CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
Templomok miserendje »
» HÍREINK »
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Pro Ecclesia Hungariae-díjat adományozott Kozma Imre irgalmas rendi szerzetesnek. A kitüntetést a testület nevében a konferencia elnöke, Veres András püspök adta át június 18-án Budapesten. A díjjal a püspöki konferencia elismerését fejezi ki azért a szolgálatért, amelyet élete folyamán Kozma Imre atya a katolikus egyházért, valamint a rászorulók megsegítéséért végzett.Kozma Imre atya 1940. június 4-én Győrzámolyban született. Édesapja korai halála miatt gyermekkorát nagyszülei házában töltötte, amely idő hozzájárult gyakorlatias világképe kialakulásához. Később hittanos tanítványai gyakran hallották nagyszüleitől kapott, mély hittel átitatott tanácsait. Imre atya a győri bencés gimnáziumban érettségizett, majd papi szemináriumba jelentkezett, mely döntés 1958-ban komoly elkötelezettséget jelentett. A papi hivatást választó fiatalok ekkor biztosan számíthattak arra, hogy az államvédelmi hatóság üldözni fogja őket.
Kozma Imre atyát 1963 júniusában szentelték pappá. Első állomáshelyén, Tát-Dorogbányán kápláni szolgálata kezdetén egyetlen gyermek járt az általa tartott hittanórára, majd másfél év után száznál is többen voltak. Ekkor, 1965-ben a csoportot feloszlatták, Kozma Imre atyát pedig áthelyezték és 1968-ig káplán volt a Zugligeti Szent Család Plébánián. 1968 és 1977 között a Ferenciek terén álló Alkantarai Szent Péter templomban szolgált, prédikációi és miséi alkalmával zsúfolásig megtelt felnőtt fiatalokkal a templom. Imre atyát ezekben az években számos alkalommal előállították és kihallgatták, hallgatóságának több tagját meghurcolták és kizárták az egyetemről.
1977-ben, nyolc év után következő szolgálati helye a Zugligeti Szent Család templom lett. Életének régi-új állomására azzal a szándékkal érkezett, hogy olyan közösséget épít, amely a templom falai közül kilépve a mindennapokban éli meg kereszténységét. A zugligeti plébánián a hittanra járóknak segítő feladatokat kellett vállalniuk. Ahogyan ő fogalmazott számukra, a keresztény élet nem elmélet, hanem gyakorlat, segíteni nem akkor kell, amikor készen állunk rá, hanem amikor szükség van arra. A templomi közösség folyamatosan növekedett, évek alatt a későbbi Magyar Máltai Szeretetszolgálat bölcsője lett, amely 1989. február 4-én jött létre. Ugyanebben az évben, augusztus 14-én megnyitották az első menekülttábort a zugligeti templom udvarán az addig utcákon, parkokban éjszakázó kelet-német családok előtt. Ekkor Európa legnagyobb humanitárius akciója vette kezdetét, melynek során 48.600 menekültről gondoskodtak. A romániai forradalom után nemzetközi segélyszállítmányokat juttattak a határ túloldalára, a délszláv háborúban menekültek ezreinek nyújtottak segítséget. Az alapítása óta eltelt három évtizedben Kozma Imre atya irányítása alatt a Magyar Máltai Szeretetszolgálat az ország egyik meghatározó karitatív szervezetévé vált, amely több mint 230 intézményében napi 13 ezer rászoruló emberről gondoskodik. A zugligeti tábor kapujára írt jelmondat jellemezte mindvégig alkotó, építő munkáját: „A kapunk nyitva, szívünk méginkább”.
Kozma Imre atya 1997-ben, 57 évesen belépett a Betegápoló Irgalmasrendbe, amelynek magyarországi vezetőjeként évek alatt új élettel töltötte meg a szervezet visszakapott kórházait Budapesten, Vácott és Pécsett.
Tevékenységét több mint harminc alkalommal ismerték el rangos kitüntetésekkel: többek között 2003-ban a Magyar Köztársaság Középkeresztje díjat vehette át, 2005-ben Prima Primissima-díjat kapott, 2007-ben a főváros díszpolgára lett. 2010-ben Francia Becsületrenddel tüntették ki, 2016-ban Európa Polgár-díjat kapott. 2020. június 10-én a Magyar Érdemrend középkereszt a csillaggal kitüntetést vehette át.
Imre atya szavai, amelyek elkötelezett munkásságát tükrözik, mindnyájunknak utat mutathatnak: „Ha Jézus a mérce, aki önmagánál jobban szeretett minket, akkor rájövünk arra, hogy milyen szép is az élet, minden áldozatot megér, és erre minden ember érdemes”.
Budapest, 2020. június 18.
MKPK Sajtószolgálat
Forrás és kép: https://katolikus.hu/
Marton Zsolt megyéspüspök a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban mutatta be a nagyszombati húsvéti vigília szertartását, amelyen a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították az asszisztenciát. A főpásztor szentbeszédében a Római levél gondolatait emelte ki a keresztségben új életre támadt emberről hangsúlyossá téve ezúttal a húsvéti szertartásban megújított keresztségi fogadalmakat.
Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja: Jézus elítélésének, keresztútjának, halálának és temetésének napja. Az Egyház – ősrégi hagyomány alapján – ezen és a következő napon egyáltalán nem mutat be szentmiseáldozatot. Arra a napra emlékezünk, amikor maga az örök Főpap mutatta be áldozatát a kereszt oltárán. A Jézust jelképző oltár teljesen dísztelen: nincsen rajta sem kereszt, sem terítő, sem gyertya. A nagypénteki szertartást Marton Zsolt megyéspüspök vezette a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban. Az asszisztenciát a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították.
A nagycsütörtök esti liturgiában az utolsó vacsora felidézésével az eucharisztia alapítására emlékezünk, amikor Jézus maga köré gyűjtötte tanítványait. Az ünnepi szentmisét Marton Zsolt megyéspüspök mutatta be a Nagyboldogasszony-székesegyházban. Az asszisztenciát a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították.
Április 2-án délelőtt tartotta Marton Zsolt a hagyományos olajszentelési szentmisét Vácon, a Nagyboldogasszony-székesegyházban. Az egyházmegye papsága mellett a hívek is szép számban vettek részt az ünnepi szentmisén, amelyen a betegek és a katekumenek olaját, valamint a szent krizmát áldotta meg a főpásztor.2026. április 6. hétfő
Bíborka és Vilmos
Az asszonyok gyorsan elsiettek a sírtól. Remegve, de nagy örömmel futottak, hogy megvigyék a hírt a tanítványoknak. És íme, egyszerre Jézus jött velük szemben, és megszólította őket: „Üdv nektek!” Ők pedig...
Összes program »