CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
Templomok miserendje »
» HÍREINK »
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) június 2-án megtartotta nyári rendes ülését, amelyre a kialakult helyzetre tekintettel videókonferencia keretében került sor.A trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulójára emlékezve a Konferencia korábban közleményében kérte, hogy aki a harangszót hallja vagy megszólaltatja harangjait, tegye ezt az imádság lelkületével, könyörögjön hazánkért, népünkért határainkon innen és túl, és Közép-Európa összes népeiért, hogy békében és alkotó együttműködésben építhessük közös jövőnket. Ahogy Ferenc pápa tavalyi csíksomlyói látogatása alkalmával hangsúlyozta: „…közösen mondjuk: Édesanyánk, taníts meg minket összevarrni a jövőt”. Mi is hívjuk a híveket és minden jóakaratú embert, hogy imáinkban fűzzük össze a szétszakadt szálakat, kérjük Égi Édesanyánkat, segítsen meglátni az összetartozás és az abban megjelenő szeretetcselekedetek fontosságát.
Az elmúlt hónapokban Magyarországon is kialakult járványhelyzetben a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia szociális és karitatív tevékenységet végző intézményei, a Katolikus Szeretetszolgálat, a Kolping Oktatási és Szociális Intézményfenntartó Szervezet (KOSZISZ), valamint a Katolikus Karitász munkatársai elkötelezetten és áldozatosan végezték hivatásukat, ahogy teszik ezt továbbra is. Szociális és egészségügyi intézményeinkben, otthonainkban is a hatósági iránymutatásoknak megfelelő, szigorú óvintézkedéseket rendeltek el és továbbra is mindenben követik az állami előírásokat.
A COVID-19 járvánnyal összefüggésben, központi fenntartású intézményeinkben összesen kilenc megbetegedést regisztráltak, közülük három beteg hunyt el.
A szükséges védőfelszerelések biztosítása folyamatosan zajlik, amelyek beszerzéséről az intézmények maguk is gondoskodnak, és amelyben többek között a Katolikus Karitász végez a mai napig is nélkülözhetetlen munkát. Segítségüknek köszönhetően a KOSZISZ, a Katolikus Szeretetszolgálat, valamint a szerzetesrendek és civil szervezetek által működtetett bentlakásos szociális és egészségügyi intézmények ellátása is biztosított. Az elmúlt időszakban megközelítőleg 7000 liter felületfertőtlenítő és alkoholos kézfertőtlenítő, 500 darab arcvédő pajzs, 80 darab érintésmentes lázmérő, több mint 200 000 darab szájmaszk, 60 000 gumikesztyű, 10 000 darab vitamin és immunerősítő készítmény került átadásra, amellyel rászoruló családokat, időseket és intézményeket támogattak.
Emellett a kárpátaljai hátrányos helyzetű magyarok segítését is folytatta a szervezet, a vírushelyzet alatt 200 csomag élelmiszert, 6000 darab szájmaszkot, 5000 gumikesztyűt és fertőtlenítőszereket adományoztak.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai köszönetüket fejezik ki a különböző területeken dolgozó munkatársak elkötelezett munkájáért, amellyel példát mutatnak mindannyiunk számára. Az intézményeinkben végzett szolgálatok minden részlete fontos számunkra, mert egymást kiegészítve, támogatva tudják a rászorulók életét, hétköznapjait élhetővé, emberhez méltóvá tenni.
Mivel olyan járványügyi szabályok léptek életbe, amelyek következtében megszűntek a kijárási korlátozások és országosan lehetővé vált a liturgia nyilvános végzése, szükséges, hogy a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia a veszélyhelyzet idejére hozott korábbi rendelkezéseit módosítsa. Közleményünket a katolikus.hu honlapon olvashatják részletesen.
Főtisztelendő Csordás Gábor, a Központi Papnevelő Intézet prefektusának mandátuma a nyáron lejár. Munkáját, amellyel a magyarországi papképzést támogatta, ezúton is hálásan köszönjük. A tisztség további ellátásával a testület Dr. Lovassy Attilát, a Váci Egyházmegye papját bízta meg.
A Katolikus Szeretetszolgálat főigazgatói pozíciójának korábbi megüresedése miatt, június 15-i hatállyal a feladat ellátásával a püspökök Dr. Vajda Norbertet, eddigi szakmai igazgatót bízzák meg. Munkáját közvetlenül Kinde Kálmán gazdasági főigazgatóval együttműködve végzi.
A Püspöki Konferencia Hitoktatási Bizottsága folytatja a hitoktatáshoz, katekézishez kapcsolódó digitális tananyagok fejlesztését. A feladat fontosságára a járványügyi helyzet is felhívta a figyelmet. A digitális platform alkalmas válasznak bizonyulhat a 21. század elvárásaira, tekintve, hogy az oktatási eszközöknek mindenkor alkalmazkodniuk kell az adott kor igényeihez.
