CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
» HÍREINK »
Dóka Tamás, a váci egyházmegyei Pilis plébánosa egy régi hagyomány felelevenítésével szeretné felvenni a harcot a Covid-járvány ellen. Arra biztatja minden magyarországi település lakóit, hogy a korábbi nagy pestis-, illetve kolerajárványok emlékezetére felállított út menti keresztek mintájára most Covid-kereszteket állítsanak fel.Ez nemcsak összehozza a közösséget, hanem a hit jelenlétét is nyilvánvalóvá teszi a közterületeken. Pilisen már neki is láttak a megvalósításnak, és a plébánosnak csak pozitív tapasztalatai vannak.
Emlékszem, gyerekkoromban a nagyapám – aki soha nem lépett volna ki a házból kalap nélkül – mindig kalapot emelt, amikor templom vagy az út szélén felállított kereszt mellett vezetett az utunk. Én már, kalapom nem lévén, keresztet vetek, ahogy azt a nagyanyámtól és a szüleimtől láttam. Közterületeken elhelyezett szimbólumaink emlékeztetnek minket arra, hogy a nagy e világi sürgés-forgás közepette ne feledkezzünk meg arról, hogy valójában kihez tartozunk és merre tart az utunk.
Az út menti kereszteket, amelyek közül sajnos sok nagyon rossz állapotban van, vagy teljesen az enyészetté vált, de azért még jó néhány fellehető belőlük országszerte, szinte sosem az Egyház, hanem maguk a hívek állították. Fizikai és lelki értelemben is a határaira emlékeztették a halandó embert. Az út menti kereszteket általában a határban helyezték el, hogy ezzel jelezzék a település kezdetét, illetve végét, a felállítása pedig valamilyen jelentősebb eseményhez volt köthető. Hazánkban a legtöbb ilyen keresztet a 18–19. században állította a lakosság, sokszor egy-egy pusztító járványra emlékezve. 1720-ban és 1738-ban is nagy pestisjárvány pusztított Magyarországon, 1831-ben és 1849-ben pedig a kolera szedte az áldozatait, a járványok után állítottak keresztet az ország számos településén hálából a túlélők.
A mostani járvány kapcsán ezt a hagyományt szeretné újjáéleszteni Dóka Tamás pilisi plébános. „Minket is súlyosan érint ez járvány, akárcsak az egész országot – mondja Dóka Tamás. – A közösségeket szétzilálta, az emberek félnek, sokszor el is zárkóznak egymástól. Újra össze kellene hozni az embereket valami jó ügy érdekében – ilyen lehetne a Covid-kereszt-állítás.”
A pilisi plébánosban ugyan megfogalmazódott az elképzelés a Covid-kereszt felállításáról, kérdés volt azonban még, hogy sikerül-e támogatókat is találnia a kezdeményezés mellé. „Engem is meglepett az emberek pozitív hozzáállása. Bárkivel beszéltem a hívek közül, mindenki megígérte, hogy támogatni fog akár anyagilag, akár munkával. Beszéltem a helyi önkormányzat, illetve a kisebbségi önkormányzatok vezetőivel és a pilisi református lelkésszel is, akik egy emberként álltak az ügy mellé. Sőt, a szomszédos Dánszentmiklós polgármestere is szólt, hogy náluk is állítanak egyet.”
Dóka Tamás már meg is találta a Covid-kereszt felállítására Pilisen a legmegfelelőbb helyet, és már folyamatban van a tervezése és a megvalósítás előkészítése. A plébános szerint mindez nagyon pozitív hatással van a helyi közösség összetartására, ami ugyanígy lenne más települések esetében is.
„Úgy látom, az emberek vágynak arra, hogy együtt tehessenek valamit a járvány legyűrése érdekében. Fontos, hogy betartsuk a szabályokat, mossunk kezet, viseljük a maszkot és tartsuk a szükséges távolságot, de az is fontos, hogy lelki/szellemi értelemben vegyük fel a harcot a betegséggel. Erre az összefogásra jó lehetőség a Covid-kereszt felállítása. Mi itt Pilisen közös erőből megcsináljuk, és remélem, kezdeményezésünk az ország számos településére, sok emberhez eljut, akik szintén felállítják falujuk, városuk határában a Covid-keresztet, hogy ezzel emlékeztessünk mindenkit, hogy ahogy minden rosszon, úgy Krisztus ezen a betegségen is győzedelmeskedni fog.”
Szöveg: Krúdy Tamás
Fotó (illusztráció): Merényi Zita
Magyar Kurír
Felmenői között református presbiter is volt, ezért családja jobban örült volna, ha protestáns lelkésznek jelentkezik a szeminárium helyett. Szent Ferenc által azonban meghívta az Úr már kisfiú korában. A naponkénti szentségimádás szerinte nem luxus, mindennapjainak része. Megtapasztalta a trappista szerzetesek betonkemény kolostori életét és az egyiptomi kopt keresztények feltétel nélküli istenszeretetét. Balázs András atyával papi hivatásáról, ikonfestészetről, betegápolásról, imádságról beszélgetett Takács Bence a Lélekjelenlét podcastben.
Harmadik éve dolgozik együtt a Váci Egyházművészeti Gyűjtemény és a Váci Piarista Gimnázium, melynek eredménye a rajz és vizuális művészetek fakultációjára járó diákok LÉLEK-TÉR-KÉP címet viselő kiállítása. Idén Győrffy-Kovács Adrienn tanárnőnek a múzeumnak otthont adó, egykori Nagypréposti palota későbarokk épületére esett a választása.
Teológiai konferenciát szervezett a váci Apor Vilmos Katolikus főiskola a II. Vatikáni Zsinat lezárásának 60. évfordulója alkalmából. Az előadások a zsinat ma is aktuális kérdéseit tárgyalták, többek között szó esett a keleti politikáról, a kortárs filozófusok eszmerendszeréről, a hívek liturgikus képzéséről, a laikusok szerepéről az Egyházban.
Véget ért a Házasság hete kosdi programsorozata: az elmúlt napokban a közösség együtt kereste és ünnepelte a házasság "ajándékait". Különös hangsúlyt kapott az idei mottó – „A hűség szabadsága” –, amely végigkísérte az alkalmakat, és irányt mutatott a közös gondolkodásnak, találkozásoknak és ünneplésnek. Revóczi Katalin összefoglalóját olvashatják.2026. február 26. csütörtök
Edina
A hegyi beszédben Jézus így szólt tanítványaihoz: „Kérjetek, és adnak nektek; keressetek, és találtok; zörgessetek, és ajtót nyitnak nektek. Mert aki kér, az kap; aki keres, az talál; aki zörget, annak ajtót nyitnak....
Összes program »