CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
Templomok miserendje »
» HÍREINK »
A gyerekek talán örülnek, hogy nem kell iskolába menni, de minden csoda három napig tart, utána rájövünk, hogy ez bizony drasztikus változást eredményez a mindennapi életben. A családoknak önerőből kell választ adni arra, hogy mi történik a nap 24 órájában. Nem lehet elküldeni a gyereket a nagyszülőkhöz, nem vezeti le az energiáit az edzésekkel, nem megy közösségbe, nincs program. Akit megnyugtat az, hogy a gyerek örül a napi 14 óra gépidőnek, és majd elfoglalja magát a telefonjával, a filmsorozataival, videojátékaival, az a legrosszabb választ adja, ami létezik...
Erre a helyzetre reflektálva szeretnék néhány gondolatot a figyelmükbe ajánlani:
1. A struktúra nélküli időt a gyerek, és sokszor a felnőtt sem tudja értelmesen kitölteni. Sok embernek most több ideje lesz, de ha nem használjuk fel jól, akkor az unalom, a kezünk közül kifolyó idő erkölcsileg romboló. Gyűjtsük össze azt, hogy házon belül mire nem jut idő a hétköznapokban, és most foglalkozzunk ezekkel is.
2. A családok működjenek "akciócsoportként", hozzanak szabályokat az idő beosztására, mindenkinek legyen feladata a háztartásban - lehetőleg valakivel együtt, mert a közös tevékenységnek is van öröme; legyen idő testmozgás (hála Istennek tavaszodik, ki lehet menni a szabadba), legyen meghatározva és szigorúan betartva a gépezésre szánt idő, illesszük be a napirendbe a közös társasjátékot.
3. Hallgassunk tudatosan zenét, ami érzelmi háztartásunkra is jótékonyan hat, nézzünk együtt filmet, amit kövessen beszélgetés!
4. Remélhetőleg az iskolák, a kormányzat, a tananyagok fejlesztői gondoskodnak arról, hogy legyen tanulmányi feladat az iskolás gyermekek számára. Tudatosítsuk a gyermekekben, hogy bár a tanóra és a számonkérés számukra teher, mégis segítség a tanulásban. Hirtelen minden iskolás olyan lett, mint egy levelező tagozatos egyetemista, és nem könnyű így haladni. Határozzuk meg a tanulási időt, természetesen a megfelelő szünetekkel, és a szülők figyeljenek oda, hogy a gyermekek beküldendő feladatai valóban készüljenek el, ne csak átvegyék az osztálytársuktól, vagy letöltsenek valamit az internetről.
5. Lehetőség ez az időszak arra, hogy a szülő a saját tevékenységébe is jobban bevonja a gyerekeket. Játékosan, együttműködésbe vonva taníthatók háztartási ismeretekre, ház körüli, vagy kerti munkákra, javításokra.
6. Beszélgessünk arról, hogy "vihar előtti csend" van. Nem azért van vészhelyzet, és nem azért áll le a fél ország, és a kontinens nagy része, mert néhányan kórházban vannak. A vírus okozta betegségnek lappangási ideje van. Valószínűleg jóval többen hordozzák és terjesztik a vírust, mint ahány embernek már tünetei vannak. Ezért kell visszafogott életet élni: kerülni a tömeget, az utazást, a csoportos összejöveteleket. Nem tudjuk, kinek a köhögése fertőz. Lehet, hogy mi nem vagyunk veszélyeztetett korcsoport. De a szüleink azok. A mellettünk élő idős szomszéd, a gyerekeink idős tanárai, az egészségügyben végkimerülésig dolgozó orvos és nővér azok lesznek. És a fiatalabbak sem kaptak írásos ígéretet arról, hogy nem lesz szükségük kórházi kezelésre. A lemondásokat fogjuk fel nagyböjti önmegtartóztatásként.
