CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
» HÍREINK »
Húsvét örömhíre, hogy van életünk és jövőnk: itt a földön és az örökkévalóságban is. Jézus az élet örömét adja tudtul nekünk húsvétkor - emlékeztetett Marton Zsolt váci megyéspüspök, aki 2020. április 12-én Krisztus feltámadásának örömhírét hirdetve mutatott be szentmisét a váci székesegyházban.A főpásztor szentbeszédében a húsvét valóságának hitéről elmélkedett. „Bár az idei húsvétkor nem tudunk körmenetet járni, de a szívünkben, kapcsolatainkban, otthonainkban jelen valóság lelkünk tavasza: a húsvét. Jézus Krisztus föltámadásának ténye egyedülálló valóság. Az üres sír tapasztalata az első szemtanúkat, az asszonyokat, majd utánuk a két tanítványt, Pétert és Jánost is megdöbbentik. Az elhengerített kő, az üres sírhely abszurd valóságnak tűnik, összezavarja az asszonyok gyászát. Jézus életeseményei nagycsütörtök estétől kezdve traumatizálják a tanítványokat. Az Urat és Mestert, a Mennyei Király Fiát úgy hurcolják meg és végzik ki, mint valami szégyenletes gonosztevőt. Izrael várva-várt Messiása, a világ Megváltója meghalt. Még a sírját is meggyalázzák, elrabolták? Képzeljük el, hogyan hatna ránk, ha egy kedves szerettünk sírjához mennénk ki a temetőbe a temetés másnapján, és kiásott üres sírral találkoznánk? Hasonlóan szívszorító érzéseket élhettek át az asszonyok is. „Elvitték az Urat a sírból, és nem tudom, hova tették.” (Jn 20,2) – mondja kétségbeesve Mária Magdolna Péter apostolnak. A föltámadás első tanúi és hírvivői nők voltak, ők az élet hordozói és továbbadói. Az új életnek, a Föltámadott életének ők az első befogadói, az Egyház máriás, gondoskodó, szerető arcának kifejezői. Ugyancsak az Egyház feltétel nélküli, húsvéti hitét vallja meg a János evangéliumában szereplő „másik tanítvány” (feltételezhetően János apostol), amikor ezt mondja róla a beszámoló: „Látta mindezt és hitt.” Péter apostol gondolkodó, vizsgálódó viselkedése az Egyház fontolva haladó, mindent megérlelő hitét mutatja”- mondta Marton Zsolt.
Ez az a hit, amely a keresztény ember szívében mélyen benne van, és minden körülmények között képes megvallani. Krisztus föltámadott! Valóban föltámadott! Görög katolikus és pravoszláv görög keleti testvéreink így köszöntik egymást, és mi ezt a húsvéti hitvallást imádkozzuk minden szentmisében, mert ez az Egyház ma is élő, húsvéti hite: „halálodat hirdetjük, Urunk, és hittel valljuk feltámadásodat, amíg el nem jössz”.
Húsvét megerősít bennünket abban a hitünkben, hogy Jézus Isten Fia, valóságos Isten, aki valóságos emberré lett. „Amikor majd magasba emelitek az Emberfiát, akkor megtudjátok, hogy Én Vagyok.” (Jn 8,28) Az „Én Vagyok” isteni felségcím. Ő, a valóságos Isten, Isten Fia, aki emberré lett értünk. Ezt a megtestesülést ünnepeltük karácsonykor. Most, húsvétkor pedig megvalljuk, hogy Krisztus, az értünk emberré lett Isten, halálával megszabadít bennünket bűneinktől, föltámadásával megnyitja nekünk az utat az új életre. Húsvétnak köszönhetjük, hogy megtisztulhatunk a bűneiktől az Egyház szentségei által, és újra kezdhetjük az életünket Isten természetfölötti szeretetében, a kegyelemben. Krisztus halálának és föltámadásának az ajándéka, hogy a Mennyei Atya fogadott gyermekei és Jézus testvérei lehetünk. Húsvét óta tudjuk, hogy van jövőnk, van folytatása és beteljesedése az életünknek a halálunk után. A földi életünk végére nem pontot kell tennünk, hanem kettős pontot: örök életünk van Jézus föltámadásának köszönhetően. Az Ő föltámadása a forrása a mi feltámadásunknak – emlékeztette a híveket a főpásztor.
A szentmise végén Marton Zsolt megköszönte a jelenlévőknek a segítségét az online bekapcsolódott híveknek és mindenkinek azt kívánta, hogy tapasztalják meg a föltámadás örömét most, ezen a húsvéton is – bárcsak töredékesen -, de valóságosan, vágyódva az eucharisztia és a többi szentség után, a szívünkben és a köztünk élő Jézussal, halálunk után pedig az örökkévalóságban, az örök húsvétban. Legyen igazi tavasz, feltámadás mindenki szívében.
Húsvéthétfőn belépünk húsvét nyolcadába szentmise közvetítés minden reggel fél nyolctól lesz a püspöki palota kápolnájából – hirdette a megyéspüspök.
Az ünnepi szentmise püspöki áldással, a pápai és a magyar himnusz eléneklésével ért véget.
Bölönyi Gabriella
Váci Egyházmegye
A Naphimnusz Egyesület Hamvazószerdától kezdve a nagyböjt vasárnapjaira egy-egy rövid elmélkedést készített 2026-ban. Ezekben pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemlélik a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követnek majd ezek az elmélkedések: a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Az elmélkedések végén olvasható néhány tipp a leírt gondolatok megélésének segítésére.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia minden évben meghirdeti hazánk templomaiban a nagyböjti élelmiszergyűjtést. Az idei gyűjtésről szóló körlevelet március 7-én tették közzé.
Közösségi összefogással zárult le a templomi beruházás Becskén. A becskei harangfelújítás februárra fejeződött be, amelynek során két történelmi harang is megújult. A fejlesztés egyszerre szolgálja a hagyományőrzést és a korszerű működtetést.
Megkezdte működését a pedagógusokat és segítő szakembereket képző Apor Vilmos Katolikus Főiskola (AVKF) újonnan létrehozott Drámapedagógiai Központja. Az új szakmai műhely célja, hogy kurzusokon, workshopokon és különböző programokon minél több leendő és gyakorló pedagógus ismerhesse meg a drámapedagógia gazdag módszertanát. Az AVKF sajtóközleményét közöljük.
2026. február 4–6-án Pécsett rendezték meg a XIV. Tájtörténeti Tudományos Konferenciát. A „Tájat Teremtő Történelem” alcímet viselő rendezvényen elsősorban a tájtörténeti kutatások szakértői mutatták be és vitatták meg legújabb eredményeiket. A konferenciára meghívást kapott Nagy Géza Balázs is, a Váci Püspöki és Káptalani Levéltár munkatársa.2026. március 9. hétfő
Fanni és Franciska
A názáreti zsinagógában Jézus így beszélt a néphez: „Bizony mondom nektek, hogy egy próféta sem kedves a maga hazájában. Igazán mondom nektek, sok özvegy élt Izraelben Illés idejében, amikor az ég három évre és...
Összes program »