A Püspöki Székház folyosóján tekint ránk Csáky Károly püspök portréja éppúgy, mint Hannauer püspök úré. Gyakran megyek el a képeik előtt és sokszor átvillan rajtam a gondolat, hogy ők hogyan ismerték fel az „idők jeleit” és az Úristen hogyan mutatott nekik irányt. Mindketten hazánk történelmét tekintve egy-egy felfelé ívelő korszakban vezették egyházmegyénket, de mindketten egy-egy tragikus történelmi helyzetbe sodródtak. Az első- és a második világháború püspöki szolgálatukat beárnyékolta.

Csáky Károly, Sopronban született grófi családban, majd Esztergomban szentelték pappá 1875-ben. Érdekes személyes vonatkozásaim vannak az ő személyével kapcsolatban. Engem is Esztergomban szenteltek pappá. A kápláni évek után Esztergom-Belvárosi plébánossá nevezték ki 1880-ban. Én 1997-ben lettem ugyanott plébános. 1895-ben címzetes püspökké nevezték ki, majd 1900-ban kapta meg a váci megyéspüspöki kinevezését és Esztergomban szentelték püspökké június 17-én. Engem éppen 100 évvel később 2000-ben ugyanott szenteltek püspökké.

Püspöki szolgálatának hangsúlyos területei a papképzés megújítása, létrehozta a Borommaeum papi szemináriumot, törődött az idős papokkal, meglapította a papi Nyugdíj-intézetet, szívügyének tekintette a fogyatékosok felkarolását, alapítványt hozott létre a siketnémák gondozására. Fontosnak tartotta az oktatás ügyét. Neki köszönhetjük a Karolina-iskola alapítását. Mellette ott találjuk a Karolina kápolnát, amit ugyancsak édesanyjáról neveztek el. Az iskolát működtető apácák rendházával együtt létesítette a szegény-házat. Városunk és egyházmegyénk sok-sok emléket őriz tőle. Éppúgy, mint annak idején Migazzi, családi vagyonát ő is itt kamatoztatta.

A püspöki székházunk mai berendezésének jelentős részét neki köszönhetjük. A könyvszekrények, az álló- és faliórák, az ülőgarnitúrák mind-mind az ő emlékét idézik. Az egyik szobánk a szecesszió stílusában van kifestve. Később tudtam meg, hogy amikor a kedves falum, Zebegény temploma épült az első világháború előtti években, az ott dolgozó művészek Körösfői Kriesch Aladár festőművész, a Gödöllői Iskola vezetőjének irányításával dolgoztak. Ez a szoba is az ő munkájukat dicséri. Ez is személyes kapcsolatom.

Sokszor gondolok arra, hogy az első világháború éveit hogyan élhette át. A négy évig tartó megpróbáltatás hogyan érintette a családokat, egyházközségeket. Még átélhette az „őszirózsás forradalmat”, de már az Úristen megkímélte a Tanácsköztársaság borzalmaitól.

A két püspök szolgálatát éppen a kommunista terror nehezen felejthető időszaka választotta el.

Hannauer püspök Úr Pápáról származott és a Veszprémi Főegyházmegye papja volt. Pápa, majd Kalocsa után Innsbruckban tanult és ott is szentelték pappá 1892-ben. Előbb Veszprémben, majd 1904-től a Budapesti Központi Szeminárium spirituálisa - lelkivezetője volt. Itt kapcsolódik az ő személye is hozzám, hiszen én is ott készülhettem 1961-től a papi szolgálatra. 1911-től Veszprémben vezeti a Szent Imre Kollégiumot, majd püspöki irodaigazgató lett. 1919-ben itt érte a pápai kinevezés, a váci püspöki szolgálatra. Ő volt az első püspök, akit már közvetlenül a pápa nevezett ki, hiszen megszűnt a korábbi főkegyúri jog. Ez azt jelenti, hogy már nem volt beleszólása az államnak az egyházi kinevezésekbe. Veszprémben szentelték püspökké október 5-én.

Az első világháború és az azt követő trianoni békediktátum egy kifosztott, lelkiekben-szellemiekben kizsigerelt országot hagyott maga után. Itt kezdte meg főpásztori szolgálatát Hannauer püspök úr. A Váci Egyházmegyét akkor valaki Magyar Afrikának nevezte. Ez arra utalt, hogy a hatalmas – Szegedig lenyúló terület a Duna-Tisza közén - az elhagyatott tanyasi világ elmaradottsága szembeszökő volt. Hannauer püspök elsődleges szívügye a papnevelés volt. Kibővítette és az ország egyik legmodernebb papnevelő intézetévé fejlesztette a Migazzi által épített Szemináriumot. Ismét személyes kapcsolatom, hogy én is ebben az épületben tanulhattam, mint középiskolás diák. Klébersberg Kúnó programját a saját eszközeivel támogatta. Egymás után építette a tanyasi iskolákat és törődött a pedagógusképzéssel.

Felismerte, hogy Budapest bővülésével a Pest-környéki települések lakossága gyarapszik. Nagy bölcsességgel egymás után létesítette a plébániákat, épített templomokat Pest külső kerületeiben. Az egyházmegye lelki megújulását egyházmegyei zsinatokkal lendítette előre. 1921-ben, majd 1930-ban is tartott Zsinatot.

Szívügye volt az ifjúság nevelése, a cserkészetet nagy szeretettel támogatta, így a cserkészet is összeköt  személyével, mivel az én diákkoromnak és papi életemnek is meghatározó élményeit adja, a természet- és hazaszeretet a vallásos lelkületre építve.

Lelkipásztori gondoskodásában különös hangsúlyt kapott az Eucharisztia tisztelete. Püspöki szolgálatának kimagasló eseménye volt az 1938-as Eucharisztikus Világkongresszus,  amelyre most ismét készülünk, hisz hazánk szervezi 2020-ban az Eucharisztikus Világkongresszust.

Sajnos, az ő püspöki szolgálatát is beárnyékolta a közelgő második világháború. Amikor 1939-ben Lengyelországot lerohanták a németek, nagyon sok lengyel menekült Magyarországra. Idős Antal Józseffel együtt Hanauer püspök is élen járt a menekültek befogadásában és gondozásában. Városunkban ő hozta létre a legendás váci zsidó árvaházat. Nem véletlen, hogy a Lengyel Állam a legmagasabb külföldieknek adható elismeréssel adózott püspök úrnak, amit féltve őrzünk a püspökségen.

Nézem a két püspök arcképét, 100 évvel ezelőtt váltottak. Sok hasonlóság volt a szolgálatuk körülményeiben, ugyanakkor egészen más egyéniségek. A szolgálatátadás jól sikerült, mert mindketten elkötelezett, hivatástudattal rendelkező főpapok voltak. Hannauer püspök továbbvitte elődje örökségét. Az Úristen vezette szolgálatukat.

100 év! Sok „áthallás” van ebben az emlékezésben. Szeretném én is jól megélni a szolgálatátadást. Imádkozom püspök-testvéremért, utódomért.

Csáky Károly püspök halálának időpontjához közel eső vasárnapon, 2019. március 3-án délelőtt 10 órakor emlékezünk a szeretett főpapra szentmise keretében, melyre hívjuk a kedves híveket.

Megjelent a Váci Polgár januári számában.

Váci Egyházmegye