CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
Templomok miserendje »
» HÍREINK »
Dóka Tamás, a váci egyházmegyei Pilis plébánosa egy régi hagyomány felelevenítésével szeretné felvenni a harcot a Covid-járvány ellen. Arra biztatja minden magyarországi település lakóit, hogy a korábbi nagy pestis-, illetve kolerajárványok emlékezetére felállított út menti keresztek mintájára most Covid-kereszteket állítsanak fel.Ez nemcsak összehozza a közösséget, hanem a hit jelenlétét is nyilvánvalóvá teszi a közterületeken. Pilisen már neki is láttak a megvalósításnak, és a plébánosnak csak pozitív tapasztalatai vannak.
Emlékszem, gyerekkoromban a nagyapám – aki soha nem lépett volna ki a házból kalap nélkül – mindig kalapot emelt, amikor templom vagy az út szélén felállított kereszt mellett vezetett az utunk. Én már, kalapom nem lévén, keresztet vetek, ahogy azt a nagyanyámtól és a szüleimtől láttam. Közterületeken elhelyezett szimbólumaink emlékeztetnek minket arra, hogy a nagy e világi sürgés-forgás közepette ne feledkezzünk meg arról, hogy valójában kihez tartozunk és merre tart az utunk.
Az út menti kereszteket, amelyek közül sajnos sok nagyon rossz állapotban van, vagy teljesen az enyészetté vált, de azért még jó néhány fellehető belőlük országszerte, szinte sosem az Egyház, hanem maguk a hívek állították. Fizikai és lelki értelemben is a határaira emlékeztették a halandó embert. Az út menti kereszteket általában a határban helyezték el, hogy ezzel jelezzék a település kezdetét, illetve végét, a felállítása pedig valamilyen jelentősebb eseményhez volt köthető. Hazánkban a legtöbb ilyen keresztet a 18–19. században állította a lakosság, sokszor egy-egy pusztító járványra emlékezve. 1720-ban és 1738-ban is nagy pestisjárvány pusztított Magyarországon, 1831-ben és 1849-ben pedig a kolera szedte az áldozatait, a járványok után állítottak keresztet az ország számos településén hálából a túlélők.
A mostani járvány kapcsán ezt a hagyományt szeretné újjáéleszteni Dóka Tamás pilisi plébános. „Minket is súlyosan érint ez járvány, akárcsak az egész országot – mondja Dóka Tamás. – A közösségeket szétzilálta, az emberek félnek, sokszor el is zárkóznak egymástól. Újra össze kellene hozni az embereket valami jó ügy érdekében – ilyen lehetne a Covid-kereszt-állítás.”
A pilisi plébánosban ugyan megfogalmazódott az elképzelés a Covid-kereszt felállításáról, kérdés volt azonban még, hogy sikerül-e támogatókat is találnia a kezdeményezés mellé. „Engem is meglepett az emberek pozitív hozzáállása. Bárkivel beszéltem a hívek közül, mindenki megígérte, hogy támogatni fog akár anyagilag, akár munkával. Beszéltem a helyi önkormányzat, illetve a kisebbségi önkormányzatok vezetőivel és a pilisi református lelkésszel is, akik egy emberként álltak az ügy mellé. Sőt, a szomszédos Dánszentmiklós polgármestere is szólt, hogy náluk is állítanak egyet.”
Dóka Tamás már meg is találta a Covid-kereszt felállítására Pilisen a legmegfelelőbb helyet, és már folyamatban van a tervezése és a megvalósítás előkészítése. A plébános szerint mindez nagyon pozitív hatással van a helyi közösség összetartására, ami ugyanígy lenne más települések esetében is.
„Úgy látom, az emberek vágynak arra, hogy együtt tehessenek valamit a járvány legyűrése érdekében. Fontos, hogy betartsuk a szabályokat, mossunk kezet, viseljük a maszkot és tartsuk a szükséges távolságot, de az is fontos, hogy lelki/szellemi értelemben vegyük fel a harcot a betegséggel. Erre az összefogásra jó lehetőség a Covid-kereszt felállítása. Mi itt Pilisen közös erőből megcsináljuk, és remélem, kezdeményezésünk az ország számos településére, sok emberhez eljut, akik szintén felállítják falujuk, városuk határában a Covid-keresztet, hogy ezzel emlékeztessünk mindenkit, hogy ahogy minden rosszon, úgy Krisztus ezen a betegségen is győzedelmeskedni fog.”
Szöveg: Krúdy Tamás
Fotó (illusztráció): Merényi Zita
Magyar Kurír
Az idei váci egyházmegyei turisztikai szezon nyitó eseménye volt a váci Nagyboldogasszony-székesegyház toronykilátójában létrejött „Az ég Veled!” című állandó kiállítás megnyitó ünnepsége. A kiállítás a kupola építészeti struktúráját, festészeti bravúrját és a freskókon ábrázolt alakokhoz kapcsolódó érdekességeket dolgozza fel különböző módokon, egyben elhelyezve a váci kupolát a világ jelentős kupolái között.
A Váci Egyházmegyei Családközpont pályázatot hirdet alsó, felső tagozatos és középiskolás diákok számára „Híd a generációk között” címmel. A pályázat célja, hogy a fiatalok műveiken keresztül bemutassák, hogyan látják a generációk közötti kapcsolatot, az idősek és fiatalok közötti kötelékeket, tanulságokat, közös élményeket vagy a múlt és a jelen találkozását.
Az alkoholizmus kialakulása általában egy hosszú, 10-15 éves folyamat eredménye. Hátterében mindig a „nem vagyok szerethető” érzés vagy valamilyen lelki trauma áll, amit az érintettek az alkohollal próbálnak meg ellensúlyozni. Gondolkodásmódjuk megváltozik, azt hiszik, megoldható, kézben tartható, irányítható problémával állnak szemben. Előbb vagy utóbb azonban mindenki életében elérkezik a mélypont, amikor már nincs tovább. A Katolikus Szeretetszolgálat Alkoholistamentő Szolgálata 40 éve foglalkozik alkoholbetegekkel és hozzátartozóikkal, lelki támogatást nyújt az alkohol rabságából történő szabaduláshoz. Sikerük kulcsa, hogy szeretik, elfogadják, befogadják, megértik, támogatják egymást. Fazekas György atyával, a Katolikus Szeretetszolgálat Alkoholistamentő Szolgálatának lelkivezetőjével, aki maga is érintettből lett pap és segítő, Király Eszter beszélgetett.
Március első szombatján, 7-én a nagyböjti bűnbánati időszakban ismét térdepelve imádkozó férfiak töltötték meg a márianosztrai Magyarok Nagyasszonya-bazilika előtti teret. Először rendezték meg a kegyhelyen a Szent József-zarándoklatot: Fábry Kornél esztergom-budapesti segédpüspökkel együtt kérték a Szűzanya oltalmát, majd a kálvárián haladtak végig, és szentmisével ért véget az imaalkalom. A Magyar Kuríron megjelent írást olvashatják.
A Naphimnusz Egyesület Hamvazószerdától kezdve a nagyböjt vasárnapjaira egy-egy rövid elmélkedést készített 2026-ban. Ezekben pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemlélik a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követnek majd ezek az elmélkedések: a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Az elmélkedések végén olvasható néhány tipp a leírt gondolatok megélésének segítésére.2026. március 14. szombat
Matild
Abban az időben az elbizakodottaknak, akik magukat igaznak tartották, másokat pedig megvetettek, Jézus ezt a példabeszédet mondta: „Két ember fölment a templomba imádkozni, az egyik farizeus volt, a másik vámos. A farizeus megállt, és...
Összes program »