CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
Templomok miserendje »
» HÍREINK »
Az Egri Főegyházmegye Katolikus Iskolák Főhatóságának (EKIF) munkatársai április 17-én felkeresték a Váci Egyházmegye EKIF csapatát. A találkozó a váci püspökségen zajlott Dr. Beer Miklós váci megyéspüspök részvételével.Minden egyházmegye kialakította a saját nevelési-oktatási intézményeit, irányító struktúráit a rendszerváltás óta eltelt évek alatt. A Katolikus Pedagógiai Intézetben (KaPI) alkalmanként találkoznak is az egyházi fenntartók neveléssel és oktatással foglalkozó munkatársai, hiszen közösek a feladatok, a problémák.
A katolikus iskolákban az evangelizáció lehetőségei és nehézségei is hasonlóak. Mégis ritkán kopognak be egymáshoz a különböző egyházmegyékhez tartozó munkatársak, hogy személyesen kicseréljék tapasztalataikat. Most mégis ez történt: az Egri Főegyházmegye Katolikus Iskolai Főhatósága (EKIF) munkatársai felkeresték a Váci Egyházmegye EKIF csapatát – a Magyar Kurír és az Új Ember február elején megjelent riportja nyomán.
A Váci Egyházmegyében közel harminc oktatási intézményben több mint kilencezer diák tanul. A pedagógusok közül sokan nem vallásgyakorlóként érkeztek a katolikus iskolai rendszerbe. Az Egri Főegyházmegyében mintegy ötven oktatási intézmény működik ugyanígy. Mindenütt a legnagyobb feladat, hogy miként lehet ilyen körülmények között a keresztény értékrendet mélyebben belegyökereztetni a nevelés, oktatás mindennapjaiba. A Váci Egyházmegye iskoláinak igazgatóival közösen elkészített, tíz évre szóló stratégiai tervben jelentős célkitűzés, hogy egyházi fenntartóként többet, illetve mást is szeretne adni, mint az állami fenntartó: az evangélium örömét eljuttatni a tanulókhoz és családjaikhoz. De hogyan valósul ez meg a hétköznapokban?
A találkozón legfőképpen ezekről a kérdésekről esett szó. Az organikus pedagógia képviselője Vácott Uzsalyné Pécsi Rita neveléskutató, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola docense. Az ő segítségével új pezsgés indult meg az intézményekben. Az igazgatók és helyetteseik, az elsős tanítók, hitoktatók, énektanárok, nyelvtanárok, közösségvezetők, táborvezetők akkreditált képzésben részesülnek az organikus pedagógia szemléletében, és ennek alapján számos „aprómunka” indult el (az értékelés, a művészeti nevelés, az idegennyelv-oktatás, közösségek, hitéleti nevelés stb. terén), ami modellértékű lehet más egyházmegyei intézmények számára.
A Családi Életre Nevelés programja is, Hortobágyiné Nagy Ágnes vezetésével, rendkívül hatékonyan segít megvalósítani ezt a pedagógiát, de ugyanezt támogatják a sajátos nevelési igényű (SNI) és a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő (BTMN) és egyébként szakmai segítségre szoruló gyermekekért, tanulókért működtetett pszichológus munkacsoportok. Mindezek finanszírozási lehetőségeiről, a gazdálkodásról, az ügyviteli szoftver hasznáról, a fejlesztések ütemezéséről, a munkaügyi tapasztalatokról is élénk eszmecsere folyt.
A tanulságos megbeszélésen tovább lelkesítették egymást a nevelésért felelős szakemberek, és természetesen a viszontlátogatás vágyával búcsúztak el egymástól. A két EKIF találkozása közelebb vitte a résztvevőket ehhez az igéhez: „Egymás hite által épülünk”.
Forrás és fotó: Váci Egyházmegye EKIF, Magyar Kurír
Egy évvel ezelőtt, 2025 húsvétján indult a Váci Egyházmegye Lélekjelenlét podcast csatornája. Az induló műsor első vendége Marton Zsolt megyéspüspök volt, akárcsak most, az első évforduló alkalmából. Mai műsorunk különlegessége, hogy Püspök atya azokra a kérdésekre válaszol, amelyeket a hívek küldtek meg számunkra a facebook posztban szereplő felhívásunkra. A kérdések között a személyes kérdések mellett vannak papi, püspöki hivatásához kapcsolódóak, érkeztek a szentségek kiszolgáltatásával kapcsolatos konkrét kérdések, valamint az Egyházról általában és az aktuális kihívásokról.
A Naphimnusz Egyesület Hamvazószerdától kezdve a nagyböjt vasárnapjaira egy-egy rövid elmélkedést készített 2026-ban. Ezekben pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemlélik a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követnek majd ezek az elmélkedések: a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Az elmélkedések végén olvasható néhány tipp a leírt gondolatok megélésének segítésére.
Marton Zsolt megyéspüspök a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban mutatta be a nagyszombati húsvéti vigília szertartását, amelyen a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították az asszisztenciát. A főpásztor szentbeszédében a Római levél gondolatait emelte ki a keresztségben új életre támadt emberről hangsúlyossá téve ezúttal a húsvéti szertartásban megújított keresztségi fogadalmakat.
Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja: Jézus elítélésének, keresztútjának, halálának és temetésének napja. Az Egyház – ősrégi hagyomány alapján – ezen és a következő napon egyáltalán nem mutat be szentmiseáldozatot. Arra a napra emlékezünk, amikor maga az örök Főpap mutatta be áldozatát a kereszt oltárán. A Jézust jelképző oltár teljesen dísztelen: nincsen rajta sem kereszt, sem terítő, sem gyertya. A nagypénteki szertartást Marton Zsolt megyéspüspök vezette a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban. Az asszisztenciát a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították.2026. április 14. kedd
Tibor
Abban az időben: Nikodémus éjnek idején felkereste Jézust, aki így szólt hozzá: „Ne csodálkozzál, hogy azt mondtam neked: újjá kell születnetek! A szél ott fúj, ahol akar: hallod ugyan a zúgását, de nem tudod, honnan...
Összes program »