CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
Templomok miserendje »
» HÍREINK »
Ferenc pápa Dr. Tóth Tamást, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkárát 2019. november 11-én a Kultúra Pápai Tanácsának konzultorává nevezte ki. A megbízatás öt évre szól.Szent II. János Pál pápa 1982-ben hozta létre a Kultúra Pápai Tanácsát, amellyel az egyház és a kultúrák közötti párbeszédet kívánta támogatni. A dikasztérium feladata többek között, hogy együttműködjön a püspöki konferenciákkal, nemzetközi és hazai szervezetekkel, intézményekkel a kulturális életben való részvétel, a közjó és az evangelizáció elősegítése érdekében. A konzultorok tanácsadói szerepben segítik elő a Tanács munkáját, amelyet a kultúrák és a hit kapcsolatának elősegítésében végez.
Tóth Tamás teológiai tanulmányait Veszprémben, Szegeden, majd ezt követően Rómában a Collegium Germanicum et Hungaricum növendékeként végezte. Kalocsán 2002-ben szentelték pappá a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye számára, 2004 és 2007 között káplán, majd az apostoli nuncius titkára Budapesten 2007-től 2011-ig. A Pápai Magyar Intézet rektora Rómában 2011-től 2018-ig, 2018-tól a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára. 2019-ben a Szentszék a Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Iskolanővérek Társulatának pápai asszisztensévé is kinevezte. Eddigi feladatai mellett a Kultúra Pápai Tanácsának konzultora 2019. november 11-től.
2006-ban a Pápai Gergely Egyetemen egyháztörténelemből szerzett doktorátust „A magyar egyház újjászületése a török hódoltságot követően Patachich Gábor és Patachich Ádám kalocsa-bácsi érsekek tevékenységének tükrében (1733-1784)” című disszertációjával, amelyet a Szegedi Tudományegyetemen Bölcsészettudományi Kara honosított. Központi, illetve lelkipásztori feladati mellett 2004-től tanít, 2019-től főiskolai tanár. Több könyv és tanulmány szerzője, amelyek magyar, olasz, német, angol és horvát nyelven jelentek meg. Fő érdeklődési területe az új- és jelenkori Közép-Európa egyháztörténete. Levéltári kutatásokat végzett többek között Magyarországon, Ausztriában, Horvátországban, Rómában és a Vatikánvárosban.
A Tanács új tagjainak és konzultorainak kinevezésére egyidejűleg a mai napon került sor.
A dikasztérium rendes tagja volt 2009-től Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, Magyarország prímása is.
Budapest, 2019. november 11.
az MKPK Titkársága
Váci Egyházmegye
Egy évvel ezelőtt, 2025 húsvétján indult a Váci Egyházmegye Lélekjelenlét podcast csatornája. Az induló műsor első vendége Marton Zsolt megyéspüspök volt, akárcsak most, az első évforduló alkalmából. Mai műsorunk különlegessége, hogy Püspök atya azokra a kérdésekre válaszol, amelyeket a hívek küldtek meg számunkra a facebook posztban szereplő felhívásunkra. A kérdések között a személyes kérdések mellett vannak papi, püspöki hivatásához kapcsolódóak, érkeztek a szentségek kiszolgáltatásával kapcsolatos konkrét kérdések, valamint az Egyházról általában és az aktuális kihívásokról.
A Naphimnusz Egyesület Hamvazószerdától kezdve a nagyböjt vasárnapjaira egy-egy rövid elmélkedést készített 2026-ban. Ezekben pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemlélik a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követnek majd ezek az elmélkedések: a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Az elmélkedések végén olvasható néhány tipp a leírt gondolatok megélésének segítésére.
Marton Zsolt megyéspüspök a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban mutatta be a nagyszombati húsvéti vigília szertartását, amelyen a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították az asszisztenciát. A főpásztor szentbeszédében a Római levél gondolatait emelte ki a keresztségben új életre támadt emberről hangsúlyossá téve ezúttal a húsvéti szertartásban megújított keresztségi fogadalmakat.
Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja: Jézus elítélésének, keresztútjának, halálának és temetésének napja. Az Egyház – ősrégi hagyomány alapján – ezen és a következő napon egyáltalán nem mutat be szentmiseáldozatot. Arra a napra emlékezünk, amikor maga az örök Főpap mutatta be áldozatát a kereszt oltárán. A Jézust jelképző oltár teljesen dísztelen: nincsen rajta sem kereszt, sem terítő, sem gyertya. A nagypénteki szertartást Marton Zsolt megyéspüspök vezette a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban. Az asszisztenciát a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították.2026. április 10. péntek
Zsolt
Feltámadása után Jézus egy alkalommal így jelent meg tanítványainak a Tibériás-tó partján: Együtt voltak Simon Péter és Tamás, melléknevén Didimusz (vagyis Iker), továbbá a galileai Kánából való...
Összes program »