„Krisztus világossága! Istennek legyen hála!”

A húsvéti vigília liturgiája a váci Székesegyház főbejárata előtt kezdődött, amelynek során Dr. Beer Miklós váci megyéspüspök megszentelte a tűzet - az új tűz az ószövetséget követő újszövetséget jelképezi, amely Krisztusban következett be -, majd elindult a fénnyel és szétosztotta Krisztus világosságát a híveknek, akik a Húsvéti gyertyáról gyújtották meg saját gyertyáikat, így töltötte be Krisztus világossága a sötét templomot. Ez a fény az Evangélium örömhírének a világban való terjedését, a feltámadást és a megváltást jelképezi.

Ezt követően a templomban az igeliturgia részeként a diakónus gregorián dallammal elénekelte a húsvéti gyertya öröménekét, ezután felolvasták az ószövetségi olvasmányokat, melyek végigvezettek minket az „előképeken”, melyekben Isten szabadító ereje megnyilvánult. A feltámadott Krisztusban Isten minket is megszabadít, ahogy annak idején választott népét az egyiptomiak rabszolgaságából, minket a bűn rabszolgaságából és az örök halál fogságából. Aztán felcsendült a Glória, és ismét megszólaltak a nagycsütörtökön elnémult harangok, felszólítva a híveket Krisztus győzelmének ünneplésére.

Az evangélium elhangzását követően a megyéspüspök homíliájában a keresztségről beszélt, amelyben „újra és újra hitet teszünk a Szentháromság egy Istenről és hittel valljuk, hogy Jézusnak az útján vezet minket az élethez, ami a szeretet, a jóság és a megbocsátás útja. A keresztségünk kell, hogy legyen a mi küldetésünknek és reménységünknek az alapja” mondta.

Pál apostol összekapcsolja Jézus halálának és feltámadásának misztériumát a mi emberi sorsunkkal. A keresztségben mi is meghalunk az önzés, az önfejűség, a szűklátókörűség számára és Jézus Krisztusnak életre kelünk. Húsvét éjszakáján Jézus feltámadását hittel valljuk meg, és ezzel a hittel vállaljuk az életet. Ennek a hitnek a fényénél értjük meg a világot, a történelmet, a mi emberi létünket. Az emberiség legfontosabb kérdése: a halálból az életbe, a sötétségből a reményt adó fénybe való átlépés, az Istennel való találkozás – erre adja meg hitünk a választ. A mindent teremtő Isten, Jézus Krisztus által legyőzi a gonoszságot és felragyogtatja a halhatatlan életet, és Jézus által ad minden embernek értelmet és célt. A keresztségünket, az elköteleződésünket mindenkor vállalnunk kell. Ehhez kérjük a Szentlélek megerősítését, hogy ebben a mai világban tudjuk képviselni az egész emberiség reménységét – buzdította a híveket a Főpásztor.

A szentbeszédet követően a mindenszentek litániáját imádkozták a hívek, majd a megyéspüspök megszentelte a vizet, megkeresztelt egy felnőttet és további két felnőttnek a bérmálás szentségét is kiszolgáltatta. Húsvét éjszakáján keresztségi fogadalmunkat is megújítjuk: ellene mondunk a Sátánnak és megvalljuk hitüket a Szentháromság egy Istenben. Keresztségünkre emlékezve püspök atya mindenkit meghintett az új szenteltvízzel.

Az örömmel teli szentmise a Pápai, és Magyar Himnusszal, illetve Händel: Halleluja című művével ért véget.

Mi is vigyük és hirdessük az Örömhírt: Krisztus Feltámadt! Valóban feltámadt! Alleluja!

Szöveg és kép: Bölönyi Gabriella

Váci Egyházmegye