Szelestei Nagy László 1947. július 30-án született Szombathelyen. A győri bencés gimnáziumban érettségizett 1965-ben. 1967 és 1972 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Bölcsészettudományi Karának nappali tagozatos hallgatójaként folytatta tanulmányait, ahol magyar–latin középiskolai tanári, levéltárosi és könyvtárosi diplomát szerzett. 1973. február 1-jétől 1996. július 31-ig az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) könyvtárosa volt. Itt fő feladata a magyarországi egyházi könyvtárak szakfelügyelete volt. Az egyházi gyűjteményeket Borsa Gedeon mellett segítette szakmai tevékenységükben. Könyvtári példányok leírásában, azok tudományos feltárásában közreműködött. Megszervezte az egyházi könyvtárak kéziratainak kutatását és kiadványban történő publikálását. Neki is köszönhető, hogy inkunábulumok, antikvák és régi magyar könyvek a nyilvánosság elé kerültek.

1992-től 1996-ig docensként oktatott a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának Régi Magyar Irodalom Tanszékén. 1993-tól könyvtártörténeti szakdolgozatokat vezetett és bírált az OSZK tanfolyamain, a következő év februárjától a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) régi magyar irodalmi szemináriumainak vezetőjeként tevékenykedett. 1996-tól 2017-ig a PPKE Bölcsészettudományi Karának tanára, ugyanezen intézmény Magyar Irodalmi Intézetében 1997 és 2000 között intézetvezető, 1997 és 2001 között Széchenyi Professzori Ösztöndíjas, 2003 és 2005 között Széchenyi István Ösztöndíjas, 2006 és 2009 között dékán. Alapítóként 2012-től 2017. július 31-i nyugdíjazásáig a MTA–PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport vezetője volt. Kutatási területe a 16–18. századi magyarországi irodalom és lelkiségtörténet. Számtalan könyv szerkesztője és lektora; tanulmány, cikk, szócikk és recenzió szerzője. Hazai és külföldi konferenciák rendszeres előadója. Munkásságát több kitüntetéssel is elismerték, többek között a közelmúltban a Szent István Könyvhét megnyitója alkalmából a Stephanus-díjat vehette át.

Mint hitében elkötelezett katolikus ember, valamint bölcsész nagy szakértelemmel nyúlt a Katolikus Egyház kevesek által értékelt örökségéhez. Ide tartozik a lelkiségtörténeti könyvek, a prédikációk és imaszövegek tanulmányozása és tudományos vizsgálata. 

A Katolikus Egyház tekintetében többször találkozunk politikatörténeti vagy társadalomtörténeti megközelítéssel. Szelestei Nagy László pályája során az egyház életének belső magját, a lelkiséget ragadta meg, amely nélkül sok olyan alapvető információt nem ismerhettünk volna meg, amely az egyház életét belülről mozgatta. Munkássága nemcsak irodalomtörténeti, hanem egyháztörténeti szempontból is nagy jelentőséggel bír. 

Forrás és kép: MKPK

Váci Egyházmegye