CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
Templomok miserendje »
» HÍREINK »
Marton Zsolt váci püspök 2021. augusztus 4-én adott tájékoztatást a jövőre 250 éves székesegyház felújításáról. Az épület nemcsak a katolikusoknak fontos, hanem a nemzeti kultúrának is kincse és a város szimbóluma. A váci dóm rekonstrukciója a Magyar Kormány jelentős támogatásával valósul meg.Rétvári Bence, a térség KDNP-s országgyűlési képviselője elmondta: a kormány a Dunakanyart kiemelt turisztikai fejlesztési térségnek nyilvánította, aminek köszönhetően sok beruházásra nyílt lehetőség. Vác püspöki székhely, a műemlékek jó része az egyházhoz kötődik. Az egyházi műemlékek felújítására a kormány négymilliárd forint támogatást biztosít, ebből történik meg a renoválás is.
A megyéspüspök bejelentette, hogy a rekonstrukció keretében megújul a székesegyház belső tere, frissítő festést végeznek, modern hangtechnikai berendezéseket építenek be, felújítják az épületgépészeti, valamint elektromos rendszert, a kupola héjazatát, az épület külső homlokzatát, a bejáratnál feljáró épül a mozgáskorlátozottak számára. Mindemellett felújítják a Galamb utcai oktatási központot is. A szükséges cseréken felül modernizálják a belső tereket, új funkciókat alakítanak ki, többek között egyházi intézményeket ellátó 600 fős konyhát létesítenek – ismertette Marton Zsolt.
***
Hitéleti vonatkozások:
A székesegyház felújítása idején (előreláthatóan 2022. év végéig) a hívek más belvárosi templomokban tudnak szentmisén részt venni hétköznap és vasárnap is: a Barátok templomában, a Piarista templomban, a Fehérek templomában és a Karolina-kápolnában. A felújítás miatt előforduló esetleges kellemetlenségekért a hívek türelmét és megértését kérjük ezúton is.
A székesegyházról röviden:
A váci Nagyboldogasszony Székesegyház (gyakran váci dóm) a Váci egyházmegye széktemploma, a Vác-Alsóvárosi egyházközség plébániatemploma, Magyarország egyik legnagyobb katedrálisa, Vác Suszter Konstantin püspökről elnevezett terén áll. 1761 és 1777 között épült klasszicista és késő barokk stílusban.
Építtetője Migazzi Kristóf bíboros. Tervezője az osztrák Isidore Canevale, a szentély és a két sekrestye Pilgram tervei szerint készült el, a homlokzatot Canevale a francia klasszicizmus akkor egyedülálló magyar példányává alakította. Belső kialakítását Oszwald testvér végezte. A főoltárkép és a kupola freskója Maulbertsch alkotása. A felszentelést 1772. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony ünnepén maga Migazzi bíboros végezte, ünnepélyes keretek között.
Váci Egyházmegye Sajtóiroda
Egy évvel ezelőtt, 2025 húsvétján indult a Váci Egyházmegye Lélekjelenlét podcast csatornája. Az induló műsor első vendége Marton Zsolt megyéspüspök volt, akárcsak most, az első évforduló alkalmából. Mai műsorunk különlegessége, hogy Püspök atya azokra a kérdésekre válaszol, amelyeket a hívek küldtek meg számunkra a facebook posztban szereplő felhívásunkra. A kérdések között a személyes kérdések mellett vannak papi, püspöki hivatásához kapcsolódóak, érkeztek a szentségek kiszolgáltatásával kapcsolatos konkrét kérdések, valamint az Egyházról általában és az aktuális kihívásokról.
A Naphimnusz Egyesület Hamvazószerdától kezdve a nagyböjt vasárnapjaira egy-egy rövid elmélkedést készített 2026-ban. Ezekben pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemlélik a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követnek majd ezek az elmélkedések: a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Az elmélkedések végén olvasható néhány tipp a leírt gondolatok megélésének segítésére.
Marton Zsolt megyéspüspök a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban mutatta be a nagyszombati húsvéti vigília szertartását, amelyen a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították az asszisztenciát. A főpásztor szentbeszédében a Római levél gondolatait emelte ki a keresztségben új életre támadt emberről hangsúlyossá téve ezúttal a húsvéti szertartásban megújított keresztségi fogadalmakat.
Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja: Jézus elítélésének, keresztútjának, halálának és temetésének napja. Az Egyház – ősrégi hagyomány alapján – ezen és a következő napon egyáltalán nem mutat be szentmiseáldozatot. Arra a napra emlékezünk, amikor maga az örök Főpap mutatta be áldozatát a kereszt oltárán. A Jézust jelképző oltár teljesen dísztelen: nincsen rajta sem kereszt, sem terítő, sem gyertya. A nagypénteki szertartást Marton Zsolt megyéspüspök vezette a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban. Az asszisztenciát a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították.2026. április 10. péntek
Zsolt
Feltámadása után Jézus egy alkalommal így jelent meg tanítványainak a Tibériás-tó partján: Együtt voltak Simon Péter és Tamás, melléknevén Didimusz (vagyis Iker), továbbá a galileai Kánából való...
Összes program »