CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
Templomok miserendje »
» HÍREINK »
Április közepétől - Marton Zsolt megyéspüspök kezdeményezésére - telefonos, illetve online, e-mail formában is kérhető lelki segélyszolgálatot hívott életre a Váci Egyházmegye, a közreműködő szakemberek bármely korosztály tagjainak rendelkezésre állnak.- Többen megfogalmazták már, hogy bár számos generáció tagjai - Istennek hála - nem éltek, éltünk meg háborút, de a koronavírus járvány akár hasonló érzelmeket válthat ki, csak nem látjuk az ellenséget. Tipikusan milyen lelki tehertételek, félelmek lehetnek jellemzőek ebben a helyzetben? - kérdeztük a szolgálat egyik vezetőjét, Jakobszen-Tátrai Zsófiát, a Váci Egyházmegye humánerőforrás-vezetőjét, mentálhigiénés család- és párterápiás szakembert.
- A leglényegesebb, legfájóbb megtapasztalás a bizonytalanság, már csak azért is, mert egyelőre nem látjuk, mikor lesz vége ennek az időszaknak. Könnyebb adaptálódni az olyan helyzetekhez, amikor tudjuk vagy legalább sejtjük a szakaszokat, és felsejlik előttünk az alagút vége. Most azonban nem a mi kezünkben van a kontroll, csak alkalmazkodni próbálhatunk a saját határainkig, illetve az előírásokban kijelölt határokig. Ezért nem is jó, ha mások hozzáállása, a külső körülmények változása miatt aggódunk, ezt a terhet senki ne vegye magára, mert csak még mélyebb szorongást idézhet elő. A másik különösen nagy teher a motiválatlanság, ha érezzük ugyan, hogy sok minden jó dolgot lehetne csinálni, ám a bizonytalanság eltompítja az indíttatást. Mindezt hatványozhatja a magányérzés, a személyes kapcsolatok korlátozottsága, de ezt is sokféle módon lehet oldani.
- A lelki segélyszolgálat küldetésére térve kérdezem, miben tud segítséget nyújtani egy-egy, szakemberrel folytatott beszélgetés?
- Bárki megérezheti, hogy nincs egyedül, megélheti a segítő mellette állás tapasztalatát. Azt, hogy meghallgatják, elmondhatja azt, ami a szívét nyomja, megviseli lelkileg. A feszültségoldás a lényeg, a kapunyitás részünkről: alapvetően meghallgatók vagyunk, így igyekszünk támogatni a hozzánk fordulókat.
- Milyen tevékenységek segíthetnek oldani a szorongást, a visszafogottabb, korlátozottabb életvitel okozta elszigetelődés érzést?
- Nagyon fontos tudni magunkról, hogy mi az, ami általában jó érzést ad, ezeket az amúgy rutinszerű tevékenységeinket kell most minél inkább örömforrásnak felfogni, ezzel a szemlélettel gyakorolni, hangsúlyosabban beépíteni a mindennapokba. Erre hadd említsek néhány konkrét lehetőséget: például, ha szeretek táncolni, akkor táncoljak, ha szeretek főzni, akkor tegyem azt, vagy ott van mondjuk a sportolás, zenehallgatás és még hosszan folytathatnánk a sort. Illetve a hívő embereknek az imádkozás, a szentségimádás, a televízió csatornák, rádióadók különböző vallásos tartalmainak követése is különösen fontos lehet.
- A személyes kapcsolatok ápolásában milyen újfajta létmódot, a mindennapok megélésében hogyan és milyen külső-belső erőforrásokat lehet erősíteni annak érdekében, hogy ne azt érezze az ember, hogy most csak lemondások várnak rá?
- Kétségtelenül több személyes konfliktus adódhat most, hiszen mindenkiben nagyobb a feszültség. Ettől sem kell megijedni, ez természetes, amit fontos tudatosítanunk magunkban, hogy ne másokon vezessük le az indulatainkat, hiszen ők sem tehetnek semmiről, mindenki ugyanúgy elszenvedője ennek a helyzetnek. Beszélgessünk minél többet a családtagjainkkal, barátainkkal, ismerőseinkkel, hozzuk elő azt is, hogy kinek mi okoz bánatot, nehézséget, ezekkel a beszélgetésekkel is közelebb kerülhetünk egymáshoz, új szintre emelhetjük a személyes kapcsolatainkat. A lelki segélyszolgálat kapcsán itt hadd emeljem ki, hogy pár- és családterápiában jártas kollégák is várják, várjuk a hozzánk fordulók hívásait, és konkrét kérdésekben is igyekszünk támogatást nyújtani.
- A napi rutint hogyan lehet átalakítani úgy, hogy igazán tartalmas legyen ez a különösen megterhelő időszak?
- Meg kell próbálni struktúrát adni minden napnak, mivel most összecsúszhatnak a szerepek és feladatok a megélhetést biztosító munkavégzéstől kezdve a házimunka elvégzésén át a kikapcsolódásig. Mindennek legyen meg a maga ideje, úgy a munkának, mint a tanulásnak, szórakozásnak. Továbbá az is fontos, hogy a hétvége legyen más, mint a most kicsit szintén valamelyest hétvéginek tűnő hétköznapok sora, igyekezzünk belevinni valami pluszt a szombat-vasárnapba.
Dunakanyar Régió/Ribáry Zoltán
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 2026. évi, Szent Erzsébet ünnepére kiadott körlevelét adjuk közre.
A Biblia nyelvének nyomában – Káldi György fordítása a nyelvtörténet tükrében
Lédeczi Dénes a szolnoki Jézus szíve templom plébánosa. Négy egyházközsége van, hat templom tartozik hozzá, rendszeresen misézik a szolnoki kórházban, havonta egyszer pedig egy idősotthonban is. Amíg külföldön szolgáló paptársai szabadságon vannak, helyettesíti őket akár az ausztrál, akár a svájci diaszpórában. Fontosnak tartja a családok pasztorációját, mert ha nincsenek stabil családjaink, nem lesznek stabil egyházközségeink sem.
2026. november 15.
Az első magyar nyelvű teljes, katolikus Szentírás fordítás kiadásának 400. évfordulója alkalmából a Váci Egyházmegyei Könyvtár és az Apor Vilmos Katolikus Főiskola „A Szentírás magyar hangon – fordítás hagyomány, lehetőség” címmel konferenciát szervezett 2026. november 4-én Vácon, a PüspökVác Rendezvényközpontban. A konferencia előadásai egyház- és kultúrtörténeti, teológiai és szentírástudományi nézőpontból közelítették meg a fordító Káldi György munkásságát és a Káldi-Biblia jelentőségét. Emellett szó esett a fennmaradt Káldi-Bibliák történetéről, a bibliai tartalmak kora újkori színpadi megjelenítéséről, valamint a Szentírás oktatásban és hitoktatásban betöltött szerepéről is.2026. november 11. szerda
Márton
Jézus egyszer útban Jeruzsálem felé áthaladt Szamaria és Galilea határvidékén. Amikor betért az egyik faluba, tíz leprás férfi jött vele szembe. Még messze voltak, amikor megálltak, és hangosan így kiáltottak:...
Összes program »