CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
Templomok miserendje »
» HÍREINK »
Palócföld egyik legnagyobb és leglátványosabb közösségi rendezvényét szervezték meg huszonötödik alkalommal július 26-án az Ipoly-parti városban, Balassagyarmaton. Az ünnepi szentmisét a Palóc ligetben felépített szabadtéri színpadon Marton Zsolt váci megyéspüspök mutatta be Turai János plébános koncelebrálásával. A szertartás részeként a megyéspüspök kiszolgáltatta a bérmálás szentségét.A Szent Anna-napján ünnepelt Palóc búcsú szervezőinek az a szándéka, hogy a palócok szeretett patrónájuk, Szent Anna kultuszát ápolják, a néphagyományt őrizzék és az összetartozás érzését erősítsék. A hagyományok szerint délelőtt indult a búcsújáró népviseletes menet a Szentháromság-templomtól (Nagytemplom) a Palóc ligetbe. A felvonulás betekintést adott a különböző tájegységek - ma már egyre ritkábban látható - népviseletébe.
A szabadtéri szentmisén a váci főpásztor a szentségekről beszélt és külön szólt a bérmálkozókhoz. Elmondta, hogy a bérmálás szentsége a Szentlélek munkájának (keresztségi kegyelem) kiteljesedése. Jézus megígérte a Szentlélek kiáradását, amely megtörtént az első pünkösdkor és az Ő akarata szerint minden bérmálás alkalmával mindez megtörténik - mondta.
Majd a bérmálási szertartás részeire emlékeztetett: a kézrátétel (az apostolok és utódaik kézrátétel által közvetítik a Szentlélek ajándékait a bérmálkozóknak), confirmatio (megszilárdítja a keresztségben kapott kegyelmet), olajjal való megkenés (jelzi és kifejezi a lelki pecsétet). Az olaj a bőség, az öröm és a gyógyulás jele. A krizma (fölkenés) által a „fölkentek” fokozottabban részesülnek Krisztus küldetésében és a Szentlélek teljességében. A pecsét a személy szimbóluma, tekintélyének, tulajdonának jele egy tárgyon. A bérmálkozáskor a Szentlélek pecsétjét kapja a bérmálkozó. A bérmálkozás, a beavatás szentsége – a felnőtt kereszténnyé válást jelenti.
A püspök szentbeszéde további részében a búcsúról elmélkedett, példának állította Szent Anna és Szent Joakim személyét. Bálint Sándor néprajzkutató azt mondja Szent Annáról, hogy - kiváltságos patrónájaként tisztelte sok ügyében-bajában az asszonynép. Ha Szent Annára gondolunk, akkor eszünkbe jut a család, s benne a nagyszülők, különösen a nagymamák szerepe. A hagyomány szerint Anna még látta unokáját, a kis Jézust Názáretben, amikor a Szent Család Heródes halála után visszatért Egyiptomból – mondta.
Majd Marton Zsolt a saját személyes élményén keresztül beszélt saját nagymamáiról. Hangsúlyozta: nagyon fontos a nagymamák szerepe a család életében. A nagymamáknak szobrot kellene állítani! A közel múltban Ferenc pápa is méltatta a nagyszülők szerepét. Arra buzdította a jelenlévőket köszönjék meg a nagymamák hűséges szolgálatát, és imádkozzanak, hogy mindig legyenek áldozatkész nagymamák. A nagymamák mellett hatalmas ajándék a nagyapák hűséges, csöndes szolgálata is, mint Szent Anna férjéé, Szent Joakimé. A nagyszülők nélkülözhetetlenek az egészséges családi élet kibontakozásához. Jézus családban nőtt fel, tudunk rokonairól is, fontosnak tartotta a családot - zárta homíliáját és kérte Szent Anna, Szent Joakim közbenjárását minden családért és nagyszülőért.
A szentbeszédet követően a megyéspüspök kiszolgáltatta a bérmálás szentségét a bérmálási felkészítőn részt vett fiataloknak, és megáldotta a családokat, külön kiemelve a nagyszülőket, akik nagy segítséget nyújtanak a gyermeknevelésben.
A szertartás után a palóc falvak hagyományőrző műsora következett, ami közös énekléssel zárult.
Fotó: MTI/Komka Péter
Összeállította: Bölönyi Gabriella
Váci Egyházmegye
Egy évvel ezelőtt, 2025 húsvétján indult a Váci Egyházmegye Lélekjelenlét podcast csatornája. Az induló műsor első vendége Marton Zsolt megyéspüspök volt, akárcsak most, az első évforduló alkalmából. Mai műsorunk különlegessége, hogy Püspök atya azokra a kérdésekre válaszol, amelyeket a hívek küldtek meg számunkra a facebook posztban szereplő felhívásunkra. A kérdések között a személyes kérdések mellett vannak papi, püspöki hivatásához kapcsolódóak, érkeztek a szentségek kiszolgáltatásával kapcsolatos konkrét kérdések, valamint az Egyházról általában és az aktuális kihívásokról.
A Naphimnusz Egyesület Hamvazószerdától kezdve a nagyböjt vasárnapjaira egy-egy rövid elmélkedést készített 2026-ban. Ezekben pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemlélik a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követnek majd ezek az elmélkedések: a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Az elmélkedések végén olvasható néhány tipp a leírt gondolatok megélésének segítésére.
Marton Zsolt megyéspüspök a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban mutatta be a nagyszombati húsvéti vigília szertartását, amelyen a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították az asszisztenciát. A főpásztor szentbeszédében a Római levél gondolatait emelte ki a keresztségben új életre támadt emberről hangsúlyossá téve ezúttal a húsvéti szertartásban megújított keresztségi fogadalmakat.
Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja: Jézus elítélésének, keresztútjának, halálának és temetésének napja. Az Egyház – ősrégi hagyomány alapján – ezen és a következő napon egyáltalán nem mutat be szentmiseáldozatot. Arra a napra emlékezünk, amikor maga az örök Főpap mutatta be áldozatát a kereszt oltárán. A Jézust jelképző oltár teljesen dísztelen: nincsen rajta sem kereszt, sem terítő, sem gyertya. A nagypénteki szertartást Marton Zsolt megyéspüspök vezette a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban. Az asszisztenciát a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították.2026. április 11. szombat
Leó és Szaniszló
Miután húsvétvasárnap reggel Jézus feltámadt, először Mária Magdolnának jelent meg, akiből (annak idején) hét ördögöt űzött ki. Magdolna elment, és elvitte a hírt a gyászoló és szomorkodó...
Összes program »