az autóra szánt pénzt inkább szétosztotta a szegények között. Nem ismertem nála hitelesebb embert – folytatta gondolatait a mecénás.
– Megmutatta nekünk, hogy Isten boldogságra hív minket már itt a földön is. A hittanórákon bölcsen, humorosan, logikusan tanított minket és gyakorlatiasan készített fel az életre. Arra is tanított, hogy Istennek mindenkivel van terve, sosem mond le rólunk. Az én életemre a mai napig nagy hatással van – idézte fel Vertán György. Elmondta, amikor Ferenc atya nyugdíjba vonult, egy interjút adott a szolnoki újságnak. Az újságíró a beszélgetés során megkérdezte, milyen útravalót hagy hátra a megyeszékhely fiataljainak. Ekkor azt válaszolta, „egyetlen igaz céljuk legyen, bejutni a mennyországba! A többi mind mellékes”.
Az ünnepi szoboravatón Szalay Ferenc szolnoki polgármester a város fejlődő egyházi élete mellett foglalt állást. Emlékeztetett, ha volt település az országban, ahol üldözték a hitéletet és az egyházat, akkor Szolnok ilyen hely volt. S ha volt város, ahol büntetés nélkül nem lehetett a templomokat látogatni, akkor a jászkunsági város ugyancsak ezen települések közé tartozott. A vezető egyúttal örömének is adott hangot. – Ma ott tartunk, hogy városunknak egyházi óvodája, általános- és középiskolája is van és van egy boldoggá avatott Sándor Istvánja is. Egy olyan ember, aki 1953-ban hasonló dolgokat tett, mint Himfy Ferenc atya. Ő is a fiatalokért, és azokért az emberekért dolgozott, akiket fel kellett emelni – vont párhuzamot kettejük munkássága között.
A méltató szavak után a szobor felavatása következett. Az műalkotás leleplezése Szalay Ferenc polgármester, Vertán György vállalkozó, Pogány Gábor Benő szobrászművész és Máthé György szolnoki esperes-plébános közreműködésével zajlott le.
A város legújabb emléke ezzel együtt papi áldásban is részesült. – A nehéz sorban élőket szolgáló pap alakja legyen mindenki számára példaértékű. Himfy atya az evangélium útjának nagyszerű hirdetője volt. Segítsen bennünket szép, példamutató papi élete, hogy a jelen küzdelmeiben is az örök értékek képviselői lehessünk! – kérte a jelenlévőkre Isten áldását Máthé György, majd köszönetet mondott mindazoknak, akik a kétalakos szobor létre hívásában szerepet vállaltak. Ezt követően pedig a nem várt bejelentés sem maradhatott el. – Bárhol is szolgáltam, mindenütt alapítottam egy díjat. Ez most sincs másként. A szolnoki Jézus Szíve Egyházközség ugyanis a szobor felállítása kapcsán elhatározta, megalapítja a Himfy Ferenc díjat… – ismertette.
Idén, a megyeszékhely hálájának jeléül Vertán György, mint az alkotás elhelyezésének főtámogatója vehette át a kitüntető címet. Úgy tűnik, különleges hagyomány vette kezdetét a szombati nappal, hiszen a tervek szerint nem ez lesz az egyetlen ilyen átadó. Jövőre, s ettől kezdve minden évben, újabb jutalmat ad át a plébánia azon személyeknek, akik méltó módon támogatják a megyeszékhely hitéletének előrehaladását.
Himfy Ferenc azon jeles egyházi személyek soraiba tartozik, akik a kommunizmus legkegyetlenebb éveiben is kiálltak a keresztény értékek mellett, s dacára az ötvenes évek politikai körülményeinek: a hit jelentőségét hangoztatták. Ezzel együtt pedig a fiatalság erkölcsi, hitbéli fejlődéséért szálltak síkra. Az ifjak lelkipásztora 2001. május 4-én költözött el a mennyek országába. Emlékezetét azóta is megőrizte, s ápolja a Váci Egyházmegye.
Hartai Gergely
Váci Egyházmegye
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 2026. évi, Szent Erzsébet ünnepére kiadott körlevelét adjuk közre.
A Biblia nyelvének nyomában – Káldi György fordítása a nyelvtörténet tükrében
Lédeczi Dénes a szolnoki Jézus szíve templom plébánosa. Négy egyházközsége van, hat templom tartozik hozzá, rendszeresen misézik a szolnoki kórházban, havonta egyszer pedig egy idősotthonban is. Amíg külföldön szolgáló paptársai szabadságon vannak, helyettesíti őket akár az ausztrál, akár a svájci diaszpórában. Fontosnak tartja a családok pasztorációját, mert ha nincsenek stabil családjaink, nem lesznek stabil egyházközségeink sem.
2026. november 15.
Az első magyar nyelvű teljes, katolikus Szentírás fordítás kiadásának 400. évfordulója alkalmából a Váci Egyházmegyei Könyvtár és az Apor Vilmos Katolikus Főiskola „A Szentírás magyar hangon – fordítás hagyomány, lehetőség” címmel konferenciát szervezett 2026. november 4-én Vácon, a PüspökVác Rendezvényközpontban. A konferencia előadásai egyház- és kultúrtörténeti, teológiai és szentírástudományi nézőpontból közelítették meg a fordító Káldi György munkásságát és a Káldi-Biblia jelentőségét. Emellett szó esett a fennmaradt Káldi-Bibliák történetéről, a bibliai tartalmak kora újkori színpadi megjelenítéséről, valamint a Szentírás oktatásban és hitoktatásban betöltött szerepéről is.2026. november 12. csütörtök
Jónás és Renátó
A farizeusok egyszer megkérdezték Jézustól, mikor jön el az Isten országa. Ő ezt válaszolta: „Isten országa nem jön el szembetűnő módon. Nem lehet azt mondani: „Nézd itt van, vagy amott!” Isten országa köztetek...
Összes program »