A Konferencia döntése értelmében Szent Borbála, Szent Rozália, Szent Rókus és Szent Vendel ünneplése választható emléknapként újra szerepelni fog az Igenaptárban. Ezek a Magyarországon is tisztelt szentek régebben megtalálhatóak voltak ugyan a liturgikus naptárban, de később kimaradtak az emléknapok közül.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Pro Ecclesia Hungariae-díjat adományoz a napokban 80. életévét betöltő Kozma Imre atyának, amellyel elismerését és háláját fejezi ki azért a több évtizeden átívelő áldozatos munkáért, amelyet a Magyar Máltai Szeretetszolgálat élén végez.
Ferenc pápa határozata értelmében, amelyet május 18-án, Szent II. János Pál pápa születésének centenáriumán tett közzé az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció, Szent Fausztina nővér liturgikus ünneplése bekerült a liturgikus római naptárba. A határozat szerint emléknapját minden évben október 5-én tartják. Szent II. János Pál pápa az isteni irgalmasság hirdetője és Fausztina nővér tisztelője volt.
Az új ünnep – a kongregáció dekrétuma szerint – minden katolikus naptárba bekerül; a miseszövegek és a zsolozsma szövegei a véglegesítést követően az egyes püspöki konferenciák gondozásában jelennek meg.
Szent Fausztina nővér a lengyelországi Glogowiecben született 1905. augusztus 25-én, majd 1925. augusztus 1-jén felvételét kérte az Irgalmas Szűz Nővéreinek zárdájába, ahol a Fausztina nevet kapta. Jézus Fausztina nővérre bízta irgalmasságának örömhírét. Fölszólította őt, hogy hirdesse a minden embernek szóló isteni irgalmasság kinyilatkoztatását, szüntelenül kérje ezt az irgalmat mindenki számára, és terjessze az isteni irgalmasság tiszteletét. Harminchárom évesen halt meg 1938. október 5-én.
II. János Pál pápa 1993. április 18-án, húsvét második vasárnapján boldoggá, hét évvel később, 2000. április 30-án, húsvét második vasárnapján szentté avatta Fausztina nővért és elrendelte az Isteni Irgalmasság ünnepét húsvét második vasárnapjára.
Budapest, 2020. június 3.
az MKPK sajtószolgálata
Váci Egyházmegye
Egy évvel ezelőtt, 2025 húsvétján indult a Váci Egyházmegye Lélekjelenlét podcast csatornája. Az induló műsor első vendége Marton Zsolt megyéspüspök volt, akárcsak most, az első évforduló alkalmából. Mai műsorunk különlegessége, hogy Püspök atya azokra a kérdésekre válaszol, amelyeket a hívek küldtek meg számunkra a facebook posztban szereplő felhívásunkra. A kérdések között a személyes kérdések mellett vannak papi, püspöki hivatásához kapcsolódóak, érkeztek a szentségek kiszolgáltatásával kapcsolatos konkrét kérdések, valamint az Egyházról általában és az aktuális kihívásokról.
A Naphimnusz Egyesület Hamvazószerdától kezdve a nagyböjt vasárnapjaira egy-egy rövid elmélkedést készített 2026-ban. Ezekben pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemlélik a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követnek majd ezek az elmélkedések: a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Az elmélkedések végén olvasható néhány tipp a leírt gondolatok megélésének segítésére.
Marton Zsolt megyéspüspök a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban mutatta be a nagyszombati húsvéti vigília szertartását, amelyen a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították az asszisztenciát. A főpásztor szentbeszédében a Római levél gondolatait emelte ki a keresztségben új életre támadt emberről hangsúlyossá téve ezúttal a húsvéti szertartásban megújított keresztségi fogadalmakat.
Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja: Jézus elítélésének, keresztútjának, halálának és temetésének napja. Az Egyház – ősrégi hagyomány alapján – ezen és a következő napon egyáltalán nem mutat be szentmiseáldozatot. Arra a napra emlékezünk, amikor maga az örök Főpap mutatta be áldozatát a kereszt oltárán. A Jézust jelképző oltár teljesen dísztelen: nincsen rajta sem kereszt, sem terítő, sem gyertya. A nagypénteki szertartást Marton Zsolt megyéspüspök vezette a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban. Az asszisztenciát a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították.2026. április 11. szombat
Leó és Szaniszló
Miután húsvétvasárnap reggel Jézus feltámadt, először Mária Magdolnának jelent meg, akiből (annak idején) hét ördögöt űzött ki. Magdolna elment, és elvitte a hírt a gyászoló és szomorkodó...
Összes program »