CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
Templomok miserendje »
» HÍREINK »
A szent teológia művelése terén a Magyar Katolikus Egyház javára 50 éven át kifejtett tevékenységének elismeréséért, Dr. Beer Miklós a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán, október elején vette át aranydiplomáját. Az esemény apropójából kérdeztük a váci megyéspüspököt.- Püspök atya mi az Aranydiploma, kik kapják és milyen alkalomból?
Minden egyetemnek és főiskolának kedves hagyománya, hogy megemlékeznek egykor végzett hallgatóikról a kerek évfordulók alkalmából. Így a Pázmány Péter Katolikus Egyetem is megünnepli az ötven éve diplomázott jubilánsokat. Jómagam 1968-ban szereztem meg a doktori diplomámat a Római Katolikus Hittudományi Akadémián. Dr. Kránitz Mihály dékán úr értesített a jubileumi alkalomról, amin nagyon meglepődtem, bevallom eszembe sem jutott ez a kerek évforduló. Nagy örömmel tölt el, hogy több mint ötven éve állhatok az Úristen szolgálatában. Ez a mostani jubileumi megemlékezés is, a szolgálatra való meghívásra emlékeztet engem.

- Milyen volt visszatérni az Alma Materhez? Milyen érzések, emlékek elevenedtek fel Önben?
A Hittudományi Karon a Központi Szeminárium Dísztermében rendezett évnyitó ünnepség keretében adták át az új diplomákat valamint a jubileumi díszokleveleket is. Annak idején hatan doktoráltunk, akik közül hárman már nincsenek közöttünk, és akikre most is meghatottan gondolok. A három élő jubiláló közül ketten vettünk részt az ünnepségen és eljött egy gyémánt diplomás ünnepelt is, aki 60 éve végzett. A díszteremben felidéződött bennem sok élmény, amelyeket a terem falai között éltem meg, s most ünnepeltként állhattam ugyanott. Engem kértek fel, hogy mondjak néhány gondolatot a jubilálók nevében az emlékeimről. Egyik ilyen meghatározó emlékem, amit ott is elmeséltem, hogy mikor a teológiára jártam, 1962. október 11.-én nyitotta meg a második Vatikáni Zsinatot Szent XXIII. János pápa a római Szent Péter-bazilikában, pont azon a napon, amikor a reverendát először ölthettük magunkra. Boldog VI. Pál pápa 1965. december 8-án zárta be a zsinatot, amikor szubdiákonussá szenteltek. Óriási élmény volt kispapként hallgatni a zsinaton részt vett püspökök beszámolóit, akik a központi szemináriumban megszállva, vacsora közben mesélték el a Rómában történteket.

- A visszaemlékezései között biztos akadnak olyan tanárok, akik egész életre szóló útravalót adtak Püspök atyának. Mesélne kicsit ezekről a tanárokról?
Mi Gál Ferenc professzor úr növendékei voltunk, az ő világos, józan, szolid istenképe és egyházképe nagyon meghatározó volt számomra. Előadásai egész papi életemre kihatással voltak, iránymutatást adott keresztény hitünkről. Szennay Andrásnak (később pannonhalmi főapát) a fundamentális teológia professzorának is hálás vagyok, akinek a diplomamunkám témáját is köszönhetem, amelyet az „Egyház katolicitása” témájában írtam. Olyan sokszor visszajön bennem az a gondolat, hogy a katolicitás, az egyetemesség igazi értelme, a Jézus Krisztusban kapott kinyilatkoztatás teljessége az, amit az Úristen ránk bízott és azt a maga teljességében akarjuk elfogadni, követni, azzal a törekvéssel, hogy ezt a teljességet egyre jobban megközelítsük. Ezt a teljességet tartjuk irányt mutatónak az ökumenikus törekvéseknél is.
Kedves Püspök atya köszönöm a szép gondolatokat és gratulálok az elismeréshez.
Bölönyi Gabriella
Váci Egyházmegye
Egy évvel ezelőtt, 2025 húsvétján indult a Váci Egyházmegye Lélekjelenlét podcast csatornája. Az induló műsor első vendége Marton Zsolt megyéspüspök volt, akárcsak most, az első évforduló alkalmából. Mai műsorunk különlegessége, hogy Püspök atya azokra a kérdésekre válaszol, amelyeket a hívek küldtek meg számunkra a facebook posztban szereplő felhívásunkra. A kérdések között a személyes kérdések mellett vannak papi, püspöki hivatásához kapcsolódóak, érkeztek a szentségek kiszolgáltatásával kapcsolatos konkrét kérdések, valamint az Egyházról általában és az aktuális kihívásokról.
A Naphimnusz Egyesület Hamvazószerdától kezdve a nagyböjt vasárnapjaira egy-egy rövid elmélkedést készített 2026-ban. Ezekben pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemlélik a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követnek majd ezek az elmélkedések: a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Az elmélkedések végén olvasható néhány tipp a leírt gondolatok megélésének segítésére.
Marton Zsolt megyéspüspök a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban mutatta be a nagyszombati húsvéti vigília szertartását, amelyen a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították az asszisztenciát. A főpásztor szentbeszédében a Római levél gondolatait emelte ki a keresztségben új életre támadt emberről hangsúlyossá téve ezúttal a húsvéti szertartásban megújított keresztségi fogadalmakat.
Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja: Jézus elítélésének, keresztútjának, halálának és temetésének napja. Az Egyház – ősrégi hagyomány alapján – ezen és a következő napon egyáltalán nem mutat be szentmiseáldozatot. Arra a napra emlékezünk, amikor maga az örök Főpap mutatta be áldozatát a kereszt oltárán. A Jézust jelképző oltár teljesen dísztelen: nincsen rajta sem kereszt, sem terítő, sem gyertya. A nagypénteki szertartást Marton Zsolt megyéspüspök vezette a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban. Az asszisztenciát a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították.2026. április 10. péntek
Zsolt
Feltámadása után Jézus egy alkalommal így jelent meg tanítványainak a Tibériás-tó partján: Együtt voltak Simon Péter és Tamás, melléknevén Didimusz (vagyis Iker), továbbá a galileai Kánából való...
Összes program »