CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
» HÍREINK »
Kisboldogasszony napján, szeptember 8-án Sztankó Attila, a máriabesnyői Nagyboldogasszony-bazilika plébánosa Szűz Mária-szobrot áldott meg a zarándokhely vasúti megállójának peronján. Gödöllő Város Önkormányzata és a Gödöllői Értékvédő Közhasznú Egyesület hívására nagyon sokan jöttek el, hogy részt vegyenek a szobor leleplezésén és megáldásán.A környéken lakók régi álma valósulhatott meg a süttői mészkőből készült szobor felállításával. Gaálné Merva Mária, a Gödöllői Múzeum nyugalmazott igazgatója az ünnepségen felidézte: az 1930-as évek második felében a máriabesnyői zarándokhely új vasúti megállóhelyet kapott. Ekkoriban nagyon sok vasutas zarándokolt Máriabesnyőre, ezért a Magyar Királyi Államvasutak igazgatósága a megállónál egy Mária-kút elhelyezéséről döntött, kifejezve a Mária iránti tiszteletet.
A kút fölé Madonnát és a Kis Jézust ábrázoló szobor elkészítésre felkérték Bory Jenő festő- és szobrászművészt. Az alkotó a zarándokhely kegyszobrának felnagyított másolatát készítette el vörösmárványból, melyet 1500 vasutas jelenlétében Hanauer Árpád István váci püspök áldott meg 1936. október 12-én.
A szobor a II. világháború alatt megsérült; 1951-ben a máriabesnyői lakosok, félve a hatalomtól, a kegytemplomban helyezték el. 2000-ben Koós Albert és Szűcs Józsefné kezdeményezésre, a szobor restaurálása után a templom előtt, egy kút közepén állították fel újra. Ennek – Varga Attila és társa által készített – másolatát helyezték most el a vasútállomás peronján.
Az ünnepségen megjelent Gémesi György, Gödöllő polgármestere is, aki először arról beszélt, hogy mennyire fontosnak tartja, hogy civilek kezdeményezése, kitartó munkája eredményeként sor kerülhet a szobor megáldására. Hangsúlyozta, hogy épp jókor kereste fel Koós Albert a szobor elhelyezésének ötletével, hiszen az állomás egésze megújult, s így annak régi hangulatát idézheti meg egy kicsit a kegytemplom felé forduló Mária-szobor.
Ezzel egy kicsit a múlt gyökereiből, annak értékeiből sikerült valamennyit a mai világnak és a jövőnek is megmutatni – mondta a gödöllői polgármester.
A szobor leleplezése után, annak megáldása előtt Gémesi György Polgármesteri Ezüstérem Gödöllőért elismerésben részesítette a felállítást kezdeményező Koós Albertet.
Az ünnepségen Kája Sándor, a máriabesnyői Nagyboldogasszony-bazilika kántora vezetésével hangzottak el Mária-énekek.
Fotó: Merényi Zita
Bókay László/Magyar Kurír
Egy évvel ezelőtt, 2025 húsvétján indult a Váci Egyházmegye Lélekjelenlét podcast csatornája. Az induló műsor első vendége Marton Zsolt megyéspüspök volt, akárcsak most, az első évforduló alkalmából. Mai műsorunk különlegessége, hogy Püspök atya azokra a kérdésekre válaszol, amelyeket a hívek küldtek meg számunkra a facebook posztban szereplő felhívásunkra. A kérdések között a személyes kérdések mellett vannak papi, püspöki hivatásához kapcsolódóak, érkeztek a szentségek kiszolgáltatásával kapcsolatos konkrét kérdések, valamint az Egyházról általában és az aktuális kihívásokról.
A Naphimnusz Egyesület Hamvazószerdától kezdve a nagyböjt vasárnapjaira egy-egy rövid elmélkedést készített 2026-ban. Ezekben pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemlélik a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követnek majd ezek az elmélkedések: a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Az elmélkedések végén olvasható néhány tipp a leírt gondolatok megélésének segítésére.
Marton Zsolt megyéspüspök a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban mutatta be a nagyszombati húsvéti vigília szertartását, amelyen a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították az asszisztenciát. A főpásztor szentbeszédében a Római levél gondolatait emelte ki a keresztségben új életre támadt emberről hangsúlyossá téve ezúttal a húsvéti szertartásban megújított keresztségi fogadalmakat.
Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja: Jézus elítélésének, keresztútjának, halálának és temetésének napja. Az Egyház – ősrégi hagyomány alapján – ezen és a következő napon egyáltalán nem mutat be szentmiseáldozatot. Arra a napra emlékezünk, amikor maga az örök Főpap mutatta be áldozatát a kereszt oltárán. A Jézust jelképző oltár teljesen dísztelen: nincsen rajta sem kereszt, sem terítő, sem gyertya. A nagypénteki szertartást Marton Zsolt megyéspüspök vezette a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban. Az asszisztenciát a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították.2026. április 7. kedd
Herman
Húsvétvasárnap reggel Mária Magdolna könnyezve állt Jézus sírjánál. Amint ott sírdogált, betekintett a sziklasírba, és ahol Jézus holtteste feküdt, két, fehér ruhába öltözött angyalt látott. Ott ültek, az...
Összes program »