III. Károly király 1718. január 4.-én nevezte ki goldburgi és murstetteni gróf Althann Mihály Frigyest (1682-1734) váci megyéspüspökké. A kinevezést XI. Kelemen pápa 1718. június 27.-én erősítette meg, püspökké pedig egyik volt elődje a váci püspökségben, gr. Kollonits Zsigmond bécsi püspök szentelte fel 1718. július 25.-én.

A programsorozat a Püspöki Palotában történeti és kánonjogi konferenciával vette kezdetét pénteken, amely során négy szakaszban mélyülhetett el az érdeklődő a néhai bíboros életéhez kötődő kutatások során feltárt események és tények bonyolult halmazaiban. A konferenciát Dr. Beer Miklós megyéspüspök nyitotta meg és köszöntötte a jelenlévőket.

Az első szekció - amelynek moderátora Dr. Varga Lajos váci segédpüspök volt – kezdő előadása Althann Mihály Frigyes 1714-1718 közötti életszakaszát ölelte fel, amikor a Rota Romana (az Apostoli Szentszék rendes fellebbviteli bíróság) auditori tisztségét viselte. Az előadó: Dr. Szuromi Szabolcs Anzelm OPræm (PPKE, Budapest), aki bemutatta a Szentszéki Bíróság jogkörét, az auditori tisztséghez kötődő kötelességeket és jogokat, valamint az auditori kollégium akkori szerkezetére, működésére, joghatósának egyediségére, vonatkozó előírásokra is kitért.

Ez követően Forró Katalin (TIM, Vác) mutatta be a XVIII. század eleji Vácot, főleg azokat a változásokat, amelyek a török kiűzését követő stabilizáció során következett be.  Majd gr. Dr. Michael Robert von Althann (PIB, Róma) tartotta meg előadását: „Az Althannok és a Collegium Romanum” címmel.

A második szekció moderátora  Dr. Tusor Péter volt és az Althannok külpolitikájának bemutatásával kezdődött, az előadó  Dr. Török József (PPKE, Budapest). Aki elmondta, hogy Althann Mihály Frigyes (1718-1734), majd unokaöccse, Althann Mihály Károly (1734-1756) közel négy évtizeden át irányították a Váci Egyházmegye életét. Hangsúlyozta, hogy a származásuk, családi összeköttetéseik mellett római tanulmányaik is gyarapították azt a nemzetközi kapcsolatrendszert, amelyek működtetésével a püspökség az akkori Európához sok szálon  keresztül kötődött. Vác városának virágzása nekik köszönhető. Építkezéseik révén a városkép magas színvonalon rögzült.

A déli harangszót követően Dr. Tóth Tamás (PMI): Althann Mihály Frigyes váci püspöki kinevezésének eddig nem ismert részleteit tárta a hallgatóság elé a Vatikáni Titkos Levéltárban fellelhető dokumentumok alapján, majd Dr. Völgyesi Levente (PPKE): Althann Mihály Frigyes korának egyházpolitikai jogalkotását és joggyakorlatát mutatta be a Magyar Királyságban.

A harmadik szekcióban a moderátor: Dr. Forró Katalin volt. Nagy Géza Balázs (VPKL, Vác) a 18 század elei Váci Egyházmegye kormányzatáról tartotta meg előadását, amelyben kitért a török hódoltság utáni helyzet nehézségeire, majd vázolta azokat a kormányzati megoldásokat, amelyek európai színvonalúra emelték a Váci Egyházmegye kormányzását. Előadásában kitért a bíboros-püspök heves, kolerikus természetének néhány megnyilvánulására, melyeket nemcsak környezete, hanem ő maga is nehezen viselt, noha különféle jócselekedetekkel és szeges övvel haláláig igyekezett magát is szigorúan fogni.

