Az igeliturgia középpontjában a Szent János evangéliuma szerinti szenvedéstörténet áll, amelyet felolvastak. Majd Marton Zsolt megyéspüspök a nagypéntekről, mint a gyász és a fájdalom napjáról elmélkedik: Jézus halála a feltámadást hozta nekünk, de ma mégsem ennek az örömére gondolunk, hanem a megváltás árára: Jézus szenvedésére és halálára ma és nagyszombaton nincs szentmise, hogy minden idegszálunkkal a Megfeszítettre figyeljünk, Krisztusra, az Ő véres áldozatára, ami a kereszten történt - mondta.

A főpásztor szentbeszédében az emberi bűnökre és gonoszságra emlékeztetett. „Néhány hónapja, karácsonykor az ártatlan gyermeki arcot csodáltuk a betlehemi jászolban, és most a felnőtté lett Jézus, mint Isten Szenvedő Szolgája áll előttünk. Izajás próféta azt mondja Róla: „Sokan elborzadnak láttán - hisz oly dicstelennek látszott, és alig volt emberi ábrázata -…” (Izajás 52.14) Eltűntek a gyermeki vonások, torzót látunk magunk előtt. Mi tettük, tesszük azzá a bűneinkkel, és a világ a bűneivel. Az, aki nemrég még Józsefnek segített a vállán vinni a fagerendákat, most a saját keresztjét viszi. „Igen, a mi bűneinkért szúrták át, a mi gonoszságainkért törték össze, a mi békességünkért érte utol a büntetés…”A Szenvedő Szolga áldozata beteljesedett, a Földre sötétség borult, felemelkedik a kereszt és áll, amíg a világ, világ lesz. Ez előtt az örök kereszt előtt hódolunk most mi is. Vigyük oda a saját keresztünket, életünk keresztjét, kudarcainkat. Az Ő keresztjét átölelve fogjuk megtapasztalni a föltámadás örömét” - mondta Marton Zsolt és mindenkit arra kért mondjon el öt Miatyánk és öt Üdvözlégy imát Jézus szent sebeire, amely gyógyulást hoz.

A szentbeszéd után a kibővített egyetemes könyörgést imádkozták a diakónus recitálásával, majd a szentmisén jelenlévők hódolattal hajtottak térdet a kereszt előtt, amelyben a Golgota keresztjén függő Megváltót imádjuk, Aki értünk szenvedett.

A szertartás csendes kivonulással ért véget.

Bölönyi Gabriella

Váci Egyházmegye