CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
Templomok miserendje »
» HÍREINK »
November 1-jén a püspöki szentmise liturgikus színe a fehér volt, ezzel is szimbolizálva a Mindenszentek főünnepének igazi örömét, mivel ezen a napon ünnepeljük az összes szentet, vagyis valamennyi megdicsőült lelket, akikről sokaságuk miatt a kalendárium külön, név szerint nem emlékezhet meg. Az ünnep alkalmából a váci Székesegyházban Marton Zsolt megyéspüspök mutatott be szentmisét.A főpásztor homíliájában a főünnep keleti és nyugati kialakulásáról beszélve elmondta, hogy Keleten, illetve az Ősegyházban már 380 körül megünnepelték az összes vértanút pünkösd utáni első vasárnapon. Nyugaton lassabban alakult ki az ünnep, Rómában a VI-VII század fordulójától (609) kezdtek minden szentet ünnepelni május 13-án, majd IV. Gergely pápa az ünnepet november 1-jére helyezte át. A püspök atya arra emlékeztetett, hogy Isten az abszolút szent, a szent emberek az Ő szentségét villantják fel töredékesen. Isten kiválóságát pedig az iránta való imádattal fejezzük ki, a szenteket pedig tisztelet illeti. Majd a szentek közbenjárásáról elmélkedett, azt hangsúlyozva, hogy a közbenjárásuk kérése nem Istent fordítja felénk, hanem minket fordítanak Istenhez, minket tesznek képessé Isten ajándékainak befogadására.
Marton Zsolt felteszi a jelenlévőknek azt a gondolatébresztő kérdést: mi a célja a szentek tiszteletének? Mindannyian elgondolkodunk azon, mit is jelent ez az évszázadokon átívelő hagyomány, mit hagytak ránk életpéldájukkal, küzdelmeikkel és hitükkel. Pál apostol szentnek nevezi a leveleinek címzettjeit, mert elfogadták az evangélium tanítását és Jézus megváltó szeretetét. Ezért vagyunk mi is mindannyian potenciális szentek, mert ott van a lehetőség bennünk, hogy igazi szentekké váljunk. Szentté válni pedig nem jelent mást, mint a szeretetet hősi fokon gyakorolni. Erre készülünk a szentek életpéldáján keresztül is. Majd a püspök atya nagymamája hitének, imádságos lelkületének bemutatásával hívott minket arra, hogy elhunyt szentéletű rokonaink példáját követve villantsuk fel az Isten szentségét.
A szentmisét követően a papság és a szentmisén is jelenlévő Jeruzsálemi Szent Sír lovagrend tagjai levonultak az altemplomba, ahol a lovagrend váci tiszti kerületének vezető tisztje, Szalay Ákos emlékezett meg a néhai váci püspökökről, kiemelten Keszthelyi Ferenc Jeromos O. Cist. püspökről, aki közel tíz éve 2010 decemberében hunyt el. Elmondta, hogy Keszthelyi Ferenc 1994-től volt a Szent Sír lovagrend főtisztje; majd méltatta életútját, építészeti munkásságát, lelkipásztori és főpásztori szolgálatát. A megemlékezés a főpásztor imájával és áldásával zárult.
Szöveg: Jantsky Viktória
Fotó: Bölönyi Gabriella
Egy évvel ezelőtt, 2025 húsvétján indult a Váci Egyházmegye Lélekjelenlét podcast csatornája. Az induló műsor első vendége Marton Zsolt megyéspüspök volt, akárcsak most, az első évforduló alkalmából. Mai műsorunk különlegessége, hogy Püspök atya azokra a kérdésekre válaszol, amelyeket a hívek küldtek meg számunkra a facebook posztban szereplő felhívásunkra. A kérdések között a személyes kérdések mellett vannak papi, püspöki hivatásához kapcsolódóak, érkeztek a szentségek kiszolgáltatásával kapcsolatos konkrét kérdések, valamint az Egyházról általában és az aktuális kihívásokról.
A Naphimnusz Egyesület Hamvazószerdától kezdve a nagyböjt vasárnapjaira egy-egy rövid elmélkedést készített 2026-ban. Ezekben pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemlélik a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követnek majd ezek az elmélkedések: a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Az elmélkedések végén olvasható néhány tipp a leírt gondolatok megélésének segítésére.
Marton Zsolt megyéspüspök a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban mutatta be a nagyszombati húsvéti vigília szertartását, amelyen a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították az asszisztenciát. A főpásztor szentbeszédében a Római levél gondolatait emelte ki a keresztségben új életre támadt emberről hangsúlyossá téve ezúttal a húsvéti szertartásban megújított keresztségi fogadalmakat.
Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja: Jézus elítélésének, keresztútjának, halálának és temetésének napja. Az Egyház – ősrégi hagyomány alapján – ezen és a következő napon egyáltalán nem mutat be szentmiseáldozatot. Arra a napra emlékezünk, amikor maga az örök Főpap mutatta be áldozatát a kereszt oltárán. A Jézust jelképző oltár teljesen dísztelen: nincsen rajta sem kereszt, sem terítő, sem gyertya. A nagypénteki szertartást Marton Zsolt megyéspüspök vezette a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban. Az asszisztenciát a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították.2026. április 9. csütörtök
Erhard
Abban az időben az Emmauszból visszatért tanítványok beszámoltak az úton történtekről, meg arról, hogyan ismerték fel Jézust a kenyértöréskor. Míg ezekről beszélgettek, egyszer csak megjelent köztük (Jézus), és...
Összes program »