CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
» HÍREINK »
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Pro Ecclesia Hungariae-díjat adományozott Kozma Imre irgalmas rendi szerzetesnek. A kitüntetést a testület nevében a konferencia elnöke, Veres András püspök adta át június 18-án Budapesten. A díjjal a püspöki konferencia elismerését fejezi ki azért a szolgálatért, amelyet élete folyamán Kozma Imre atya a katolikus egyházért, valamint a rászorulók megsegítéséért végzett.Kozma Imre atya 1940. június 4-én Győrzámolyban született. Édesapja korai halála miatt gyermekkorát nagyszülei házában töltötte, amely idő hozzájárult gyakorlatias világképe kialakulásához. Később hittanos tanítványai gyakran hallották nagyszüleitől kapott, mély hittel átitatott tanácsait. Imre atya a győri bencés gimnáziumban érettségizett, majd papi szemináriumba jelentkezett, mely döntés 1958-ban komoly elkötelezettséget jelentett. A papi hivatást választó fiatalok ekkor biztosan számíthattak arra, hogy az államvédelmi hatóság üldözni fogja őket.
Kozma Imre atyát 1963 júniusában szentelték pappá. Első állomáshelyén, Tát-Dorogbányán kápláni szolgálata kezdetén egyetlen gyermek járt az általa tartott hittanórára, majd másfél év után száznál is többen voltak. Ekkor, 1965-ben a csoportot feloszlatták, Kozma Imre atyát pedig áthelyezték és 1968-ig káplán volt a Zugligeti Szent Család Plébánián. 1968 és 1977 között a Ferenciek terén álló Alkantarai Szent Péter templomban szolgált, prédikációi és miséi alkalmával zsúfolásig megtelt felnőtt fiatalokkal a templom. Imre atyát ezekben az években számos alkalommal előállították és kihallgatták, hallgatóságának több tagját meghurcolták és kizárták az egyetemről.
1977-ben, nyolc év után következő szolgálati helye a Zugligeti Szent Család templom lett. Életének régi-új állomására azzal a szándékkal érkezett, hogy olyan közösséget épít, amely a templom falai közül kilépve a mindennapokban éli meg kereszténységét. A zugligeti plébánián a hittanra járóknak segítő feladatokat kellett vállalniuk. Ahogyan ő fogalmazott számukra, a keresztény élet nem elmélet, hanem gyakorlat, segíteni nem akkor kell, amikor készen állunk rá, hanem amikor szükség van arra. A templomi közösség folyamatosan növekedett, évek alatt a későbbi Magyar Máltai Szeretetszolgálat bölcsője lett, amely 1989. február 4-én jött létre. Ugyanebben az évben, augusztus 14-én megnyitották az első menekülttábort a zugligeti templom udvarán az addig utcákon, parkokban éjszakázó kelet-német családok előtt. Ekkor Európa legnagyobb humanitárius akciója vette kezdetét, melynek során 48.600 menekültről gondoskodtak. A romániai forradalom után nemzetközi segélyszállítmányokat juttattak a határ túloldalára, a délszláv háborúban menekültek ezreinek nyújtottak segítséget. Az alapítása óta eltelt három évtizedben Kozma Imre atya irányítása alatt a Magyar Máltai Szeretetszolgálat az ország egyik meghatározó karitatív szervezetévé vált, amely több mint 230 intézményében napi 13 ezer rászoruló emberről gondoskodik. A zugligeti tábor kapujára írt jelmondat jellemezte mindvégig alkotó, építő munkáját: „A kapunk nyitva, szívünk méginkább”.
Kozma Imre atya 1997-ben, 57 évesen belépett a Betegápoló Irgalmasrendbe, amelynek magyarországi vezetőjeként évek alatt új élettel töltötte meg a szervezet visszakapott kórházait Budapesten, Vácott és Pécsett.
Tevékenységét több mint harminc alkalommal ismerték el rangos kitüntetésekkel: többek között 2003-ban a Magyar Köztársaság Középkeresztje díjat vehette át, 2005-ben Prima Primissima-díjat kapott, 2007-ben a főváros díszpolgára lett. 2010-ben Francia Becsületrenddel tüntették ki, 2016-ban Európa Polgár-díjat kapott. 2020. június 10-én a Magyar Érdemrend középkereszt a csillaggal kitüntetést vehette át.
Imre atya szavai, amelyek elkötelezett munkásságát tükrözik, mindnyájunknak utat mutathatnak: „Ha Jézus a mérce, aki önmagánál jobban szeretett minket, akkor rájövünk arra, hogy milyen szép is az élet, minden áldozatot megér, és erre minden ember érdemes”.
Budapest, 2020. június 18.
MKPK Sajtószolgálat
Forrás és kép: https://katolikus.hu/
Az Együtt építjük c. történelmi játék 14 képben tekinti át az egyházmegye ezeréves történetét a szentistváni alapítástól kezdve a tatár- és törökdúláson keresztül a sokszoros újjáépítéseken át egészen az 1950-es évekig, az egyházüldözés időszakáig. Ismerős szereplők tűnnek majd fel a színen: Szent István király, Géza és László hercegek a mogyoródi csata előtt, majd később Migazzi Kristóf püspök. De megismerkedhetünk eddig inkább csak a történészek által számon tartott szereplőkkel, mint Berkes András püspöki helynök, akinek elévülhetetlen érdemei vannak a török utáni váci újjáépítésben. Végül felidézzük azon vértanúk alakját, akik a Tanácsköztársaság, majd a kommunizmus egyházüldözésének áldozataivá váltak.
A képzés célja: olyan elméleti és gyakorlati tudás átadása, amellyel a résztvevők magabiztos készségeket sajátíthatnak el. Megtanulhatják többek között, hogyan építsenek támogató közösséget, miként válhat erőforrássá a közös ima, hogyan váljék vezetésük Krisztus-központúvá, miként szólítsák meg az édesanyákat, hogyan vezessék a csoportot, és hogyan kezeljék a konfliktusokat.
Egyházmegyénk ezeréves fennállásának megünneplése történelmi jelentőségű esemény. E jeles jubileum alkalmából Marton Zsolt megyéspüspök atya a szeptember 19-én bemutatott millenniumi ünnepi szentmise végén pápai áldásban részesíti a jelen lévő híveket. Az áldás áhítatos fogadásához – a szokásos feltételek teljesítése mellett – teljes búcsú kapcsolódik.
Őszentsége XIV. Leó pápa elfogadta excellenciás és főtisztelendő Bábel Balázs érsek úr lemondását a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye kormányzásáról, egyúttal utódául kinevezte excellenciás és főtisztelendő Palánki Ferencet, áthelyezve őt a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyéből.2026. szeptember 12. szombat
Mária
Egy alkalommal Jézus így szólt tanítványaihoz: Nincs jó fa, amely rossz gyümölcsöt terem, és nincs rossz fa, amely jó gyümölcsöt hoz. Minden fát gyümölcséről lehet megismerni. Nem szednek a tövisbokorról fügét,...
Összes program »