A kötetet Vadász Judit Mária Magdolna nővér, konszekrált szűz állította össze. A kiadó részéről Török Csaba, az Ecclesia Szövetkezet elnöke köszöntötte a résztvevőket. Mint elmondta, a kötet tulajdonképpen hazaérkezett, hiszen a bemutató helyszíne egykor a pálos rend nemzetközi központja volt.

„Sok szálon kötődöm a pálos rendhez, magam is pálos konfráter vagyok” – kezdte beszédét Beer Miklós váci megyéspüspök, majd elmondta, az egykori pálos, a mai belvárosi Kisboldogasszony-templomban (Egyetemi templomban) szentelték alszerpappá 1965-ben. Első önálló lelkipásztori szolgálatát a márianosztrai kegytemplomban töltötte. Itt ismerte meg az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend szellemiségét, lelkületét. A zarándokokat fogadva sokszor jutott eszébe, milyen jó lenne egy olyan kötet, melynek alapján részletesen is mesélhetne a kolostor történetéről. Most végre megszületett egy olyan mű, mely rendkívüli alapossággal mutatja be a pálos rend múltjának egy fontos szeletét.

Beer Miklós püspök kiemelte, hogy Borsos János József emeritus tartományfőnök – akinek 80. születésnapjára született meg a könyv – követte őt a márianosztrai plébánia élén. A váci főpásztor külön megköszönte, hogy Mária Magdolna nővér a pálosok története mellett kitért Migazzi Kristóf (1714–1803) bíboros, váci püspök életének azon eseményeire is, melyek a márianosztrai kolostorhoz köthetők.

A kötetet Völgyesi Levente diakónus, egyetemi docens, a könyv szakmai lektora ismertette. A szerző hét éven át dolgozott művén. A kötet tudományos alapossággal készült, ezt jelzi az is, hogy mintegy 3 ezer lábjegyzet található benne. „Ez a kötet olyan, mintha egy oknyomozó riporter munkája lenne.” Mária Magdolna nővér egészen apró kis mozaikdarabokat illesztett egymás mellé úgy, hogy az végül egy teljes képpé alakult. A mű három nagy részre tagolódik. A középkori időszakot bemutató fejezetekben megelevenedik előttünk a kolostor, láthatjuk, hogy ebben az időben milyen életet éltek a szerzetesek. A mű gerincét a barokk kor adja – Márianosztra a török kiűzését követően újraéledt –, ezekben a fejezetekben a kolostort műszaki, bölcsészettudományi és művészettörténeti oldalról is bemutatják. Igen érdekes a Szent Borbála-kápolna történetének rekonstruálása, de ugyanígy izgalmas kérdéseket vet fel a kegykép keletkezésének története is.

A kolostor könyvtára már nem létezik, de a szerző a leltárok alapján beazonosította annak köteteit, méghozzá úgy, hogy ezek a dokumentumok pontatlanul tartalmazzák a könyvek adatait. A szerző a márianosztrai képzést is rendkívül részletesen és érdekesen mutatja be. Ebben a könyvben nem a nagy történelmi eseményekkel, politikusokkal vagy hadvezérekkel, hanem a hétköznapi szerzetesi élet mindennapjaival találkozhatunk – az ételadagok beosztásán és az imarenden keresztül a ruházaton és a studensek vakációrendjén át a betegellátásig mindenről olvashatunk.

A modern kor ismertetésénél láthatjuk, hogy abban az időben, amikor a pálos rend nem működhetett, a világi papok is fenntartották a pálos lelkiség folyamatosságát. A 20–21. század történeténél érdekes, hogy sok esetben kevésbé dokumentált, mint a megelőző korszakok. A kötet végén a szakirodalom ismertetése és a függelékek adatai mellett színes fotók hozzák közelebb az olvasóhoz a kolostor történetét. Végül Völgyesi Levente leginkább azoknak ajánlotta ezt a könyvet, akik „szeretik az Egyházat és a történelmet”.

A bemutató végén Vadász Judit Mária Magdolna nővér és Borsos János József emeritus tartományfőnök adott át tiszteletpéldányt azoknak, akik segítették a kötet létrejöttét. Az eseményen közreműködött Nagy Réka csellóművész.

Fotó: Merényi Zita

Baranyai Béla/Magyar Kurír

Váci Egyházmegye