CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
» HÍREINK »
2018. május 6.-án, vasárnap délutánra szervezték meg a Váci Székesegyházi Kincstár és Egyházmegyei Gyűjtemény évadnyitóját, a Nagypréposti palota udvarán.Mint eddig, az idei évben is, „Anyák-napi” köszöntéssel vette kezdetét az esemény, melynek során a nők valódi rendeltetéséről, az anyaság fontosságáról valamint az édesanyák féltő szeretetéről és az élet védelméről volt szó. A nők szerepe a társadalomban nem elhanyagolható, mivel rajtuk múlik a felnövekvő generáció értékrendjének kialakítása, ezért szépen és jól kell róluk szólni, tiszteletet és hűséget tanácsos tanúsítani mindenkinek az édesanyák és minden nő iránt. A gyermekek az édesanyjuk által tanulhatják meg Szűz Mária tiszteletét.
Az édesanyák méltatását követően felcsendült az egyik legszebb, Szűzanyánkat dicsőítő énekünk; Pázmány Péter bíboros Mária-himnusza, amelyet az egybegyűltek közösen énekeltek, majd kérték a Megváltó Édesanyjának a közbenjárását.
Ezt követően Pálos Frigyes kanonok, prépost, múzeumigazgató atya előadást tartott az Althannokról, akik bár svábföldről származtak, de mégsem germanizálni akarták a magyarokat, hanem evangelizálni. Történetükhöz hozzátartozik, hogy magyar nemességet kaptak, így lettek az ősi magyar Váci püspökség főpásztorai és egyben építői.
A hallgatóság Althann Mihály Frigyes bíboros személyéről több érdekességet megtudhatott: megismerhette az Althann-família családfáját, értesülhetett a Rómából magával hozott nagy műveltségéről, valamint széleskörű diplomáciai tapasztalatáról, hiszen már fiatal papként a Rota Romana auditora volt, majd nem sokkal később 1718 januárjától magas egyházi méltóságokat töltött be: püspök lett, majd 1719-ben bíboros. Ebben az évben III. Károly magyar király római követté, majd később nápolyi alkirállyá nevezte ki, ekkortól helyettese és segítője Berkes András segédpüspök kormányozza az egyházmegyét. Az eredményes együttműködésből kifolyólag az egyházmegye fejlődésnek indult.
Az olasz képzőművészet kiválóságainak alkotásait és a lelkében élő Mária tiszteletet is magával hozta a korabeli Vácra. Elmondható, hogy az aszkétaként is jellemzett Althann bíboros Mária-tisztelete tükrözi a Szent Bernát írásaiban és elmélkedéseiben található Boldogságos Szűzanya tiszteletet.
Az előadásból megtudhattuk, hogy Nepomuki Szent Jánosnak, a hidak szentjének és a gyónási titok vértanújának Ő készítette elő a kanonizálását, majd 1722-től nápolyi alkirályként, szorgalmazója lett Szent Januáriusz vértanú tiszteletének, akit kereszténysége miatt perbe fogtak, és hajthatatlan hithűsége miatt halálra ítéltek, majd kivégeztek. Althann Mihály Frigyes különösen nagy figyelmet fordított a szegények élethelyzetére és gondozásukban tevőlegesen is élen járt.
A bíboros püspök éppen 300 éve, 1718. január 4-én vette át a váci egyházmegye kormányzását és ez után érkezett meg a lepusztult, romokban álló Vácra. Személye és rendkívülien gazdag tevékenysége meghatározója lett a Váci Egyházmegye XVIII. századi történelmének. Nemcsak Vác, de a környező falvak életét is szervezte. Berkenyére, Szendehelyre frankföldről telepített földművelőket, felismervén a térség erősségét szőlőt honosíttatott a falvakat körülölelő dombokon, borászatot szervezett, juhtenyésztő pásztorságot támasztott, a juhok gyapját használván fel a korabeli ipari tevékenységek alapanyagaként.
Az előrelátó, nagy ívű építkezések méltó folytatója lett az általa felnevelt unokaöccse Althann Mihály Károly. Althann Mihály Frigyes bíboros és unokaöccse Althann Mihály Károly érsek-püspök kiemelt figyelmet fordítottak a városrendezés és az intézményfejlesztés ügyének közel negyven éven át folytatólagosan Vácon. Szó volt még Migazzi Kristóf személyéről, mint az Althann-ok hagyatékának folytatójáról, akinek emlékét tavaly ünnepelte méltóképpen a Váci Egyházmegye.
Az évadnyitó ünnepség befejezéseként Dr. Beer Miklós váci megyéspüspök köszöntötte az egybegyűlteket, és ünnepélyesen megnyitotta a ”Mit hagytak ránk az Althannok”című kiállítást. Megnyitó beszédében méltatta az Althannok által hátrahagyott örökséget, melynek hűséges őrzője a Kincstár, és hálás köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik a múlt értékeit ápolják. A kiállításon szereplő fotókat Tumbász András fotográfus készítette. A képek között fellelhetjük Althann Mihály Frigyes és Althann Mihály Károly portréját, a régi papnevelő intézetet, amely napjainkban az Irgalmas Kórháznak ad otthont, Nepomuki Szent János szentté avatásának, valamint Szent Januáriusz vércsodájának ábrázolását. Az eseményre látogatók megcsodálhatták a vélhetően Althann hagyatékából származó, díszes miseornátus kazulájának fotóját is.
A Váci Székesegyházi Kincstár és Egyházmegyei Gyűjtemény ünnepélyes évadnyitója a megjelentek kötetlen beszélgetésével zárult a szép verőfényes tavaszi vasárnapon.
Fotó: Klamár Zoltán
Szöveg: Bölönyi Gabriella
Váci Egyházmegye
Istentől kapott erőt ahhoz, hogy le tudjon mondani gyerekkori álmáról. Varga András atya válogatott focista szeretett volna lenni, középiskolás évei alatt leigazolta a Soproni Sport Egyesület. Mégis a Műszaki Egyetemen szerzett diplomát, de ekkor már a papi szemináriumba készült. A Salgótarjánban 20 éve szolgáló esperes-plébánost Pro Urbe díjjal tüntette ki az önkormányzat. A NOOL.HU interjúját közöljük.
Hamvazószerdán, a Szent Negyvennap, vagyis a nagyböjt kezdetén szentmisét mutatott be Marton Zsolt püspök a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban. Ezen a napon az elmúlás jeleként a hívek homlokát hamujellel jelölik meg. A nagyböjt felkészülés az Egyház legnagyobb ünnepére, Húsvétra, amikor Krisztus feltámadására emlékezünk.
A Naphimnusz Egyesület Hamvazószerdától kezdve a nagyböjt vasárnapjaira egy-egy rövid elmélkedést készített 2026-ban. Ezekben pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemlélik a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követnek majd ezek az elmélkedések: a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Az elmélkedések végén olvasható néhány tipp a leírt gondolatok megélésének segítésére.
Meghallani és böjtölni - A nagyböjt mint a megtérés ideje2026. február 22. vasárnap
Gerzson
Abban az időben: A Lélek a pusztába vitte Jézust, hogy a sátán megkísértse. Negyven nap és negyven éjjel böjtölt, végül megéhezett. Odalépett hozzá a kísértő és így szólt: „Ha Isten Fia vagy, mondd, hogy...
Összes program »