Majd Dr. Varga Lajos váci segédpüspök a Váci Szeminárium alapításáról tartott előadást, melyben elmondta, hogy Althann püspök 1720-ban a kánoni előírásoknak megfelelően megalapította a váci szemináriumot, a papnevelés ilyen módon való megindulása jobban lehetővé tette újabb és újabb plébániák alapítását. A témához kapcsolódóan Boros István: (EK Vác): a váci szemináriumi könyvtárának alapításáról beszélt. A szekció utolsó előadása a néhai püspök Piaristákkal való kapcsolatát elemezte, amelyet Dr. Koltai András (PRKL, Budapest) tartott.

A negyedik szekcióban, melynek moderátora Dr. Völgyesi Levente volt, Lieber Mária Katalin (VPB-VPKL Vác) a Váci Püspöki Bíróságon a Rota Romana joggyakorlatának az érvényesülését mutatta be egy konkrét jogeset kapcsán. Majd Laczhegyi Máté (Vác): „Romokból támadt virágoskert: a Ferences Rend letelepítése Vácott, és a templomuk oltárain megjelenő barokk szentkultusz” címmel tartotta meg előadását. Végezetül Dr. Szirácsik Éva (MMgMK, Budapest), „A régi püspöki palota Vácon az Althannok idején” című előadása hangzott el, amelynek során megtudhattuk, hogy az Althannok váci rezidenciája nem volt azonos a jelenlegi „Püspöki Palotával”. A mostani „Palotát” ugyan még az előző püspök, Althann M. Frigyes kezdte el építtetni, de majd csak Migazzi Kristóf alatt, az 1770-es években válik a palota püspöki rezidenciává.

A színes, tartalomban gazdag, sokszor meglepő tényeket közlő konferenciát a megyéspüspök szavai és imája zárta.

Az ünnepségsorozat első napján, este Jubileumi Koncertet szerveztek, amelynek a Püspöki Palota díszterme adott otthont. A műsorban Bach, Vivaldi és Telemann művek hangoztak el a Concerto Armonico Budapest kamaraegyüttese előadásában, a koncertmester Homoki Gábor hegedűművész volt.

A szombati napon a jubileumi megemlékezés kiemelkedő eseménye az ünnepi főpapi szentmise volt, amelyet Dr. Beer Miklós váci megyéspüspök,  Dr. Varga Lajos segédpüspök és  Antonin Basler olmützi segédpüspök közösen mutattak be a váci  Székesegyházban.

Homíliájában a váci megyéspüspök elmondta, hogy Althann Mihály Frigyesnek a XVIII. században kellett az Úristen szándékát keresnie és megtalálnia, a török megszállás, pusztítás és a reformáció utáni helyzetben. Háromszáz évvel később, jelen korunkban, az egész világot megrázza az erkölcsi hanyatlás, az ökológiai válság, és a tömeges újkori népvándorlás. Nekünk a XXI. században ezeket a problémákat kell felismernünk és a megoldást megtalálni rájuk.

Althann püspök számára a Trentói Zsinat volt a mérce, nekünk a II. Vatikáni Zsinat jelent támpontot és segítséget, ad igazodási lehetőséget, viszont akkor és most is Jézus Krisztus evangéliuma a közös értékünk, ugyanarra a hittre hagyatkoztak elődeink és mi is Őbenne hiszünk és Általa, e hit szerint élünk – fejezte be szentbeszédét Dr. Beer Miklós.

A szentmisét követően megáldották a váci székesegyháznak a piarista gimnázium felőli oldalfalánál felállított Althann-címeres kőkeresztet, amely korábban az időközben felszámolt középvárosi temetőben állt, és amelynek megmentésében a Váci Városvédők és Városszépítők Egyesülete is közreműködött.

Ez követően került sor a székesegyház altemplomában a néhai bíboros sírjának megkoszorúzására.

Az ünnepi szentmisén és az azt követő szertartásokon a székesegyház Szent Cecília Kórusa látott el zenei szolgálatot.

Fotó: Fekete István

Szöveg: Bölönyi Gabriella

Váci Egyházmegye