A közösség első családtábora lévén, a tábor célja a közösség megalakulása, összekovácsolódása volt. A tábor témája így a szeretetközösség fogalma köré épült, az előadások témái a szeretet három szintjét érintették: Szeretet Isten felé, Szeretet a másik ember felé és Szeretet önmagam felé. A tábor mottója ez volt: „A szeretet mértéke a mértéktelenség."  A tábor sikerét mutatja, hogy hamarosan megkezdik a jövő évi hasonló program előkészítését.

Az alábbiakban Gáll-Csepeli Anikó, az egyik tábor-szervező beszámolóját idézzük:

„A délelőttök folyamán a felnőttek fakultatív jelleggel a fent említett témákban, előadást hallgathattak, ez idő alatt a gyerekek korcsoport szerinti foglalkozásokon vettek részt hitoktatók és középiskolai segítő diákok közreműködésével. A gyerek programok között szerepelt: erdei séta, kavicsgyűjtés, virágszedés, tábori szeretetdobókocka készítés, természeti kép készítése, kavicsfestés, viráglenyomat készítése, kincskeresés vetélkedő. Mindezt megelőzték a lelki percek, hogy a Jézusi lelkülettel átitatva a gyerekekhez is közelebb vigyük mit is jelent számukra a szeretet, a barátság, a közösség. Emellett minden nap más program színesítette együttlétünket: zenés előadás hangszerbemutatóval, erdei iskola, sorváltó, tűzifa gyűjtés, élő zene a patak partján, tábortűz, szilvásváradi kirándulás kisvasúttal a Fátyol-vízeséshez, éjszakai túra, bátorságpróba, „Színes este”, táncház, amelyekbe nagy örömmel kapcsolódtak be felnőttek, gyerekek egyaránt.

A napi szentmiséken a gyerekek saját szavas imádságai jól tükrözték, hogy az, amit célul tűztünk ki a táborban megvalósulni látszik: „Jézusom köszönöm az új barátokat.” „Jézusom add, hogy ez a családtábor tovább működjön és ez a családias kör megmaradjon.” A tábor célja ugyanis nem volt kevesebb, mint, hogy kiindulópontja legyen olyan barátságoknak kicsik és nagyok között egyaránt, ami segít minket abban, hogy a mi Szeretetközösségünk is működőképes, biztos alapokra épüljön és Isten országa itt legyen közöttünk. A Szentlélek erejével sikerült mindezt megvalósítanunk, megkóstolhattuk a Mennyország ízét.”