CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
» HÍREINK »
Immár kilencedik alkalommal rendezte meg az Apor Vilmos Katolikus Főiskola Vallástudományi, Társadalomtudományi és Romológiai Tanszéke a Roma Napi Konferenciát. A találkozón részt vett: Dr. Ternyák Csaba egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Oktatási Bizottságának elnöke és Dr. Beer Miklós váci megyéspüspök, valamint Libor Józsefné dr. PhD a főiskola rektora.Az eseménynek március 21-én a főiskola nagy előadója adott otthont, a részvevők többsége a főiskola hallgatóiból állt, de voltak külsős érdeklődők is.
A konferencia minden évben egy aktuális témát ölel fel. Az idei konferencia témája a „Cigánygyerekek a Katolikus Egyház iskoláiban” volt, amellyel kapcsolatosan különböző megvilágításból hangzottak el előadások. Szó volt a tanodák működéséről és módszereiről; a cigánygyerekek jelenlétéről hittancsoportokban, gyülekezetekben; a kooperatív technikák alkalmazásának lehetőségeiről a roma tanulókkal való foglalkozás során; a Máltai Szeretetszolgálat Szimfónia programjának sikereiről; a társasjáték-pedagógiáról.
A nap folyamán felszólalt: Dr. Beer Miklós és Dr. Ternyák Csaba. A váci megyéspüspök köszöntőjében reményét fejezte ki, hogy ez a konferencia is áttörés lehet a cigánykérdésben. Kiemelte a keresztény ember felelősségét, amely az Úristen szándékából eredeztethető és az elesettekhez való fordulásban, a hátrányos helyzetűek felkarolásában és a rászorulók támogatásában valósul meg. Az egri érsek köszönetét fejezte ki a konferencia megszervezéséért, majd bevezetőjében a személyes kontaktus fontosságáról elmélkedett, arról, hogy egymás elfogadásának előfeltétele a megismerés és a másik ember „néven nevezése”. „A Katolikus Egyház elköteleződött a szegények, elesettek iránt, ebben az elköteleződésben kell minden hívő embernek megtalálni a saját feladatát. Ha hitet tudunk adni a hátrányos helyzetűeknek, elősegíthetjük, hogy új emberré tudjanak válni és megtalálhassák saját hivatásukat” – mondta.
A délelőtt folyamán a résztvevők előadásokat hallgathattak meg, a moderátor Báder Iván az AVKF oktatója volt. Délután pedig interaktív kerekasztal beszélgetést szerveztek, amelyen a délelőtt elhangzottak kerültek terítékre, a moderátor Dr. Elekes Györgyi főiskolai docens volt. A konferencia a cigányzenészek sokszínűségét bemutató - Csík Benedek és zenekara által előadott – koncerttel ért véget.
Szöveg és fotó: Bölönyi Gabriella
Váci Egyházmegye
Az első magyar nyelvű teljes, katolikus Szentírás fordítás kiadásának 400. évfordulója alkalmából a Váci Egyházmegyei Könyvtár és az Apor Vilmos Katolikus Főiskola „A Szentírás magyar hangon – fordítás hagyomány, lehetőség” címmel konferenciát szervezett 2026. november 4-én Vácon, a PüspökVác Rendezvényközpontban. A konferencia előadásai egyház- és kultúrtörténeti, teológiai és szentírástudományi nézőpontból közelítették meg a fordító Káldi György munkásságát és a Káldi-Biblia jelentőségét. Emellett szó esett a fennmaradt Káldi-Bibliák történetéről, a bibliai tartalmak kora újkori színpadi megjelenítéséről, valamint a Szentírás oktatásban és hitoktatásban betöltött szerepéről is.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia harminc évvel az 1996-os Igazságosabb és testvériesebb világot! című körlevél megjelenése után ismét társadalmi kérdésekkel foglalkozó körlevelet adott ki. Az új, nyolc nagy témát feldolgozó körlevélben hangsúlyos szerepet kap a digitális világ, a demográfiai problémák, a környezeti válság és az egyházi közösségek gyengülése is.
Október elején négy Svájcban szolgáló pap látogatott Balassagyarmatra Balogh László plébános meghívására, akinek egykori évfolyamtársa, a nagyváradi származású Popa Péter három afrikai paptestvérével együtt érkezett Magyarországra. A vendégek a helyi hívekkel is találkoztak, és megosztották velük tapasztalataikat a lelkipásztori hivatásról, a hitről és az Egyház helyzetéről. A Magyar Kurír oldalán megjelent írást olvashatják.2026. november 10. kedd
Réka
Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz: Melyiktek mondja béresének vagy bojtárjának, amikor a mezőről hazajön: „Gyere ide tüstént, és ülj asztalhoz.” Nem ezt mondja-e inkább: „Készíts nekem...
Összes program »