A megnyitón Dr. Beer Miklós váci megyéspüspök köszöntötte a résztvevőket közvetlen, baráti formában.  Mielőtt hivatalosan megnyitotta volna a konferenciát, rövid sétán bemutatta  a Püspöki Palota épületét és a Székesegyházat. 

A Magyar Patrisztikai Társaság 2001-ben alakult tudományos célú társadalmi egyesület. Fő törekvése az ókeresztény kulturális örökség ápolása, a területtel foglalkozó kutatások bátorítása, a különböző műhelyek közötti párbeszéd támogatása.  A patrisztika modern fogalmából indul ki, amely teológiai, filozófiai, irodalmi szövegek tanulmányozásán túl kiterjed az ókeresztény kor régészeti anyagának, művészeti alkotásainak vizsgálatára is.  Ennek megfelelően a Társaság aktív tagjai között filozófusok, teológusok, klasszika-filológusok, történészek, irodalomtörténészek és művészettörténészek egyaránt megtalálhatók, akik saját tudományuk módszereit alkalmazzák az ókeresztény anyagon. De tagságunkat egyetemi hallgatók is alkotják, és sokan mások, akiket nem a hivatásuk köt az ókeresztény kultúrához, hanem egyszerűen szeretnének róla minél többet megtudni.

A Magyar Patrisztikai Társaság évről-évre vándorkonferenciáikat tart az ország legkülönböző pontjain, elsősorban egyházi oktatási és tudományos intézményekben.

Ezeket a rendezvényeket az érintett tudományos területeken belül a legszélesebb körben meghirdetjük. A nyílt felhívásra beküldött előadás-javaslatok elfogadásáról a Társaság elnöksége dönt. A rendezvények alapvetően egy-egy téma köré szerveződnek, de olyan javaslatokat is elfogadunk, amelyek nem kapcsolódnak a vezértémához. Jóllehet ezek alapvetően országos tanácskozások, az előadók között rendszeresen feltűnnek határon kívüli magyar, illetve – a tagság nemzetközi kapcsolataiból adódóan – neves külföldi kutatók. És természetesen szeretettel látunk bárkit, akit az előadások témái érdekelnek, és igyekszünk is mondandónkat ennek megfelelő világos és vonzó nyelven kifejteni. Az egyes konferenciák előadásainak válogatott, lektorált anyagát megjelentetjük – a Szent István Társulat Studia Patrum könyvsorozatában.

Idén a nyelv témája sokféle megközelítésre adott alkalmat. Több előadás foglalkozott a nyelv eredetére, természetére vonatkozó patrisztikus szövegekkel. Mások az ókeresztény írásmagyarázat és a bibliai szöveghagyományozás egyes problémáival foglalkoztak. Eltöprenghettünk azon is, hogy a terminológiai zavarok és a fordítási nehézségek milyen mély teológiai vitákhoz, sőt szakadásokhoz vezettek. Volt olyan hozzájárulás, amely a beszéd képi megjelenítését vizsgálta az ókeresztény képzőművészetben, és arról is hallhattunk, hogy vélekedett Szent Ágoston zene és szó kapcsolatáról.

A teljes program az előadások rövid összefoglalóival együtt a Társaság honlapján olvasható.

Forrás: Székely Tamás/PhD hallgató (KRE, HTK)

Fotó: Parlagi Gáspár titkár/Magyar Patrisztikai Társaság, Bölönyi Gabriella

Váci Egyházmegye