Az állami támogatás négy részből állt: Magyarok Nagyasszonya templom felújítása, a Magyarok Nagyasszonya templom plébániájának felújítása, a szolnoki Belvárosi Szentháromság templom felújítása, a szolnoki Belvárosi Szentháromság templom és Ferences rendház belső udvar rendezése.

A beavatkozások nagy része építészeti (homlokzat felújítása- vakolat részleges leverése, javítása, teljes felület glettelése, festése, sekrestye ajtó csere, a belső térben burkolatcsere a belső falfelület- lábazati- szellőző vakolattal történő javítása, falfestés, épület körüli vízelvezetés megoldása, belső nyílászárók javítása, stb); elektromos (pl. padfűtés kiépítés); üveg, fa és kőrestaurátori munkálatokat foglalt magába.

Máthé György esperes plébános a szoljon.hu-nak elmondta, hogy a munkálatok közel fél évig zajlottak, úgy hogy nem tudtak misézni a templomban, kiemelte, hogy a mögöttük álló időszakban szép munkát végeztek a szakemberek. A templombelsőben két méter magasságig leverték a vakolatot, és új, szellőző vakolatot vittek fel. Az esperes arról is tájékoztatott, hogy 1919-ben a románok belelőttek az épületbe, régi fényképek is tanúskodnak erről. Az oldalfalakon lyukak tátongtak, a torony pedig bedőlt. A hadi események után azonban helyreállították a templomot. Az 1970-es és az 1990-es években is restaurálták a helyszínt, az akkori beavatkozások azonban nem voltak ekkora léptékűek.

 A bejáratot és az azt övező teret is restaurálták a szakemberek, illetve hátul, a Nepomuki Szent János-szobor is új köntösbe öltözött. Új márványlapozást kapott a szakrális épület, ahogyan a padok is jelentősen megújultak. Utóbbiak szépsége egy vecsési mester munkáját dicséri. Újdonság ugyanakkor, hogy a templombelsőben a felújítás előtt csak a jobb oldali padsor volt fűthető, a bal oldalon nem volt kiépítve a fűtés. Most viszont már a teljes padozat alatt elektromos fűtés van - fogalmazott Máthé György.

A jelentős felújítást követően az első szentmisére 2019. december 14-én délután három órakor került sor.

***

Szolnok vármegye és a szolnoki várplébánia közös gyökere a Szolnok nemzetség vára és keresztelőegyháza, melyet I. István király tett várplébániává. Utódja, az 1822 és 1824-ben épült Vártemplom, melynek titulusa Magyarok Nagyasszonya.

A műemlék jellegű klasszicista templom 1824-ben készült el. A lebontott egykori török mecset köveinek felhasználásával építette Homályossy Ferenc kamarai ácsmester. Az egyenes szentély-záródású templom főhomlokzatán timpanon és vázák vannak a volutával díszített féloromfalon.

Az intervenció idején a homlokzat síkjában emelkedő torony a román ágyúzás következtében ledőlt 1919-ben. 1922-ben megnövelt magassággal, módosított arányokkal építették újjá. 1991-ben hozták helyre a torony tetején lévő keresztet. 1994-ben a műemlék jellegnek megfelelően felújításra került a templom. Kicserélték a régi palatetőt hódfarkú cserépre. 2013 tavaszán újult meg a templom toronysisakja, melyet vörösrézzel borítottak be.

Váci Egyházmegye/bg