A művész a hivatásában a Teremtő társává válik, és ez lélekpróbát, benső gyötrelmet is okoz. Ezért nem lehet igazán köznapi gondolkodással megérteni. A művészetek közül a zeneszerzés a legösszetettebb, legkifejezőbb alkotói munka.

Az Egyház mindig gondosan követte ezeket a műveket (és minden művészi alkotást). Az alkotókat tehát tisztelet illeti.

Kivételes, ha egy fölszentelt pap Istentől kapott talentumát kamatoztatva fölmutatja műveit, vagyis nem rejti véka alá tehetségét. Papi szolgálatának "szüneteiből" is az értékálló munkáit. Így tartozik össze nála a benső készség: az örök liturgia gazdagítása és az akció, amely nem hiányzik az oltár előtti leborulásból: hangokkal is kifejezni dicséret áldozatát. Külön fejezet a szent zene történetében a komponáló papok, karmesterek munkássága. Vegyük csupán a XX. századi római Capella Sistina zeneszerzőjét, Lorenzo Perosit, aki gazdag egyházzenei művein kívül írt szviteket, versenyműveket, kamarazenét. A zene ugyanis önmagával azonos, Istentől ihletett törvényszerűség a tehetség jegyével.

Magyarország is nevezetes zenei múltjában, és most, hogy Mogyoród szóba kerül a Váci Egyházmegyében, a múltjából előlép Falka József szalézi szerzetes, a cimbalom legavatottabb mestere, tudója, és előléphetnek itteni énekművészek a jelenben is.

Most Tóth József Miklós plébános az, aki zeneszerzői munkásságának harminc évét regisztrálta és mutatta fel népes hallgatóinak a mogyoródi Szent Mihály templomban október 13-án helyieknek, tisztelőinek az ország különböző részeiből. Jelen volt főpásztora: Beer Miklós püspök, az Országos Magyar Cecília Egyesület (OMCE) elnöke. Az alkotói három évtizedet neves előadók Tóth József Miklós válogatott műveinek előadásával "igazolták", az értékek mentén színes mozaikokkal. A pap zeneszerző eddigi alkotó tevékenységének bizonyítéka például a 2001-ben megrendezett protestáns zenei fesztiválra írt Psalmusa. Magyar szerzők művei közül Kodály Zoltán, Farkas Ferenc mellett Tóth József Miklós kompozíciója hangzott ott el. Felvételi darab a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karán a Boldogasszony Anyánk fantáziája, szerzőnk orgonára írt műve, melyet a hangverseny zárásaként - fúvós zenekari átiratban az egyetem fúvós zenekara játszott Csikota József karnagy, a zenetudományok doktora vezényletével.

A jubiláns a csendes szolgálat híve. Amint e sorok írójának elmondta: " A szent zene, és más egyéb műfajok (dalok, kamaraművek, hangszerszólók) sorában első a szakrális vonal: misék, himnuszok, orgonaművek, népének feldolgozások, ünnepi liturgiák zenei gazdagítása. Folytatása ez a hazai egyházzenei örökségnek, Kodályon kívül Bárdos Lajos, Harmat Artúr, Lisznyai-Szabó Gábor, Koloss István és mások életművének. Nem szeretem a feltünést - tette hozzá, harminc év múlva - ha megérem - majd újra lesz szerzői estem."

A mogyoródi jubileumon elhangzott Tóth József Miklós szerzői méltatása is Tóka Szabolcs orgonaművész írásából: "... egyházzenész, karnagy. Iskolai tanulmányait Nagykanizsán (szülővárosában), egyházzenei stúdiumait Székesfehérváron és Budapesten végezte. Harmincéves egyházzenei munkássága rendkívül gazdag... A musica sacra iránti elkötelezettsége megnyilvánul hivatásának eddigi életszakaszai során: 1994-ig Nagykanizsán két templom kántoraként szolgált, megalapította a Kaposvári Egyházmegye kántorképzőjét... Székesfehérváron kántor-karnagy, az OMCE fehérvári kántorképzőjének (...) tanára. 1995-ben kezdeményezésére alakult meg a Lisznyai-Szabó Gábor Kamarakórus, hangverseny-sorozatokat szervez, ő maga is koncertezik, államilag kinevezett vizsgaelnök és egyházzenei kommunikációs szakértő."

Tóth József Miklós mára plébánosként szolgálja Krisztust, gondolkodásában nyitott, ökumenikus szemléletű, a közös értékek fontosságát hangsúlyozza. Nem kis szakmai elismerés volt számára, hogy a Dohány utcai zsinagóga nagyünnepi orgonista feladataira 15 évig kapott felkérést...

A mogyoródi hangversenyen a magyar zenei élet fiatal, neves művészei játszották, vezényelték, énekelték Tóth József Miklós kompozícióit, köztük Dobszay Péter (közönségdíjas) karmester, orgonaművész, Dobszay-Meskó Ilona zeneszerző, karnagy, Szentes Anna énekművész, a Brüsszeli Királyi Zeneakadémia kinevezett tanára, mogyoródi születésű énekes, Ács Dávid László, Tóka Ágoston orgonaművészek, Jakab László egyházzenész.

Nem maradhat ki a Divitiae Vegyeskar és a Falka József Énekkar a szólistáival, valamint a Camerata Personore Vonóskar.

Az egyéni stílusú, hangzásában különleges Tóth József Miklós művek közül álljon itt néhány: Ave Maria, Repülj szellő népének feldolgozás, Eucharisztikus himnusz (Tóth Sándor versére), Szent Ignác Oltáriszentség fohászai, Nagyboldogasszony tiszteletére írt ünnepi mise, Szent László fantázia, Canzonetta.

A közel három órás hangverseny égi és földi közelségében ilyen gondolatokat is kiváltottak a krónikásból: Csillaghinták játékában / szeretet-virág. Hangok rezgésében / is a lényeg: Kenyér aranytálon / angyalok asztalán.

Tóth Sándor

Váci Egyházmegye