CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
Templomok miserendje »
» HÍREINK »
Pünkösd a harmadik legnagyobb keresztény ünnepünk. A Szentlélek ünnepe. A Szentlélek a legkevésbé felfogható és mégis a legközvetlenebb és legszemélyesebb kapcsolatunk Istennel. A Szentháromság titkától elválaszthatatlan. Ez Isten felfoghatatlan létmódja. Három személy és mégis egy.A három isteni személy közül mégiscsak a Szentlélek a legnagyobb titok. Atyaként beszélünk Istenről a teremtett világ oldaláról, a gondoskodó, létbentartó, gondviselő Teremtőről. Fiúként beszélünk Istenről, amennyiben emberi testben, emberi személyként részese lett a történelmünknek, szól hozzánk és a kenyérben-borban kézzelfoghatóan jelét adja szeretetének. Szentlélekként is beszélünk Istenről, amennyiben bennünk él a hit és az imádság „közegében”.
A Pünkösd ünnepe, a Húsvét utáni 50. nap, az Egyház születésnapja, hiszen ekkor teljesedik be az isteni üdvrend a Szentlélek „eljövetelével”. Ennek történetét olvassuk az Apostolok Cselekedeteiben, a második fejezetben. A Teremtő-Megváltó-Megszentelő Isten immár mindhárom vonatkozásában megnyilatkozott.
A Szentlélek erejéből megtestesült Krisztus Titokzatos teste, az Egyház. Külsőleg emberek közössége, de azoké, akiket ugyanazon Lélek itatott át a krisztusi élet vállalásával, a keresztségben.
A bérmálás sajátos módon a Szentlélek személyének ad hangsúlyt, aki megerősít /konfirmál/ a keresztségben. A gyermekkeresztelésnél is a Szentháromság nevében keresztelünk, de mivel a személyes hitről ott nem beszélhetünk, szükségünk van egy külön alkalomra, hogy „eszünkbe juttasson mindent és megtanítson mindarra, amit Jézus tanított”. A személyes életünkben így válik teljessé a hitben való elköteleződésünk. Nagy öröm számomra, hogy megértük azt a gyakorlatot, hogy szinte minden bérmáláskor idősebbek is bérmálkoznak a felnőtt fiatalokkal együtt.
A Pünkösd ünnepe évről évre alkalom arra, hogy valamennyien újra átéljük az első keresztények örömét, lelkesedését és felelevenítsük a bérmálkozásunk élményét. Az Egyházhoz való tartozásunknak, küldetésünk vállalásának, újjászületésünknek szent ünnepe.
Az idei ünnepen már előre kell tekintenünk a jövő évi Eucharisztikus Világkongresszusra. Minden szentáldozás Lélekkel való töltekezés. Jézus Krisztus lelkületét, gondolkodásmódját, életmódját akarjuk átélni, vele azonosulni. Jézus így bátorít: Kérjétek, megkapjátok! Jöjj Szentlélek Úristen!
† Miklós püspök
2019
Váci Egyházmegye
Egy évvel ezelőtt, 2025 húsvétján indult a Váci Egyházmegye Lélekjelenlét podcast csatornája. Az induló műsor első vendége Marton Zsolt megyéspüspök volt, akárcsak most, az első évforduló alkalmából. Mai műsorunk különlegessége, hogy Püspök atya azokra a kérdésekre válaszol, amelyeket a hívek küldtek meg számunkra a facebook posztban szereplő felhívásunkra. A kérdések között a személyes kérdések mellett vannak papi, püspöki hivatásához kapcsolódóak, érkeztek a szentségek kiszolgáltatásával kapcsolatos konkrét kérdések, valamint az Egyházról általában és az aktuális kihívásokról.
A Naphimnusz Egyesület Hamvazószerdától kezdve a nagyböjt vasárnapjaira egy-egy rövid elmélkedést készített 2026-ban. Ezekben pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemlélik a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követnek majd ezek az elmélkedések: a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Az elmélkedések végén olvasható néhány tipp a leírt gondolatok megélésének segítésére.
Marton Zsolt megyéspüspök a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban mutatta be a nagyszombati húsvéti vigília szertartását, amelyen a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították az asszisztenciát. A főpásztor szentbeszédében a Római levél gondolatait emelte ki a keresztségben új életre támadt emberről hangsúlyossá téve ezúttal a húsvéti szertartásban megújított keresztségi fogadalmakat.
Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja: Jézus elítélésének, keresztútjának, halálának és temetésének napja. Az Egyház – ősrégi hagyomány alapján – ezen és a következő napon egyáltalán nem mutat be szentmiseáldozatot. Arra a napra emlékezünk, amikor maga az örök Főpap mutatta be áldozatát a kereszt oltárán. A Jézust jelképző oltár teljesen dísztelen: nincsen rajta sem kereszt, sem terítő, sem gyertya. A nagypénteki szertartást Marton Zsolt megyéspüspök vezette a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban. Az asszisztenciát a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították.2026. április 11. szombat
Leó és Szaniszló
Miután húsvétvasárnap reggel Jézus feltámadt, először Mária Magdolnának jelent meg, akiből (annak idején) hét ördögöt űzött ki. Magdolna elment, és elvitte a hírt a gyászoló és szomorkodó...
Összes program »