7. Fordítsunk kiemelt figyelmet a személyes és háztartási higiéniára. Levegőbe, kézbe ne köhögjünk, tüsszentsünk, zsebkendőt tegyünk az arcunk elé. Közös tálból csak evőeszközzel vegyünk, ami nem ér a szánkhoz. Kilincseket, és azokat a gyakran használt tárgyakat, amit többen is kézbe vesznek, naponta többször tisztítsuk. Gyakori kézmosás mellett is ügyeljünk arra, hogy arcunkhoz, szánkhoz, orrunkhoz csak tiszta kézzel nyúljunk.
8. Nagyjából évszázadonként van nagy járvány. 1918-19-ben a spanyolnátha, a középkorban a pestisjárványok, most a koronavírus van terítéken. Vegyük komolyan a megelőzést, de ne essünk pánikba. Járványok idején erőre kap az imádság. Ez a fő dolog! Most ennek van itt az ideje. A Mária Rádió az interneten keresztül mindenhol hallgatható. Minden nap tudatosan szánjuk az eddigieken felül valamennyi időt az imádságra. Kapcsolódjunk bele a rádión keresztül esetleg olyan imádságba, amit eddig nem gyakoroltunk. Vagy hallgassunk meg tudatosan egy lelkiségi műsort. Örüljünk, hogy ezt most még úgy tehetjük, hogy nem kell beteget ápolni, kórházban lévő hozzátartozóért (akit látogatni sem lehet) aggódni, halottat siratni...
***
A Mária Rádió az alábbiak szerint sugároz szentmisét:
hétköznap: 09:00
szombat: 18:00
vasárnap: 09:00
Fogható a Váci Egyházmegyében:
- FM 88,3 MHz (Cegléd és környéke)
- FM 91,7 MHz (Pécel és környéke)
- FM 97,3 MHz (Vác és Göd környéke)
- FM 98.9 MHz (Gyál és környéke)
- FM 104,9 MHz (Szob és Zebegény)
- FM 106,3 MHz (Monor és környéke)
- Internet: www.mariaradio.hu
Váci Egyházmegye
Egy évvel ezelőtt, 2025 húsvétján indult a Váci Egyházmegye Lélekjelenlét podcast csatornája. Az induló műsor első vendége Marton Zsolt megyéspüspök volt, akárcsak most, az első évforduló alkalmából. Mai műsorunk különlegessége, hogy Püspök atya azokra a kérdésekre válaszol, amelyeket a hívek küldtek meg számunkra a facebook posztban szereplő felhívásunkra. A kérdések között a személyes kérdések mellett vannak papi, püspöki hivatásához kapcsolódóak, érkeztek a szentségek kiszolgáltatásával kapcsolatos konkrét kérdések, valamint az Egyházról általában és az aktuális kihívásokról.
A Naphimnusz Egyesület Hamvazószerdától kezdve a nagyböjt vasárnapjaira egy-egy rövid elmélkedést készített 2026-ban. Ezekben pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemlélik a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követnek majd ezek az elmélkedések: a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Az elmélkedések végén olvasható néhány tipp a leírt gondolatok megélésének segítésére.
Marton Zsolt megyéspüspök a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban mutatta be a nagyszombati húsvéti vigília szertartását, amelyen a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították az asszisztenciát. A főpásztor szentbeszédében a Római levél gondolatait emelte ki a keresztségben új életre támadt emberről hangsúlyossá téve ezúttal a húsvéti szertartásban megújított keresztségi fogadalmakat.
Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja: Jézus elítélésének, keresztútjának, halálának és temetésének napja. Az Egyház – ősrégi hagyomány alapján – ezen és a következő napon egyáltalán nem mutat be szentmiseáldozatot. Arra a napra emlékezünk, amikor maga az örök Főpap mutatta be áldozatát a kereszt oltárán. A Jézust jelképző oltár teljesen dísztelen: nincsen rajta sem kereszt, sem terítő, sem gyertya. A nagypénteki szertartást Marton Zsolt megyéspüspök vezette a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban. Az asszisztenciát a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították.2026. április 11. szombat
Leó és Szaniszló
Miután húsvétvasárnap reggel Jézus feltámadt, először Mária Magdolnának jelent meg, akiből (annak idején) hét ördögöt űzött ki. Magdolna elment, és elvitte a hírt a gyászoló és szomorkodó...
Összes program »